Download the full version of the textbook now at textbookfull.

com

Programming Mathematics Using MATLAB 1st

Edition Lisa A. Oberbroeckling

https://textbookfull.com/product/programming-
mathematics-using-matlab-1st-edition-lisa-a-
oberbroeckling/

Explore and download more textbook at https://textbookfull.com

 Recommended digital products (PDF, EPUB, MOBI) that
you can download immediately if you are interested.

Programming Mathematics Using MATLAB 1st Edition

Oberbroeckling Lisa A

https://textbookfull.com/product/programming-mathematics-using-
matlab-1st-edition-oberbroeckling-lisa-a/

textbookfull.com

Programming Mathematics Using MATLAB 1st Edition

Oberbroeckling Lisa A

https://textbookfull.com/product/programming-mathematics-using-
matlab-1st-edition-oberbroeckling-lisa-a-2/

textbookfull.com

Linear Programming Using MATLAB Springer Optimization and

Its Applications 127 Ploskas

https://textbookfull.com/product/linear-programming-using-matlab-
springer-optimization-and-its-applications-127-ploskas/

textbookfull.com

Genome and Genomics From Archaea to Eukaryotes K. V.

Chaitanya

https://textbookfull.com/product/genome-and-genomics-from-archaea-to-
eukaryotes-k-v-chaitanya/

textbookfull.com
Implanting Strategic Management H. Igor Ansoff

https://textbookfull.com/product/implanting-strategic-management-h-
igor-ansoff/

textbookfull.com

What Do We Know and What Should We Do About Social

Mobility Lee Elliot Major Stephen Machin

https://textbookfull.com/product/what-do-we-know-and-what-should-we-
do-about-social-mobility-lee-elliot-major-stephen-machin/

textbookfull.com

The Edmonton Manual Approach to the OSCE 5th Edition Marvi

Cheema

https://textbookfull.com/product/the-edmonton-manual-approach-to-the-
osce-5th-edition-marvi-cheema/

textbookfull.com

Tequila for Two Althea Rose Mystery 02 Tricia O'Malley Et

El

https://textbookfull.com/product/tequila-for-two-althea-rose-
mystery-02-tricia-omalley-et-el/

textbookfull.com

Adobe InDesign Interactive Digital Publishing: Tips,

Techniques, and Workarounds for Formatting Across Your
Devices Padova
https://textbookfull.com/product/adobe-indesign-interactive-digital-
publishing-tips-techniques-and-workarounds-for-formatting-across-your-
devices-padova/
textbookfull.com
The Bartering Mindset A Mostly Forgotten Framework for
Mastering Your Next Negotiation Brian C. Gunia

https://textbookfull.com/product/the-bartering-mindset-a-mostly-
forgotten-framework-for-mastering-your-next-negotiation-brian-c-gunia/

textbookfull.com
PROGRAMMING
MATHEMATICS
USING MATLAB®
PROGRAMMING
MATHEMATICS USING
MATLAB®

LISA A. OBERBROECKLING
Department of Mathematics and Statistics
Loyola University Maryland
Baltimore, MD, United States
Academic Press is an imprint of Elsevier
125 London Wall, London EC2Y 5AS, United Kingdom
525 B Street, Suite 1650, San Diego, CA 92101, United States
50 Hampshire Street, 5th Floor, Cambridge, MA 02139, United States
The Boulevard, Langford Lane, Kidlington, Oxford OX5 1GB, United Kingdom
Copyright © 2021 Elsevier Inc. All rights reserved.

MATLAB® is a trademark of The MathWorks, Inc. and is used with permission.

The MathWorks does not warrant the accuracy of the text or exercises in this book.
This book’s use or discussion of MATLAB® software or related products does not constitute endorsement or
sponsorship by The MathWorks of a particular pedagogical approach or particular use of the MATLAB® software.
No part of this publication may be reproduced or transmitted in any form or by any means, electronic or
mechanical, including photocopying, recording, or any information storage and retrieval system, without
permission in writing from the publisher. Details on how to seek permission, further information about the
Publisher’s permissions policies and our arrangements with organizations such as the Copyright Clearance Center
and the Copyright Licensing Agency, can be found at our website: www.elsevier.com/permissions.
This book and the individual contributions contained in it are protected under copyright by the Publisher (other
than as may be noted herein).
Notices
Knowledge and best practice in this field are constantly changing. As new research and experience broaden our
understanding, changes in research methods, professional practices, or medical treatment may become necessary.
Practitioners and researchers must always rely on their own experience and knowledge in evaluating and using any
information, methods, compounds, or experiments described herein. In using such information or methods they
should be mindful of their own safety and the safety of others, including parties for whom they have a professional
responsibility.
To the fullest extent of the law, neither the Publisher nor the authors, contributors, or editors, assume any liability
for any injury and/or damage to persons or property as a matter of products liability, negligence or otherwise, or
from any use or operation of any methods, products, instructions, or ideas contained in the material herein.

Library of Congress Cataloging-in-Publication Data

A catalog record for this book is available from the Library of Congress

British Library Cataloguing-in-Publication Data

A catalogue record for this book is available from the British Library

ISBN: 978-0-12-817799-0

For information on all Academic Press publications

visit our website at https://www.elsevier.com/books-and-journals

Publisher: Katey Birtcher

Editorial Project Manager: Rafael G. Trombaco
Production Project Manager: Beula Christopher
Designer: Bridget Hoette
Typeset by VTeX
To Rob and James, for the support, patience (especially when teaching MATLAB), and
laughter.

To Christos Xenophontos for your encouragement and for introducing me to MATLAB.

Contents

Preface xiii
Introduction xv

Part 1. MATLAB®

1. Introduction to MATLAB® 3
1.1. Basic MATLAB® information 3
1.1.1. Starting MATLAB 3
1.1.2. Good commands to know 3
1.2. Basic mathematics 4
1.2.1. Built-in mathematical functions 5
1.2.2. Precedence rules 6
1.2.3. Formats 8
1.3. Variables 9
1.4. Diaries and script files 10
1.5. Exercises 12

2. Vectors and Matrices (Arrays) 15

2.1. One-dimensional arrays (vectors) 15
2.1.1. Constant spaced vectors 15
2.1.2. Equally spaced vectors 16
2.2. Two-dimensional arrays (matrices) 17
2.3. Addressing elements of vectors/arrays 18
2.4. Component-wise calculations 22
2.5. Random numbers 25
2.6. Exercises 28

3. Plotting in MATLAB® 33
3.1. Basic 2D plots 33
3.2. Bad domain examples 34
3.3. Axis settings 35
3.4. Multiple plots 40
3.5. Color, line, and marker modifications 43
3.5.1. Clf/close all 46
3.5.2. Subplots 46
3.6. Other 2D plots 49
3.6.1. Parametric curves 49
3.6.2. Polar curves 50
3.7. Exercises 52

4. Three-Dimensional Plots 59
4.1. Vector functions or space curves 59

vii
viii Contents

4.2. Plotting surfaces 62

4.2.1. The meshgrid command 63
4.2.2. Domain issues 64
4.2.3. Level curves 65
4.2.4. Multiple plots and modifying colors 66
4.3. View command 68
4.4. Axis settings, revisited 70
4.5. Other coordinate systems and 3D graphs 72
4.5.1. The sphere and cylinder commands 72
4.5.2. Cylindrical coordinates 75
4.5.3. Spherical coordinates 77
4.6. Exercises 78

5. Functions 83
5.1. The lookfor and help commands 83
5.2. File format 84
5.3. Function examples 86
5.3.1. Basic function examples 86
5.3.2. More function examples – multiple inputs 86
5.3.3. Multiple outputs 87
5.3.4. Bad examples 89
5.4. Exercises 90

6. Control Flow 93
6.1. Relational and logical operators 93
6.2. If statements 97
6.3. Switch/case 99
6.4. Use of characteristic functions 99
6.5. For loops 100
6.6. While loops 102
6.7. Useful commands break, continue, return, and error 103
6.8. Optional inputs and outputs of functions 104
6.9. Exercises 107

7. Miscellaneous Commands and Code Improvement 115

7.1. Miscellaneous commands 115
7.1.1. The fprintf command 115
7.1.2. The sprintf command 117
7.1.3. Formats revisited 118
7.1.4. The save/load commands 118
7.1.5. The tic/toc commands 119
7.1.6. The fill command 119
7.1.7. The command alpha 122
7.1.8. The syms, diff, int, and subs commands 125
7.1.9. Commands for polynomials 127
 Contents ix

7.2. Code improvement 129

7.2.1. Vectorization of code 130
7.2.2. Preallocation 131

Part 2. Mathematics and MATLAB®

8. Transformations and Fern Fractals 135

8.1. Linear transformations 135
8.2. Affine transformations 139
8.3. Fern fractals 140
8.4. Exercises 141

9. Complex Numbers and Fractals 147

9.1. Complex numbers 147
9.1.1. Adding complex numbers 147
9.1.2. Multiplication by a real numbers (scalars) 147
9.1.3. Multiplication and de Moivre’s theorem/formula 147
9.1.4. Plotting complex numbers in MATLAB® 150
9.1.5. Creating line segments with complex numbers 151
9.2. The Chaos Game 153
9.3. Line replacement fractals 154
9.3.1. Snowflake fractals 154
9.3.2. Gosper Island 155
9.4. Geometric series 156
9.5. Exercises 158

10. Series and Taylor Polynomials 167

10.1. Review of series 167
10.2. Power series 169
10.3. Taylor polynomials and Taylor series 173
10.4. Exercises 177

11. Numerical Integration 183

11.1. Approximating integrals/numerical integration 183
11.2. Riemann sums 183
11.3. Error bounds 185
11.4. Simpson’s rule 186
11.5. Exercises 189

12. The Gram–Schmidt Process 193

12.1. General vector spaces and subspaces 193
12.1.1. Vector spaces 193
12.1.2. Subspaces 194
12.2. Linear combinations of vectors 195
12.3. Linear independence and bases 196
x Contents

12.3.1. Linear independence 196

12.3.2. Bases 197
12.4. Rank 200
12.5. Orthonormal vectors and the Gram–Schmidt process 201
12.5.1. Orthogonal and orthonormal vectors 201
12.5.2. The Gram–Schmidt process 204
12.6. Answers to example problems 210
12.7. Exercises 211

A. Publishing and Live Scripts 215

A.1. Live scripts 215
A.2. Basic scripts or M-files 215
A.3. Publishing M-files 216
A.4. Using sections 216
A.4.1. Using sections for publishing 217
A.4.2. Using sections for running/debugging files 222
A.5. Formatting text 223
A.5.1. Basic text formatting 223
A.5.2. Lists 224
A.5.3. HTML links 225
A.5.4. Inserting images 225
A.5.5. Pre-formatted text 226
A.5.6. Inserting HTML code 227
A.5.7. Inserting LATEXequations 227

B. Final Projects 229

B.1. Ciphers 229
B.1.1. Substitution cipher 229
B.1.2. Columnar transposition cipher 230
B.2. Game of Pig 231
B.3. Linearization and Newton’s method 232
B.3.1. Linearization 232
B.3.2. Newton’s method 232
B.4. Disk and Shell method 234
B.5. Power ball data 235

C. Linear Algebra Projects 237

C.1. Matrix calculations and linear systems 237
C.1.1. First handout 237
C.1.2. Exercises 239
C.2. The Hill cipher 243
C.2.1. Useful commands 245
C.2.2. Exercises 251
C.3. Least-squares solutions 252
C.3.1. Brief overview 252
Visit https://textbookfull.com
now to explore a rich
collection of eBooks, textbook
and enjoy exciting offers!
 Contents xi

C.3.2. Curve fitting 253

C.3.3. Exercises 254
C.4. Markov matrices 256
C.4.1. Brief overview 256
C.4.2. Exercises 256

D. Multivariable Calculus Projects 261

D.1. Lines and planes 261
D.2. Vector functions 262
D.2.1. 2D example plots 262
D.2.2. 3D example plot 262
D.2.3. Bad domain example 263
D.2.4. Adjusting the view 263
D.2.5. Sphere command 263
D.2.6. Multiple plots on one figure 265
D.2.7. Exercises 265
D.3. Applications of double integrals 266
D.3.1. Calculating integrals and viewing regions 266
D.3.2. Exercises 268

References 271
Index 273
Preface

This book started in 2004 when I started to use MATLAB® in my courses at Loyola
University Maryland. I started including a few MATLAB projects within the intro-
duction to linear algebra and multivariable calculus courses. I also taught a one-credit
MATLAB course that was required of every mathematics major. Later the course was
changed to a three-credit course. I expanded the previous assignments and added some
others. The class notes and assignments from over the years have expanded into this
book.
My philosophy has always been to use MATLAB to practice basic programming skills
with mathematics topics students had seen previously, such as numerical integration, and
topics they likely had not seen such as fractals. Visualizing mathematics has always been
important.

Supplements
Student companion site: Please visit https://www.elsevier.com/books-and-journals/
book-companion/9780128177990
Instructor-only site: Qualified instructors can register and access teaching materials
at https://textbooks.elsevier.com/web/Manuals.aspx?isbn=9780128177990

xiii
Introduction

The goal of the course and thus book is to introduce MATLAB® and to practice basic
programming techniques. There is a lot more to MATLAB than what is covered in this
book. Most students have already had some programming experience in another lan-
guage before taking the course this book has stemmed from, although it is not necessary.
On completion of the course/book, one should be familiar enough with MATLAB to
explore more complicated features and commands. Deepening your understanding of
mathematics and learning new topics are bonuses!

xv
CHAPTER 1

Introduction to MATLAB®
1.1. Basic MATLAB® information
1.1.1 Starting MATLAB
MATLAB has many different windows or panels, the first three of which are on the
main screen by default (see Table 1.1).
You can always modify the layout of the panels including “docking” or “undock-
ing” them, in the “Home” view, select “Layout” from the menu and the top item is
“Default.” In order to use MATLAB successfully, you should pay attention to the Cur-
rent Folder. Otherwise, MATLAB may not be able to save and run your programs/files
successfully.

1.1.2 Good commands to know

The first four commands are useful to “start fresh” without closing and reloading MAT-
LAB.
• clc Clears the command window of all previous commands and output. These
commands are still stored in the command history and can be accessed with the
up-arrow.
• clear Clears all defined variables in memory. BE CAREFUL WITH THIS COM-
MAND! You can also clear certain variable names by typing clear varname1
varname2.
• clf and close Clears the current figure (plot). If no figure window was open, it
will open a blank figure window. Another command is close. This will close the
current figure window. The command close all will close all figure windows.
Note that there is no clf all. Both of these commands have other variations to

Table 1.1 Main MATLAB Windows.

Command Window Enter commands and variables, run programs
Workspace Window Information about the current variables
Current Folder Window Shows the files in the current folder/directory
Command History Window History of commands entered in Command Window
Figure Window Output from graphic commands
Editor Window Creates and debugs script and function files
Help Window Help information
Launch Pad Window Access to tools, demos, and documentation

Programming Mathematics Using MATLAB® Copyright © 2021 Elsevier Inc.

https://doi.org/10.1016/B978-0-12-817799-0.00006-5 All rights reserved. 3
4 Programming Mathematics Using MATLAB®

clear/close named figures, etc. such as clf(2) and close(2) that will clear or close
Figure 2, respectively.
• format Sends the output display back to the default format. The command format
compact will not have as much white space (blank lines) between subsequent
commands and output.
• exit or quit Quit MATLAB. You can also quit/exit MATLAB by using the
MENU option under “File” or the usual close application icon within a Mac or
Windows environment.

Other good commands

• who Lists current variables
• help command Displays the help for command. For example, help atan2.
• disp('text') Displays text as output in the command window.
• exist text or exist('text') Checks if variables or functions are defined (see
help exist for more details).
• lookfor text Searches for “text” as a keyword in help entries of functions.

>> exist average

ans =

>> lookfor average

mean - Average or mean value.
HueSaturationValueExample - Compute Maximum Average HSV of Images with MapReduce
ewmaplot - Exponentially weighted moving average chart.

1.2. Basic mathematics

Mathematical operations
MATLAB uses the typical symbols for addition, subtraction, multiplication, division,
and exponentiation (+, -, ∗, /, and ^). These are considered matrix arithmetic op-
erations and follow the rules from linear or matrix algebra.

>> 10/3

ans =

3.3333

MATLAB has another division operator, the “divided into” operator.

 Introduction to MATLAB® 5

>> 10\3

ans =

0.3000

Thus the forward slash is our usual division, “3 divided by 2” while the backslash is “3
divided into 2.” The need for both of these become more apparent when working with
matrices.
“Dot” operations or component-wise operations are useful and/or necessary for
use with vectors and matrices (discussed in Section 2.4). These are considered “array
arithmetic operations” and are carried out element or component-wise.
MATLAB does NUMERICAL, rather than algebraic computations, as seen below.
Think about what is expected versus what is given as the answer to the subraction
calculation.

>> asin(1/2)

ans =

0.5236

>> pi/6 - asin(1/2)

ans =

-1.1102e-16

1.2.1 Built-in mathematical functions

Table 1.2 has common mathematical functions in MATLAB. This is not a complete list.
The modulo function mod calculates the modulus after division. In other words,
mod(x,y) returns the remainder when you divide x by y. In some languages like Python
or Perl this is equivalent to % is the modulus operator. Thus mod(x,y) in MATLAB is
the same as x % y in other languages. There is also a remainder function rem that has
the same functionality as mod EXCEPT when the divisor and quotient are opposite
signs or the quotient is 0 (see Exercise 9).

>> mod(10,3)

ans =

1
6 Programming Mathematics Using MATLAB®

>> rem(10,3)

ans =

>> mod(10,-3)

ans =

-2

>> rem(10,-3)

ans =

>> mod(10,0)

ans =

10

>> rem(10,0)

ans =

NaN

NOTE: NaN stands for “not a number.”

1.2.2 Precedence rules

While some languages go strictly from left to right when there are multiple operations
within one line, most now follow the mathematical rules for order of operations. Many
of you may know the pneumonic PEMDAS (Please excuse my dear Aunt Sally); paren-
theses, exponentiation, multiplication, division, addition, subtraction. There are some
issues with that pneumonic, however. There are also some discrepancies, to be explored
in the exercises. Table 1.3 shows the precedence rules for the arithmetic operations
discussed so far, going from highest precedence to lowest.
One thing to consider is: where do functions go on this list? For example, how does
MATLAB interpret the command cos(x)^2? Is this equivalent to cos(x2 ), cos2 (x), or
something else entirely? This will be explored in the exercises.
 Introduction to MATLAB® 7

Table 1.2 Mathematical functions.

sqrt(x) Square root
exp(x) Exponential (ex )
abs(x) Absolute value
mod(x,y) Modulus
rem(x,y) Remainder
log(x) Natural logarithm (ln(x))
log10(x) Common logarithm
sin(x) Sine of x (radians)
sind(x) Sine of x (degrees)
cos(x) Cosine of x
tan(x) Tangent of x
cot(x) Cotangent of x
asin(x) Inverse sine of x (radians)
asind(x) Inverse sine of x (degrees)
pi π

Table 1.3 Basic math precedence.

( ) parentheses
^ exponentiation
∗ / \ multiplication and division
+ - addition and subtraction

If you have a long calculation/expression, you can continue on the next line in
the command window or within a MATLAB file with the ellipses or continuation
operator. Note when the ellipses work with/without spaces:

>> 1+2*3-12^2/3 ...

*2

ans =

-89

>> 1+2*3-12^2/3 *...

2

ans =

-89

>> 1+2*3-12^2/3*...
2
8 Programming Mathematics Using MATLAB®

ans =

-89

>> 1+2*3-12^2/3...
1+2*3-12^2/3...
|
Error: Unexpected MATLAB operator.

1.2.3 Formats
As mentioned above, the format command returns the format back to the default
format, which is the same as format short. Generally speaking, this will display a
number up to four decimal places, while format long will display 15. In scientific
notation, this amounts to five and 16 significant digits, respectively. See Table 1.4.

>> pi

ans =

3.1416

>> format long

>> pi

ans =

3.141592653589793

There are other built-in formats, including how numbers in scientific notation are dis-
played. See help format for more examples.
Another useful command is format compact and format loose (default). This
will change how the output is displayed.

>> pi

ans =

3.1416

>> format compact

>> pi
ans =
3.1416
>> format loose
 Introduction to MATLAB® 9

>> pi

ans =

3.1416

>>

The subsequent commands shown in this text will use format compact (see Table 1.4).

Table 1.4 Basic formats displaying 10∗pi.

format short (default) 31.4159
format long 31.415926535897931
format rat 3550/113
format bank 31.42
format short e 3.1416e+01
format long e 3.141592653589793e+01
format short g 31.416
format long g 31.4159265358979
format hex 403f6a7a2955385e
format compact (no blank lines)
format loose (default) (some blank lines)

1.3. Variables
The format for a variable assignment is as follows:
Variable name = Numerical value or computable expression
Some conventions:
• The = is the assignment operator which assigns a value to a variable.
• Left-hand side can include only one variable name.
• Right-hand side can be a number or an expression made up of numbers, functions,
and/or variables previously assigned numerical values.
• Variables must begin with a letter.
• Press the Enter/Return key to make the assignment.
• The variable ans is the value of the last expression that is not assigned.
• Be careful with variable names. For example, do not name a variable help or sin.
• Variable names are case sensitive; thus A is not the same as a.
Remember:
• Use semicolon (;) to suppress screen output.
• Multiple commands can be typed on one line by typing a comma (,) between them
if they are not already ended with a semicolon (;).
Visit https://textbookfull.com
now to explore a rich
collection of eBooks, textbook
and enjoy exciting offers!
10 Programming Mathematics Using MATLAB®

√
Example 1.3.1. Assign the number 3 to variable a and 4 to variable b. Print a2 + b2
and assign the solution to the variable c.

>> a=3; b=4; c = sqrt(a^2+b^2), a+b+c

c =
5
ans =
12

Notice in the above example, you do not need spaces around the “=” for variable
assignments but you may use them for aesthetic reasons.

Example 1.3.2. Experiment with the equation

x tan x + sin x
cos2 =
2 2 tan x
by calculating each side of the equation for x = π/5.

>> x = pi/5;
>> LHS = (cos(x/2))^2, RHS = (tan(x)+sin(x))/(2*tan(x))
LHS =
0.9045
RHS =
0.9045
>> format long
>> LHS, RHS
LHS =
0.904508497187474
RHS =
0.904508497187474
>> LHS-RHS
ans =
-1.110223024625157e-16

1.4. Diaries and script files

You can record your commands and output to the command window with the diary
command. The commands you enter in the command window and any output are
stored as an ASCII (plain text) file. The command diary toggles the recording on and
off. If you do not specify a filename, it will create a file in the current folder of the
name “diary.” The command diary filename will save the recording to a file of the
name “filename.” The commands diary off and diary on will pause and restart the
recording, respectively, to the active file. NOTE: when you use the diary filename
 Introduction to MATLAB® 11

more than once (within the same current folder), it will continue to APPEND to the
file.

>> diary filename

>> 1+1
ans =
2
>> diary off
>> 2+2
ans =
4
>> diary on
>> 3^2
ans =
9
>> diary

For example, the commands above will generate the following text in the file “file-
name”:
1+1
ans =
2
diary off
3^2
ans =
9
diary

Script files, or m-files, are extremely useful for running and rerunning code. You
may be required to turn in script files for your assignments.
• Script files are ASCII files (plain text files) with extension .m; thus they are also
called m-files. These are basically batch files.
• When you run a SCRIPT file, MATLAB executes each line as if you typed each
line into the command window.
• Script files are very useful; you can edit them, save them, execute them many times
and “tweak” them to experiment with commands.
• The MATLAB editor window is the best way to create and edit script files.
• To avoid extraneous output to the command window, put “;” after variable assign-
ments or intermediate calculations.
• Comments within MATLAB files begin with the percent symbol (%).
Running script files:
There are many ways to run an m-file of name filename.m. First, you must MAKE
SURE CURRENT FOLDER IS CORRECT!
12 Programming Mathematics Using MATLAB®

1. >> filename
2. >> run filename
3. >> run('filename')
4. Within the Editor tab, chose run...

1.5. Exercises
1. Basic calculations Use MATLAB to do the following calculations. Be careful! The
following are displayed using regular mathematical notation; you need to figure out
what MATLAB functions are needed.
7 .753 292 644/3
(a) (2.4)(64 ) + 8 , (b) + + 20 · 9−3 ,
16 2 − 225 5 11
(c) cos(360), (d) cos(360◦ ),

(e) cos(2π), (f) cos(2π ◦ ),

(g) e + 5, (h) |π − 5|,

(i) 3 ln 7, (j) 3 log 7,

6
(k) sin−1 (0.5) + 4, (l) 4 cos(5 arctan(13/4)).
π
2. Order of operations
(a) Calculate, without using any parentheses, −42 using THREE of the following
and write your answers on your own paper, specifying which you did and
what answers they gave:
(i) calculator (specify type/model) (ii) Google.com
(iii) Excel or Google Sheets (iv) Desmos.com or Wolfram Al-
pha
Now calculate −42 using MATLAB. Are there differences in the answers?
Based on your knowledge of Order of Operations, what should be the an-
swers?
(b) Do the same for the calculation of − cos(π/4)2 (you may use parentheses
around the π/4; i.e. you should calculate -cos(pi/4)^2). NOTE: In Excel,
to calculate with π use “PI()”, again noting the differences (if any) in the
answers.
(c) Do the same for the calculation of −212 and −81/3 (without using any paren-
theses). Should parentheses be used to get the proper calculations? Where?
(d) How should Table 1.3 for precedence rules within MATLAB be changed or
expanded to include functions and negation (unary minus)? Answer this by
rewriting the table on paper.
 Introduction to MATLAB® 13

3. Using variables. Define variables with the assignments x = 8, y = 3.5, and X =

√
1/9. Calculate the following within MATLAB. For the n z calculations, use the
nthroot function. √
4(y − x) 3 X
(a) , (b) ,
3X − 20 10
√3
(c) 3 cos x tan y, (d) e(X +y)/x + 3 x .
4. Suppose x = 3 and y = 5 (define the variables at the beginning of the problem).
 
1 −1 3y 4(y − 5)
(a) 3π x , (b) 1 − 5
2
, (c) , (d) , (e) 2 sin(x) cos(y).
x 4x − 8 3x − 6
5. Define the following variables: tablePrice = 1256.95, chairPrice = 89.99, and
gasPrice = 3.499. Using the variables and format bank for parts a–c, write your
answers to the following questions on paper, interpreting the MATLAB output as a
meaningful answer:
(a) Find the cost of one table and eight chairs.
(b) Find the same cost as above but with 6.5% sales tax.
(c) Find the cost of 14.25 gallons of gas that you would have to pay.
(d) Compute the actual cost of 14.25 gallons of gas using the default format.
6. More calculations Define the variables x = 256 and y = 125. Calculate the follow-
ing within MATLAB. When radical notation is used in the problem, use the sqrt
and nthroot functions and use exponential calculations when exponential notation
is used in the problem.
√ 1 √ 1 1
(a) x, (b) x 2 , (c) −x, (d) (−x) 2 , (e) x 4 ,
√ 1 1 1 √
(f) 4
x, (g) y 3 , (h) −y 3 , (i) (−y) 3 , (j) 3 −y.

(k) From the above calculations, do you see anything surprising with the answers?
1 √
(l) Calculate (−x) 4 and 4 −x. What are the differences?
(m) Calculate (−8)2/3 and 82/3 on paper using your exponent rules. Now do the
calculations within MATLAB, Excel, Google.com, WolframAlpha.com, and
a scientific or graphing calculator (specifying what model you have used).
What are the differences, if there are any?
7. Calculator precision √
(a) Within an Excel spreadsheet or Google Sheet, calculate 12 178212 + 184112
using exponential notation for the calculations. Write your answer clearly.
(b) Rewrite the above expression with your answer to part (a) into an equation
and algebraically simplify the equation so there are no radicals or rational
exponents. √
(c) Now calculate 12 178212 + 184112 using MATLAB.
(d) Compare the left-hand side and right-hand side of the equation you get in
part (b) by subtraction within MATLAB, using format long).
14 Programming Mathematics Using MATLAB®

(e) Calculate “3 quadrillion and 18 minus 3 quadrillion and 14” in your head
and write it down. Now translate this into mathematics so you can calculate
it within Google.com, Excel, and MATLAB. (You may need to look up how
many zeros you will need!) Compare your answers in a table.
(f) Do the same with 2.000000000000018 − 2.000000000000014.
8. Ambiguities with notation. Define variables with the assignments x = 10 and
y = π/4. Calculate the following within MATLAB. You may have to adjust from
mathematical notation to correct MATLAB notation. Make sure you are using the
default format!

(a) cos y, (b) cos y2 , (c) cos(y2 ), (d) cos2 y, (e) (cos y)2 ,

(f) x−1 , (g) cos−1 (x/20), (h) cos(x/20)−1 , (i) (cos(x/20))−1 .

(j) Redo part (g) and then use the MATLAB variable ans to calculate

cos−1 (x/20)
.
4y
(k) Are any of the above calculations ambiguous in how they are written (which
ones and why)? What could be done to make the calculations clearer to the
person performing/entering the calculations?
9. Exploring rem and div. It is common to use either of the functions mod or rem
to tell whether positive integers are even or odd, among other uses. We will explore
the differences and similarities of these functions.
(a) Here is another simple use for these functions. You are given a list of 10-digit
numbers. You would like to only use the last seven digits of these numbers (for
example, for display purposes). Use both the mod or rem functions to easily
get the last seven digits of the number 4108675309. Do you see a difference
in their use for this?
(b) Use the same commands on the number -4108675309. Do you see a differ-
ence? Explain in your own words what you think is the difference between
the mod and rem functions. Is there a difference when using these functions
to tell whether any integer is even or odd?
(c) Can you come up with a way, using MATLAB functions such as mod, rem,
round, ceil, fix, etc. to capture the “area code” (first three digits) of
4108675309? Experiment with at least two phone numbers with different
area codes.
(d) What about capturing the “central office” part of the number (867)? Do it
for 4108675309 and 4106172000.
Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:
The Project Gutenberg eBook of Mit ültök a

kávéházban?
This ebook is for the use of anyone anywhere in the United States
and most other parts of the world at no cost and with almost no
restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
under the terms of the Project Gutenberg License included with this
ebook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
United States, you will have to check the laws of the country where
you are located before using this eBook.

Title: Mit ültök a kávéházban?

Author: Andor Gábor

Release date: January 30, 2024 [eBook #72829]

Language: Hungarian

Original publication: Budapest: Dick Manó, 1914

Credits: Albert László from page images generously made available

by the Hungarian Electronic Library

*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK MIT ÜLTÖK A

KÁVÉHÁZBAN? ***
 GÁBOR ANDOR

MIT ÜLTÖK A KÁVÉHÁZBAN?

DICK MANÓ
BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 12.
Minden jog a szerzőé, a forditás joga is.
 A KÁVÉHÁZ

TIZ ÉVEN ALUL

Társadalmi mozgalom készül a tiz éven alul való gyermekek

kávéházba-nem-vitelére. Ez a mozgalom maga: a legsulyosabban
kompromittáló adat e társadalom ellen. Szedje össze ki-ki az ő
legfrissebb életerejét, melylyel undorait leküzdeni szokta, s azután
képzelje el, minő társadalom az, melyben egy ilyen mozgalom
megindulhat. Minő társadalom? Sársadalom. Pesti társadalom,
amely magát társadalomnak nevezte el, holott, ha idején a szótárba
tekint, ott megpillanthatta volna a saját megkeresztelésére a nyáj és
konda szavakat, amik a célnak és az igazságnak sokkal jobban
megfelelhettek volna. Ez az emberkonglomerátum azonban
(egyelőre tartózkodom attól, hogy valamely egyéb főnévvel
határozzam meg közelebbről), ez az emberkonglomerátum azonban
nem néz bele a szótárba, hanem ahelyett bemegy a kávéházba és
elhozatja az összes illusztrált lapokat és világszemléletet merit
belőlük.
És ne vigyék ezentul magukkal a tiz éven aluli gyermekeket?
Nem engedhetem; kedélyem egész harsányságával tiltakoznom
kell a nevelésnek hiányossá tétele ellen. Hogyne, majd nélkülözöm a
tiz éven alulit, aki minden második percben megjelenik az
asztalomnál és az én illusztrált lapomhoz nyul, amikből én vagyok
világszemléletet meritendő! És a másik kis penészvirágot, aki
krumplin-fehéredett angyalarcát, a hullámzó szőke fürtökkel,
legalább háromszor odatolja, s a székhez nyul, melyen a napisajtó
van összegyüjtve számomra, hogy kellő mennyiségü
embergyülölést, lenézést és utálatot tanuljak belőle. Jön, mondom,
az angyal, a lapok közül azt fogja meg, amelyik legalul van, halkan
kihuzza s visszamegy a mamájához. Hogy angyal ment el mellettem,
azt csak abból tudom meg, hogy a következő percben az összes
lapok hatalmas dörejjel a földre csusznak a székről. De az angyal
már a mamájánál van s én csak a cvikkeremen át küldhetem el
hozzá gyilkos szempillantásomat, melylyel ezt akarom kifejezni:
– Te pesti emberbimbó, te! Mért nem tartasz nagy költőnkkel,
Madách Imrével (sztregovai és kis-kelecsényi), ki azt állitja, hogy
‚csak később válik megszokott pimaszszá!‘ Ó, mért nem később?
Mért sietteted ennyire az evoluciót és a differenciálódást? Te
vakarcs, te tizévenaluli!
De a gyermekkedély mindezt meg nem érti. A gyermekkedély
már ül a mamája mellett, egyik kezét egy pohár tiszta vizben tartva,
másik kezét orrába mélyitve. És én nem akarom elcsufitani a pesti
kávéháznak a képét. Sőt, ha ki tudnám vinni, hogy egy ilyen
kávéház, amikor legtelibb, leghangosabb, amikor legpestibb:
megkövesedjen, én megtenném a lépéseket, s az egész kávéházat
elvinném a Muzeumba. Ott ülne akkor – kőből – az egész müvelt
középosztály, a világ legbárgyubb és legfölöslegesebb szavaival a
férfiak ajkán, a nőkén ama mosolylyal, mely a szomszéd asztalnál
ülő senkinek szól, mennyet igérően, de legföljebb egy pikoló-
kapucinert megérően. Ott ülnének a háboru-szakértők, lótudósok,
kulissza-szimatolók, talentummérlegelők, irodalom-kóstolók,
müvészetmeghatározók, élet-szabályozók, törvény-megállapitók,
világ-oktatók… Mit mondjak? – szemétrevalók. Mit mondjak? Az
egész társadalom. Amely most megmozdult, hogy a tizévenaluli
érdekében akciót fejtsen ki.
Á! Ehhez nem adhatom a belegyezésemet. Egy társadalomban,
amely nem érdemli meg az egyéni jogokat, nem fogom eltürni, hogy
valakit, ha mégannyira tizévenaluli is, megfoszszanak e jogoktól. S
nemhogy szükitenem, de kiterjeszteném a korhatárt. Kevés
csecsemőt látok a kávéházakban és kevés haldokló öreget. Hozzák
be őket is, hogy az élet valóban a kávéházban kezdődjön, à-peu-
près, és ugyanott végződjön, valóban. Mert, tisztázzuk már a
kérdést, az élet maga a kávéház. Rontsuk már le azt a teóriát, hogy
a pesti ember a kávéházba nyargal, mert ott olcsó pénzért
megkaphatja mindama luxuriózumokat, amik otthon nem állnak
rendelkezésére. A magunk ámitására találtuk ezt ki.
Nem igaz.
Nincs az a tömeglakás, amiben köbméterszám szerint kevesebb
levegő jutna egy emberre, mint a kávéházban. De éppen ez a kevés
levegő kell a társadalomnak. Nincs is tüdeje több levegő számára.
Ha nem szivhatná a meleg szivarvég és cigaretta-csutak szagát, kék
és szürke füstfalatokkal, hamar tüdővészbe esnék és elpusztulna. A
levegő miatt. S ha csakugyan kávét inna otthon s nem gálicköves
petróleumot, gyomorbetegségei támadnának. Ha nem egy-forintot
fizetne egy szelet sonkáért, hanem huszkrajcárnyi sonkával egyszer
jóllakhatnék saját négy fala közt: elpusztulna. Ha nem nyelhetné
pincérek konfidenciáit, manzsettagomb-árusok élceit, meghalna
humortalanság cimén.
Hagyjátok, bölcsek, hagyjátok igy az én társadalmamat, ahogy
van. Ne akarjátok rendbehozni és megtisztitani, mert renddel és
tisztasággal megölnétek. Ne támogassátok a tizévenaluli
mozgalmat. Ne mondjátok, hogy milyen nagy és gyönyörü dolog ez.
Humanitárius. Társadalmi! Ne mondjatok semmit. Föl se keljetek a
kávéházi asztal mellől emiatt. A kávéház e városba való, e város a
kávéházba való. A gyerek is onnanvaló, a gyerek is odavaló. Inkább
dolgozzátok át világfelfogásotokat kávéházi alapon. A jó isten kis
sapkával a fején csak néhe-néha látható. Ő a főköszönő. Rafael és
Mihály arkangyalok gérantokul képzelhetők, akik, mint
mellékköszönők, megjelennek az asztaloknál és megkérdik:
tecetmárrendelni? Maga a szolgálattevő angyalszemélyzet keshedt
szmókingot visel és jobb- és bal-lapockájából egy-egy piszkos
szalvéta áll ki fehéren. E szárnyukon röpülnek egyik üdvözült-
csoporttól a másikhoz, hogy kihallgassák a beszélgetéseket,
feldöntsék a székeket, leöntsék a ruhákat és ne hozzanak semmit,
ami ‚rendelve lett‘.
 És ebben a világfelfogásban nagyszerüen el lehet helyezni a
tizévenaluliakat is, Murillo pufókjai gyanánt, akik fehér média-
füstgombócokon ülnek, a két tenyerükre könyökölnek és
szalmaszálon át szivják ki a Zilüsztrációnból a képeket. Boldogtalan
Pestallozzik!! hol akarjátok nevelni a pesti gyereket? Zöld lombok
alatt? Sarjus mezőn? Csobogó vizeken? Hogy erős legyen? Vállas?
Tüdős? Hisz akkor tizennyolcéves korában kiveri saját apját-anyját a
kávéházból, leromboltatja ezt a várost, s ahol ruhatárak petyhüdt
prémkabátjai lógtak, oda embereket akasztat!
Nolite tangere! Ne nyuljatok a világrendemhez!

TELEFONVICC

Tényállás: a szobrász ül a kávéházban, a felesége telefonhoz

hivja. A telefonnál egy másik ur van, aki, mikor hallja, hogy egy női
hang kéri a szobrászt, igy szól:
– Á, á, a szobrászt keresi? akkor maga modell? mi? Ha modell,
akkor jöjjön fel a lakásomra, én Szerencsétlen Flótás vagyok, tanár,
lakom Bubánat-utca 2., harmadik emelet 4.
Mindezt gyorsan, olyan gyorsan, hogy a szobrász felesége sem
arra rá nem ér, hogy lecsapja a kagylót, sem arra, hogy megmondja:
– Hallja, téved, én a szobrász felesége vagyok.
A sértés megtörtént, s mig a szobrász felesége tudta, hogy őt
Szerencsétlen Flótás, tanár, Bubánat-utca 2., harmadik emelet 4.
sértette meg, addig Szerencsétlen stb. nem tudta, hogy kit sértett
meg. De megtudta. Mert a szobrász, akinek a felesége nyomban
ezután, telefonon elmondta a történteket, kivitte a kávéház közepére
a tanárt és ott négy pofont adott neki, szürve, habbal, minden nélkül.
Ugy kell a tanárnak! ugy kell a tanárnak! ez az ember első érzése.
Ördög bujjék az ennyire éhes férfiba, aki a telefon-kagylót is fülön
ragadja, hogy kávéházból, dróton át, hamar-hamar egy kis szerelmet
csikarjon. Ugyancsak ördög bujjék az ilyen civilemberbe, akit e szó
‚modell‘ annyira megszédit, hogy mingyárt találkáról és csókról
álmodik. Továbbá: megérdemli a sorsát az olyan gyöngefejü ember,
aki egy pilanat alatt tiz évre való vigyázatlanságot tud kifejteni s már
meg is nevezi magát, valósággal felirja a cimet az arcára, hogy a
levegőben uszó pofonok valahogy okvetlenül odataláljanak. Szóval
ez az ügy, mint általában az olyan ügyek, amikben egypár
egészséges pofon esik, jól elintézettnek látszik; az első pillantásra.
(Ne feledjük el, hogy domesztikált vadállatok vagyunk, hogy egész
nap miderbe van szoritva a modorunk, hogy szembehazudjuk
egymást, hogy állandóan mosolygunk, mikor a fogunkat kéne
csikorgatnunk, szóval hogy valamennyien ugy állunk az élet nagy
spejzában, mint a pergamentpapirral bekötött, erjedő dunctos, amely
kikivánkozik az üvegből, de muszáj, hogy békével megmaradjon.
Mily ritkán is verekszünk mink, derék kulturemberek! Ezért örülünk,
mikor egy-egy egészségtől kicsattanó ábrázaton valóban kicsattan
egy pofon, s mikor a moziban azt látjuk, hogy a kitünő francia
szinészek milyen nagyszerüen rugják meg a partnerüket ott, ahol a
kabát véget ér, s a nadrág elkezdődik. Ezt az egész örömet
azonban, még itt is, zárjelbe kell erőszakkal visszagyömöszölni.)
Emelem tehát poharamat, a távollevő egészséges emberiség
nevében, a szobrászra, aki pofozott.
De visszaeresztem a poharat. Gondolkodom. A sértés
megtoroltatott. Igen. De vajjon elkövettetett-e? Nézzük csak.
Szembekerülök egy tisztességes asszonynyal, modellnek nézem, a
lakásomra hivom s megkapom a pofont, még mielőtt megtudtam,
hogy a hölgy, akivel szembekerültem: nem modell. Valahogy még
csak megérdemeltem a pofont, mert modellnek néztem valakit, aki
nem az (most egyelőre abban a gondolatkörben mozogva, hogy aki
modell, azt csakugyan hivhatom a lakásomra). Azonban itt a telefon.
Nem is kerültem szembe a tisztességes nővel, nem is néztem
modellnek, csak a hangját hallottam modellinek, vagy még azt sem.
Mind téves logikával dolgoztam. Vannak filozófusok, – egyiknek a
nevét tegnap olvastam, de már elfeledtem, – akik szerint a hibás
logika bün. Kérdés azonban, hogy olyan bün-e, amelyért pofon jár?
Nem valószinü. Azután: lehet-e megsértenem valakit, akiről nem
tudom, hogy kicsoda? Aligha. Mert a sértést, a szóbelit, igy lehetne
definiálni: megsértek valakit, akiről egyrészt én tudom, hogy ez meg
ez, ilyen és olyan, másrészt a köztudat is tudja, de én az illetőről
mégis azt állitom, hogy nem-ez és nem-az, és nem ilyen, hanem
amolyan. Vagyis: személyes jellegét és közismert tulajdonságait
szántszándékkal eltorzitom. Amit azonban nem ismerek, azt nem
torzithatom el. Amig valakiről nem tudom, hogy kövér, addig, ha azt
állitom róla, hogy sovány, csak helytelent állitottam s nem őt, hanem
magamat tettem nevetségessé. Ugy nézem, hogy ez a tanár ur
esete. Nem tudta, hogy tisztességes nővel beszél, azt hitte, hogy
modellel, azt hitte, hogy a modell nem tisztességes, azt hitte, hogy
annak, aki nem tisztességes, mindjárt randevút ajánlhat, azt hitte,
hogy akinek randevút ajánl, annak rögtön meg kell neveznie magát.
Mindez nevetséges; a tanárra. S az egész cselekmény-láncolat
gazdátlanul lógott, mert a tanár csak annak nevezte meg magát,
akinek randevút adott, randevút pedig annak adott, aki modell, s a
modell, az csak fikció volt. A fikció absztrakt. Absztraktumokból nem
lehetnek igazi pofonok. Tehát – most már egész jól elmagyaráztam
magamnak – a szobrász is tévedett. Neki is az absztraktumoknál
kellett volna maradnia. Például pofont kellett volna igérnie annak, aki
az ő feleségét modellnek véli. Ha a tanár jelentkezett volna, meg
lehetett volna pofozni. De a tanár nem jelentkezhetett volna, mert ő a
szobrász feleségét semminek sem vélhette, hiszen nem is ösmerte.
Meg sem sérthette, pofont sem kaphatott.
Utólag azonban látom, hogy valahol én is elhibáztam a
gondolkodást, mert, ime, a tanárnak nem is kellett jelentkezni, mégis
meg lehetett pofozni, a tanár senkit sem sértett meg, mégis
kaphatott pofont. Tehát, a föld gömbölyü, oda térek vissza, ahonnan
elindultam, ez az ügy mégis rendben van.
Rendben. Mert kifelejtettem belőle, hogy az egész a budapesti
telefonnal kapcsolatban történt. S aki a telefonfülkében áll, az,
szegény, beszámithatatlan. Nem tudja, mit beszél és nem tudja, mit
hall. Szerelmi őrület is kitörhet rajta. Hogy egy csókot kér és három
pofont kap? Nem csodálatos. Az sem volna csodálatos, ha három
pofont kérne s hibás kapcsolás következtében mindössze egy
csókot tudna kapni. Az vesse az első követ rá, aki a kagylóval nem
akarta még agyoncsapni a szekrényt, és a kanálba, amelybe
beszélni kellene, nem akarta belefojtani a telefonkisasszonyt.
Legyünk elnézők. Mindnyájan halandók vagyunk a mi Urunk, a
Központ szine előtt. Halló, szine, nem szive. Nem cime, nagysád,
nem, hanem szine. Igen, igen, az: a Központ szine előtt.

A ZÁRÓRA

– Rabbi, prófétálj!
– És megjelenék az Insel cég kiadásában, németeknek
országokban, Leipzig, avagy Lipsia, avagy Lipcse városában néhány
könyvecske, szemnek csinos keményded kötésben, kitünő papirra
nyomattatva, pompázatos tipusokból kiszedve, világ legjobbfejü
férjfiainak irásokat tartalmazva, mindössze ötven pfenniget, azaz
hatvan fillért kóstálván. És a teutonok vásárolák a könyveket, mint a
bolondok, és nagy vala az ő szivöknek öröme, hogy lelköket
ilyeténképpen olcsón mivelhetnék, és idejöket hasznosan
agyonverhetnék.
– Rabbi, mi köze ennek a cimhez?
– És megjelenék magyaroknak hivatalos lapjokban ama hangos
hiradás, hogy Szent-Mihály havában, mely alatt közönségesen
szeptember értetődik, uj kávéházak nyiladoznak majdan Budapest
városa utcáinak sarkokon. És emez uj kávéházakba ismég
beülendenek emberek fijai, kik már magok alig emberek s miközben
csavart, avagy apróra vágott dohánylevelekből fertelmesszagu
füstöket fujnak a levegőégbe, ismét semminek tevésével pazérják
napjaikat, bárgyuságokat fecsegvén az időknek végéig. Peretlen
prókátorok, páciens hijján szükölködő felcserek, mosdatlan költők,
bankatlan bankárok és egyéb földnélküli Jánosok ujabb alkalmat
lelnek tétova óráiknak hivságok hivságával való bétöltésökre.
– Avagy baj-é ez, rabbi, hogy én is arhaizáljak?
 – Gonosznak forrása ez. A város tovább-butuland…
– Szép szó.
– Szép és a valóságot hüvelyében rejtő: a város tovább-butuland,
még keletiebb és parlagiabb leend, bátor már mostanság is olyan
keleti és parlagi, hogy párját nem találod, ha keresten-keresed is.
Mondd meg nékem, fiam, ki tud itt néminémüt, avagy ha nem tud, ki
tanul egy-és-mást, ki törekszik az ő lelkének tökéletesbülésére? Én
mondom néked, hogy senki. E város ama Messiás-várók városa, kik
néznek a jövendő méhébe: vaj érkezik-é a minden hájokkal Fölkent,
elhozván a mindennapi fekete főzeléknek árát, mely keverék
nyelvökön talján és germán szóval pikkoló-kapucinernek neveztetik s
amelyből minden tétlenség fakadoz. Ezt iszsza már az asszonyállat
is, kinek édes sziropot kellene innia otthon, önkezével kotyvasztottat.
Ezt iszsza immáron az éretlen csecsemő is, kinek, anyja dagadó
emléjéből cukrozatlan, hab és föl nélkül való tejet kellene szivnia. És
eme pikkoló-kapucinerből áradnak a zavaros álmok, üzleteknek
alaptalan gründolások, férjeknek megcsalattatások, serdülő ifjaknak
paráznaságok, Policia-Gazettában látott mezejtelen táncosnék
megkivánásából serkedően. És ebből származik az ő testök
elsatnyahodása, mert nem csupán kávélevesöket nyelik e város
lakói a kávépalotában, hanem egyéb étkezésöket is. Kérdem tőled,
mit kapnak ott éhségök csillapitásául? Sertésnek gyatra karaját,
rothadtra savanyitott káposzta levével. Páris városából eredettnek
mondott, husnak lenni állitott, rózsaszinü, de kolompérral kevert
kenyérbelet, avagy hig tojásételeket, fejedelemökre, nagyságos
Zápolya Jánosra emlékeztetőket.
– Hát ugy véled, rabbi, hogy vendéglőbe menjenek?
– Menjenek a fenébe, fiam. Hazamenjenek az ő száláikba, a
férjfiaik az ő méhelyeikbe, az asszonyok az ő kamaráikba, a zajgó
csecsemők az ő táplálóik mellére, dolgozzanak és gyarapodjanak,
és ha idejök föléből telik, vonuljanak az ő könyvesházokba,
elméjöket pallérozandó. Avagy ne sajnálják testök fáradságát s
menjenek zöld lomblugasok alá, hallgatni a madarak csácsogó
szavát, falevelek sóhajtozásokat, sásnak, nádnak, gyékénynek
suttogásait.
– És mondd, rabbi, hogy jön ez az egész a zárórához?
– Csak ugy, fiam, hogy az ő főkapitányok, aki valójában
helyesebben cselekednék, ha a latrokat fogdostatná össze,
elrendelé a kávépaloták éjfélutáni egy órakor való
becsukattatásokat. Ehhez nem vala joga. De nekik magoknak jogok
van az ő lelkökben nem éjfélután egy órakor, hanem már sokkal
előbb a kávépalota becsukattatására. Éljenek e jogokkal s ne a
kávénak tornácaiból zárják ki magukat, hanem a kávénak pitvarát
zárják ki magokból. És akkor talántán leend belőlük valami, mert igy,
amiképp most vannak, a kávésibrik letörött fülei ők, melyek a
szemétdombra hajittatandanak. Ámen.

A HIZOTTAK

Beszéljünk csak őszintén, mondjuk meg ugy, ahogy van és ne

kiabáljuk tele állandóan a világot ennek az országnak, ennek a
városnak a szegénységével és földhözragadtságával. Ó, vannak itt
olyan emberek is, akiknek nem fényesre kopott a kabátjuk könyöke
és nem rojtos a nadrágjuk szegélye. Nem az arisztokratákat
gondolom; nem. Azok szegény komoly emberek, akik vagy országos
politikával vannak elfoglalva, vagy a birtokaikat kezelik, rá sem érnek
élni, s ha élnek, mindenesetre ugy élnek, elvonultan, mert
jólnevelten, hogy észre sem veszszük őket. Bizonyára van
Budapesten magyar arisztokrácia, ámbár én nem tudom, hogy van-
e, de ha van, akkor nem vesz részt ennek a városnak az undok
életében. Jól teszi, nagyon jól teszi, s ha holnap lehetne, holnap
léptetném elő magamat gróffá, vagy herceggé s nyolc inast állitanék
az előszobába, akiknek nem volna egyéb feladatuk, csak az, hogy
megakadályozzák, hogy ne keveredjem a korpa közé és meg ne
egyenek a… igen, a hizottak. Nem tudom hány ezeren vannak,
nagyon sokan nem lehetnek, de őket látom mindenütt, az utcán
automobilban, a prömiéren a páholyban, a kávéházban – igen, ott –
a kirakati legfőbb asztal mellett. Csak ülnek és ragyognak, a
szemükből csöpög a zsir, a fülük el-áll a nagy boldogságtól, a szájuk
tátva van, ugy szijják magukba ezt az erjedt életet. Szijják? Nem.
Eszik. Habzsolják. Hörpölik. Csámcsogják. Lefetyelik.
Életöröm? Az egészen más valami. Azt méltóztassék más
világvárosokban keresni. Ott elvégzik az emberek a dolgukat s aztán
szépen megtöltik szórakozással a maradék idejüket. Szépen,
szerényen, tisztára mosakodva, hogy ugy mondjam: karcsuan és
soványan. De itt? Itt vagy a sárgafogu nyomoruságot látom, vagy a
hizottak részeg körtáncát. Korrigálnom kell a szót: nem is hizottak
ők, mert nem hus és háj van a testükön; csak dagadtak, kinosan és
kellemetlenül meg vannak püffedve, kövérek és verejtékesek… Ez
az a had, amely este, ha kigyullad a lámpa, elbódul, megszédül,
nekivadul attól a förtelemtől, amit pesti életnek csufolnak az ördögök
odalenn. Ennek a falkának ilyenkor elkezd kelleni valami. Mi kell?
Nyüzsgés kell, hemzsegés kell, hangos beszéd kell, vihogás kell,
forró és tespedt levegő, egymáshoz dörgölődés kell. Szinésznőszag
kell. A szemük kigurguláz a gödréből, orrlyukuk szélesre tágul, arcuk
eltorzul és ők most élnek. Érzik, hogy élnek; tudomásukra jut, hogy
itt vannak e földön, zihálhatnak a tüdejükkel, paskolhatják az
anyaföldet ludtalpaikkal. A szinházba mennek el és ott lelegelik a
szinpadot. A férfiak benyelik a nőket, a nők belehelik a férfiakat. És
csak szuszognak, pedig nyeriteni szeretnének… Aztán tovább
mennek, enni és inni, ha evésnek és ivásnak nevezhető, amit
végeznek. Mindenüvé bedülnek, ahol fény van és lárma van,
kicserélik a… Mit cserélnek ki? Hiszen nincs véleményük semmiről.
Kicserélik azt a szemetet, amit az ujságok söpörtek bele koponyájuk
üres ládájába. Mind csak ugyanazt tudja, egyik sem tud semmit.
Tüzesitik a szájukat és lottyadt fantáziájukat azon, hogy a szinész,
akit láttak, melyik nőt vágta pofon tegnap férfiasságának
fölsistergésében, s a szinésznő, kinek a parfőmjét a mellkasukba
hörögték, kivel, hogyan, mikor, meddig csalta meg az urát, a
szeretőjét, a kitartóját, a kitartottját, azt az egész boldog férfiláncot,
amely a testéhez közelférhetett.
 Kik ezek az emberek? Nem tudom. Nagykereskedők, akik tudják,
hogy kicsiny a raktár, óriási a künlévőség; pénzemberek, akik nem
tudják, hogy holnap a börzén nem az utolsót nyekkenik-e; nagy
családok fiai, akik már ráhamisitották a váltóra a tilos nevet, csak
még nem tudnak róla elegen; férjek, akik a feleségükből élnek, de
tartanak tőle, hogy holnap már öreg lesz az asszony s nem fog
jövedelmezni; művészek, akikben tombol tehetségtelenségük teljes
tudata, alkotózsenijük kappansága, s akik rettegnek a kitudódástól.
Mit tudom én kik? De csupa olyan ember, aki mámorosan akar
ágybazuhanni, hogy kaccenjammerrel kelhessen fel, hogy ne legyen
csöpp kis eszének birtokában egy pillanatig sem. Mert akkor baj
volna, akkor szögek nőnének ki a szürke malterfalakból és
hivogatóan szólnának:
– Gyere, gyere, akaszd fel magad.
És a borbély beretvája beleharapna a gégébe és az asztalok
fiókjába gondosan elzárt revolverek kiugranának mint fekete békák
és halált brekegnének a fül mellé, a halánték kék erei közé. Ezek
azok az emberek, akik egy percig sincsenek egyedül, s mikor
egyedül vannak, akkor sincsenek magukkal. Akik nem azt látják a
tükörben, amit mutat, hanem amit vizes szemmel beléje-néznek,
akik hálóingben sem eszmélnek arra, hogy a bőrük májfoltos, a
hasuk dagadt s a lábaik befelé görbülnek.
Hogy mindenütt vannak ilyenek? Hogyne volnának. De nem ők
adják meg az élet külső szinét, nem ők pezsegnek a pohár
legszintjén, nem őket látom mindig, nem róluk hallok folyton, nem
felőlük értesülök állandóan a lapokból. Itt azonban csak ők vannak a
légbe perolin-spriccel befecskendezve, s akinek ez nem tetszik, az
bebujhat a lakásába, remetei állást vállalhat, világbölcse lehet, de ki
nem mehet a kapuja elé, mert onnan kezdve minden lépésnél az
orrába verődnek a hizottak, azzal az atmoszféra-burokkal, mely
testüket körülpáncélozza.
Carpe diem? Szakaszd le minden órának virágát? Ez valami. De
amit ezek müvelnek, az nem virágszakitás, csak lehervasztása a
virágnak, amerre tetemüket görgetik. A bizonytalan holnap miatt van
ez igy? Ha igen, akkor jönne már el az a holnap, jönne még ma, és
szurná fel e gömböcöket. Én itt vagyok, ember vagyok, igazán
ember és lélekzeni szeretnék, csendeset, mélyet és boldogat.
Tisztát.
 A MOZI

PUSZTUL A MOZI

Nem akarok senkit üzleti érdekében megbántani, tehát mikor ugy

vélem, hogy a mozi veszedelemben van, nem azt mondom, hogy a
mozi ‚rosszul megy‘. Erről szó sincs, itt Budapesten legalább
egyelőre ragyogó üzlet a mozi, már az, amelyik bevált, noha uj
mozikra való talaj már alig van, mert kicsit nyakra-főre nyitottak mozit
mindenütt, ahol csak egy kávéház becsukta ajtóit. A mozi azonban
mégis veszélyben forog és pedig, azt hiszem, a filmgyárak
egymással való rettenetes konkurrenciája miatt.
Figyelik-e önök, hogy milyen veszett és vad erőlködés folyik
ebben a szakmában? Hogy miket gondolnak ki, miket hajtanak végre
és miket terveznek? Már nem elég a rohanó automobil, a vágtató
paripa, az égő ház, a vizbeugró ember, a vonat tetején táncoló nő.
Nem elég. A hatásokat hatványozzák, s hogy csakugyan hatásos-e
a hatás, arra szabadjon elmondanom egy legujabb,
legszenzációsabb moziképet. Aki látta, fogja be a fülét.
Az orvosnál vendégségben van egyik barátja, civil ember, talán
bankár, talán báró, mindegy: azonfelül egy aviatikus is. Ez fontos. Az
orvos feleségébe beleszeret a bankár (vagy báró) s mikor az orvost
konzultációra hivják valahová, ahová holnap reggel kell elutaznia, a
bankár bevallja szerelmét az orvos feleségének, ki is,
természetesen, felháborodva visszautasitja őt. A bankár szörnyü
boszura határozza magát, levelet ad át az orvos inasának azzal a
parancscsal, hogy másnap, az orvos elutazása után két órával,
kézbesitse urnőjének. A levélben az áll, hogy ő, a bankár, mert a nő
visszautasitotta szerelmét, s kijelentette neki, a sorok irójának, hogy
csak az urát szereti, ő, a bankár, a sorok irója, felrobbanttatja a
vasuti hidat, melyen át a férj vonata gördülend. A bankár, a sorok
irója, fel is bérel egy gonosztevőt erre a célra. A gonosztevő
gonosztesz és valóban elhelyezi a dinamit-patrónt a vasuti hidon.
Közben az orvos elutazik, a nő pontosan, előirás szerint, az elutazás
után két órával megkapja a levelet, kétségbeesik, mert ime férjét a
halál fenyegeti. Kétségbeesésében telefonálni akar a Máv.
üzletvezetőségének, de a bankár, a sorok irója, elvágta a drótot.
Iszonyu a helyzet. A férj rohan a halálba. De ott van a jó aviatikus, a
vendég. Azonnal gépére pattan, a karcsu biplánra és versenyt
száguldva a vonattal, sikerül elébe-kerülnie. Megállitja a vonatot,
amelyet ilymódon, a férj életével együtt megment. Rohannak haza. A
bankár, a sorok irója, éppen akkor mászik be létrán az orvos
nejéhez. Elfogatik és börtönbe vettetik. Férj és neje boldogan élnek,
ha meg nem haltak – s ha én a képet tovább néztem volna.
De nem néztem. Pedig, ugy-e, milyen halmozott hatások vannak
itt együtt? Felrobbant vasuti hid (tényleg előttünk robban fel),
röpülés, röpülőgép versenye a gőzmozdonynyal, vonat megállitása a
nyilt pályán… vagy amit akartok.
Minden.
De az egész, összevéve, olyan komikusan szamár, oly
hátborzongatóan ostoba és hajmeresztően unalmas, hogy azt igy,
zongoraszó és gép-berregés nélkül el sem lehet képzelni. És ilyen a
képek legnagyobb része ma már, mert egyik filmgyár meg akarja ölni
a másikat. Közben, ugy nézem, hogy egymást ölik meg, s a mozit,
amely még birja talán egy-két évig ezt a nagy feszültséget, ezt az
örökös szenzációt, de hogy sokáig birná, az nem valószinü. Az
amerikai pipa-béka, ha jól emlékszem, tizenhat másodperc alatt
meghal a gyönyörüségtől, mikor oxigénbe teszik, pedig, különben,
százharminc évig él. Szintén csak akkor, ha jól emlékszem.
Ugyanigy a mozi is hosszu életre született, legalább ugy látszott
eleinte, de már oxigént lélekzik, nem szükségből, hanem mert jó