Download the full version of the textbook now at textbookfull.

com

Distributed Control and Optimization

Technologies in Smart Grid Systems First
Edition Fanghong Guo

https://textbookfull.com/product/distributed-
control-and-optimization-technologies-in-smart-
grid-systems-first-edition-fanghong-guo/

Explore and download more textbook at https://textbookfull.com

 Recommended digital products (PDF, EPUB, MOBI) that
you can download immediately if you are interested.

Stability and Control of Nonlinear Time varying Systems

Shuli Guo

https://textbookfull.com/product/stability-and-control-of-nonlinear-
time-varying-systems-shuli-guo/

textbookfull.com

Intelligent Paradigms for Smart Grid and Renewable Energy

Systems B. Vinoth Kumar

https://textbookfull.com/product/intelligent-paradigms-for-smart-grid-
and-renewable-energy-systems-b-vinoth-kumar/

textbookfull.com

Agile Energy Systems: Global Distributed On-Site and

Central Grid Power 2nd Edition Woodrow W. Clark Iii

https://textbookfull.com/product/agile-energy-systems-global-
distributed-on-site-and-central-grid-power-2nd-edition-woodrow-w-
clark-iii/
textbookfull.com

Clinical Nuclear Medicine in Pediatrics 1st Edition Luigi

Mansi

https://textbookfull.com/product/clinical-nuclear-medicine-in-
pediatrics-1st-edition-luigi-mansi/

textbookfull.com
Brocklehurst’s Textbook of Geriatric Medicine and
Gerontology Howard M. Fillit

https://textbookfull.com/product/brocklehursts-textbook-of-geriatric-
medicine-and-gerontology-howard-m-fillit/

textbookfull.com

Collective Actions of Solidarity against Food Insecurity

The impact in terms of Capabilities Daniela Bernaschi

https://textbookfull.com/product/collective-actions-of-solidarity-
against-food-insecurity-the-impact-in-terms-of-capabilities-daniela-
bernaschi/
textbookfull.com

Subfertility Reproductive Endocrinology and Assisted

Reproduction Jane A. Stewart

https://textbookfull.com/product/subfertility-reproductive-
endocrinology-and-assisted-reproduction-jane-a-stewart/

textbookfull.com

The Archaeology of Food and Warfare: Food Insecurity in

Prehistory 1st Edition Amber M. Vanderwarker

https://textbookfull.com/product/the-archaeology-of-food-and-warfare-
food-insecurity-in-prehistory-1st-edition-amber-m-vanderwarker/

textbookfull.com

LaunchPad for Fundamentals of Abnormal Psychology Ronald

J. Comer

https://textbookfull.com/product/launchpad-for-fundamentals-of-
abnormal-psychology-ronald-j-comer/

textbookfull.com
Web and Big Data APWeb WAIM 2018 International Workshops
MWDA BAH KGMA DMMOOC DS Macau China July 23 25 2018
Revised Selected Papers Leong Hou U
https://textbookfull.com/product/web-and-big-data-apweb-
waim-2018-international-workshops-mwda-bah-kgma-dmmooc-ds-macau-china-
july-23-25-2018-revised-selected-papers-leong-hou-u/
textbookfull.com
MICROGRIDS AND ACTIVE POWER DISTRIBUTION NETWORKS
SERIES EDITORS
Ali Davoudi
University of Texas at Arlington, USA
Josep M. Guerrero
Aalborg University, Denmark
Frank Lewis
University of Texas at Arlington, USA

PUBLISHED TITLES
Distributed Control and Optimization Technologies in Smart Grid Systems
Fanghong Guo, Changyun Wen, and Yong-Duan Song
Fanghong Guo • Changyun Wen
Yong-Duan Song

Boca Raton London New York

CRC Press is an imprint of the

Taylor & Francis Group, an informa business
CRC Press
Taylor & Francis Group
6000 Broken Sound Parkway NW, Suite 300
Boca Raton, FL 33487-2742

© 2018 by Taylor & Francis Group, LLC

CRC Press is an imprint of Taylor & Francis Group, an Informa business

No claim to original U.S. Government works

Printed on acid-free paper

Version Date: 20170906

International Standard Book Number-13: 978-1-138-08859-7 (Hardback)

This book contains information obtained from authentic and highly regarded sources. Reasonable
efforts have been made to publish reliable data and information, but the author and publisher cannot
assume responsibility for the validity of all materials or the consequences of their use. The authors and
publishers have attempted to trace the copyright holders of all material reproduced in this publication
and apologize to copyright holders if permission to publish in this form has not been obtained. If any
copyright material has not been acknowledged please write and let us know so we may rectify in any
future reprint.

Except as permitted under U.S. Copyright Law, no part of this book may be reprinted, reproduced,
transmitted, or utilized in any form by any electronic, mechanical, or other means, now known or
hereafter invented, including photocopying, microfilming, and recording, or in any information
storage or retrieval system, without written permission from the publishers.

For permission to photocopy or use material electronically from this work, please access
www.copyright.com (http://www.copyright.com/) or contact the Copyright Clearance Center, Inc.
(CCC), 222 Rosewood Drive, Danvers, MA 01923, 978-750-8400. CCC is a not-for-profit organization
that provides licenses and registration for a variety of users. For organizations that have been granted
a photocopy license by the CCC, a separate system of payment has been arranged.

Trademark Notice: Product or corporate names may be trademarks or registered trademarks, and
are used only for identification and explanation without intent to infringe.
Visit the Taylor & Francis Web site at
http://www.taylorandfrancis.com
and the CRC Press Web site at
http://www.crcpress.com
Contents

List of Figures . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xi

List of Tables . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xv

Preface . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xvii

Authors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xix

List of Symbols . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xxi

SECTION I: INTRODUCTION 1
1 Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

1.1 Background and Motivation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

1.2 Objectives and Scope . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.3 Microgrid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
1.4 Control Strategies of MGs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.4.1 Primary control . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
1.4.2 Secondary control . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
1.4.3 Tertiary control . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
1.4.3.1 Optimal power flow . . . . . . . . . . . . . . . . 13
1.4.3.2 Economic dispatch . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
1.4.3.3 Optimal energy scheduling . . . . . . . . . . . . 14
1.5 Major Contributions of the Book . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
1.6 Organization of the Book . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

2 Preliminaries . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

2.1 Graph Theory . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

v
vi  Contents

2.2 Distributed Finite-Time Average Consensus Algorithm . . . . . . . 20

2.2.1 Distributed FACA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
2.3 Finite-Time Control . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
2.4 Multi-Agent Optimization . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
2.4.1 Synchronous optimization . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
2.4.2 Sequential optimization . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
2.4.3 Projection . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
2.4.3.1 Projection operator (Case 1) . . . . . . . . . . . . 27
2.4.3.2 Projection operator (Case 2) . . . . . . . . . . . . 28

SECTION II: DISTRIBUTED SECONDARY CONTROL 31

3 Distributed Voltage and Frequency Restoration Control . . . . . . . . 33

3.1 Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
3.2 Modeling of MG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
3.2.1 DG model . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
3.2.2 Network model . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
3.3 Distributed Secondary Controller Design . . . . . . . . . . . . . . 38
3.3.1 Control objective . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
3.3.2 Distributed secondary controller design . . . . . . . . . . . 39
3.3.2.1 Finite-time voltage restoration . . . . . . . . . . . 39
3.3.2.2 Frequency restoration . . . . . . . . . . . . . . . 41
3.4 Simulation Results . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

4 Distributed Voltage Unbalance Compensation . . . . . . . . . . . . . 51

4.1 Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
4.2 Distributed Cooperative Secondary Control Scheme for Voltage Un-
balance Compensation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
4.2.1 A centralized VUC approach . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
4.2.2 Distributed VUC approach . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
4.2.2.1 Preliminary setup . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
4.2.2.2 Distributed VUC . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
4.2.2.3 Distributed cooperative secondary control scheme
(DCSCS) design . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
4.2.2.4 Stability analysis of distributed VUC . . . . . . . 57
4.3 Case Studies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
4.3.1 Testing of the overall distributed control system under vari-
ous cases . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
4.3.1.1 Case A: Communication failure . . . . . . . . . . 62
4.3.1.2 Case B: Contribution level variation . . . . . . . 63
4.3.1.3 Case C: Backup DG plug-and-play . . . . . . . . 63
4.3.2 System stability and performance . . . . . . . . . . . . . . 63
4.3.3 Comparisons with centralized secondary control in [65] . . 64
 Contents  vii

4.3.4 Distributed voltage unbalance compensation using negative

sequence current feedback . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

SECTION III:DISTRIBUTED TERTIARY OPTIMIZATION 73

5 Distributed Single-Area Economic Dispatch . . . . . . . . . . . . . . 75

5.1 Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
5.2 Problem Formulation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
5.3 Total Load Demand Discovery . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
5.4 Distributed Economic Dispatch . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
5.4.1 Distributed projected gradient method (DPGM) . . . . . . . 81
5.4.2 Implementation of distributed ED . . . . . . . . . . . . . . 83
5.4.3 Complexity analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
5.5 Case Studies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
5.5.1 Case study 1: Implementation on 6-bus power system . . . . 85
5.5.2 Case study 2: Plug-and-play capability . . . . . . . . . . . . 87
5.5.2.1 Generator plug-and-play . . . . . . . . . . . . . . 88
5.5.2.2 Load plug-and-play . . . . . . . . . . . . . . . . 88
5.5.3 Case study 3: Implementation on IEEE 30-bus test system . 88
5.5.4 Case study 4: Comparison with heuristic search method . . 89

6 Distributed Multi-Area Economic Dispatch . . . . . . . . . . . . . . . 97

6.1 Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
6.2 Problem Formulation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
6.3 Distributed Optimization Algorithm . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
6.3.1 Distributed synchronous optimization algorithm . . . . . . . 100
6.3.2 Distributed sequential optimization algorithm . . . . . . . . 102
6.3.3 Virtual agent . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
6.4 Convergence analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
6.4.1 Distributed synchronous algorithm . . . . . . . . . . . . . . 106
6.4.2 Distributed sequential algorithm . . . . . . . . . . . . . . . 107
6.5 Economic Dispatch in Multi-Area Power System . . . . . . . . . . 114
6.5.1 Problem statement . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
6.5.2 Case studies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
6.5.2.1 Case study 1: Distributed synchronous algorithm . 116
6.5.2.2 Case study 2: Distributed sequential algorithm . . 116
6.5.2.3 Case study 3: Distributed sequential algorithm
with random communication strategy . . . . . . . 117
6.5.2.4 Case study 4: Fast gradient . . . . . . . . . . . . 119
viii  Contents

7 Hierarchical Decentralized Architecture for ED Problem . . . . . . . 123

7.1 Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

7.2 Problem Formulation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
7.3 Hierarchical Decentralized Economic Dispatch . . . . . . . . . . . 126
7.3.1 Distributed algorithm in Chapter 5 . . . . . . . . . . . . . . 126
7.3.2 Hierarchical decentralized algorithm . . . . . . . . . . . . . 127
7.3.3 Convergence analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
7.3.3.1 Problem decomposition . . . . . . . . . . . . . . 130
7.3.3.2 Dummy agent . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
7.4 Case Studies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
7.4.1 IEEE 30-bus system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
7.4.1.1 Case study 1: Without generator constraints . . . 134
7.4.1.2 Case study 2: With generator constraints . . . . . 135
7.4.1.3 Case study 3: Varying load . . . . . . . . . . . . 135
7.4.1.4 Case study 4: Plug-and-play capability . . . . . . 135
7.4.1.5 Case study 5: Comparison with different α values 135
7.4.1.6 Case study 6: Fast gradient . . . . . . . . . . . . 136
7.4.2 IEEE 118-bus test system . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136

8 Distributed Optimal Energy Scheduling . . . . . . . . . . . . . . . . 143

8.1 Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

8.2 Problem Formulation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
8.2.1 System model . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
8.2.2 Cost function . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145
8.2.3 Pricing function . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
8.2.4 Optimization problem formulation . . . . . . . . . . . . . . 147
8.3 Distributed Optimal Energy Scheduling . . . . . . . . . . . . . . . 149
8.3.1 Distributed algorithm with synchronous communication . . 150
8.3.2 Distributed algorithm with sequential communication . . . . 152
8.4 Case Studies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
8.4.1 Distributed optimization . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
8.4.1.1 Distributed optimization with synchronous com-
munication . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
8.4.1.2 Distributed optimization with sequential commu-
nication . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
8.4.2 Comparison between P pricing and PD pricing . . . . . . . 156

9 Conclusion and Future Works . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163

9.1 Conclusion . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163

9.2 Recommendations for Future Research . . . . . . . . . . . . . . . 165
9.2.1 Distributed adaptive control of the MG . . . . . . . . . . . 165
 Contents  ix

9.2.2 Stability analysis of the distributed secondary control with

communication time delay . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166
9.2.3 Distributed event-triggered optimization of the MG . . . . . 167

References . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

Index . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
Visit https://textbookfull.com
now to explore a rich
collection of eBooks, textbook
and enjoy exciting offers!
List of Figures

1.1 Centralized, decentralized, and distributed control scheme . . . . . 4

1.2 General structure of the MG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
1.3 Hierarchical structure for the islanded MG control [28, 29, 30] . . . 8

2.1 Illustration of synchronous optimization . . . . . . . . . . . . . . . 24

2.2 Illustration of sequential optimization . . . . . . . . . . . . . . . . 25
2.3 Illustration of projection operator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
2.4 Illustration of projection in Case 1 with 2-dimension example . . . . 27
2.5 Illustration of projection in Case 2 with 2-dimension example . . . . 28

3.1 Schematic diagram of a generic islanded MG . . . . . . . . . . . . 35

3.2 The scheme of a local primary inverter controller . . . . . . . . . . 36
3.3 Distributed secondary control diagram of an islanded MG . . . . . . 39
3.4 The diagram of the proposed secondary controller . . . . . . . . . . 42
3.5 Simulation test system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
3.6 The voltage output of the test islanded MG . . . . . . . . . . . . . . 48
3.7 The real power output of the test islanded MG . . . . . . . . . . . . 49
3.8 The frequency output of the test islanded MG . . . . . . . . . . . . 49
3.9 The secondary frequency control input of the test islanded MG . . . 50
3.10 Comparison between the proposed method and the approach in [54] 50

4.1 Distributed voltage unbalance compensation in an islanded MG . . . 53

4.2 Illustration of secondary compensation in time domain . . . . . . . 55
4.3 Flowchart of distributed cooperative secondary control scheme . . . 56
4.4 Simulation test system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
4.5 The average consensus process of UCR . . . . . . . . . . . . . . . 60
4.6 Voltage unbalance factors of each DG and SLB . . . . . . . . . . . 61
4.7 Real and reactive power outputs of the MG system . . . . . . . . . 68
4.8 Frequency output of the MG system . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
4.9 The unbalanced compensation references of each DG . . . . . . . . 69
xi
xii  Distributed Control and Optimization Technologies in Smart Grid Systems

4.10 Amplitude of negative sequence current . . . . . . . . . . . . . . . 70

4.11 Voltage unbalance factors of each DG and SLB in [65] . . . . . . . 70
4.12 Distributed voltage unbalance compensation in an islanded MG us-
ing negative sequence current feedback . . . . . . . . . . . . . . . 71
4.13 The voltage unbalance factor of each DG and SLB using negative
sequence current feedback . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
4.14 Amplitude of negative sequence current using negative sequence cur-
rent feedback . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

5.1 Smart grid system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

5.2 Flowchart of distributed economic dispatch . . . . . . . . . . . . . 83
5.3 Graph reconfiguration illustration example . . . . . . . . . . . . . . 84
5.4 The communication graph of test power system . . . . . . . . . . . 85
5.5 Simulation results of 6-bus power system . . . . . . . . . . . . . . 87
5.6 Simulation results with generator plug-and-play . . . . . . . . . . . 91
5.7 Graph reconfiguration of generator 1 plug-and-play . . . . . . . . . 92
5.8 Simulation results with load plug-and-play . . . . . . . . . . . . . 93
5.9 Simulation results of IEEE 30-bus system . . . . . . . . . . . . . . 94
5.10 Evolution of fitness values in GA method . . . . . . . . . . . . . . 95

6.1 Two different communication strategies . . . . . . . . . . . . . . . 98

6.2 Flowchart of distributed synchronous optimization . . . . . . . . . 100
6.3 A diagram of the proposed distributed sequential optimization . . . 103
6.4 Illustration of virtual agent . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
6.5 IEEE 30-bus test system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
6.6 Simulation results with distributed synchronous algorithm . . . . . 117
6.7 Simulation results with distributed sequential algorithm . . . . . . . 118
6.8 Simulation results of distributed sequential algorithm with random
communication strategy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
6.9 Simulation results of distributed sequential algorithm with fast gra-
dient method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121

7.1 Hierarchical optimization structure . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

7.2 Hierarchical optimization structure for economic dispatch . . . . . . 128
7.3 IEEE 30-bus test system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
7.4 Simulation results without generator constraints . . . . . . . . . . . 137
7.5 Simulation results with generator constraints . . . . . . . . . . . . . 138
7.6 Simulation results of proposed algorithm with a 2-hour load profile . 139
7.7 Simulation results with generator plug-and-play . . . . . . . . . . . 140
7.8 Simulation results with different α . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
7.9 Simulation results of fast gradient method . . . . . . . . . . . . . . 142
7.10 Simulation results in IEEE 118-bus power system . . . . . . . . . . 142

8.1 The smart power system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145

8.2 Illustration of PD pricing strategy . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
 List of Figures  xiii

8.3 Flowchart of distributed optimization algorithm in each agent with

synchronous communication . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
8.4 Illustration example of two optimization algorithms . . . . . . . . . 153
8.5 Communication graph . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
8.6 Simulation results of distributed optimization with synchronous
communication . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
8.7 Distribution of agents conducting optimization during sequential
communication process . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159
8.8 Simulation results of distributed optimization with random sequen-
tial communication . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159
8.9 Simulation results of distributed optimization with deterministic se-
quential communication . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160
8.10 Comparison between P and PD pricing strategy . . . . . . . . . . . 160
8.11 The performance of different derivative gains . . . . . . . . . . . . 161

9.1 The dynamic equivalent circuit model of the MG system [50] . . . . 166
List of Tables

2.1 Illustration example of Algorithm 2.1 . . . . . . . . . . . . . . . . 22

3.1 Parameters of primary controller and MG systems . . . . . . . . . . 46

3.2 Parameters of secondary controller . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

4.1 Parameters of DG and its primary controller . . . . . . . . . . . . . 59

4.2 Parameters of secondary controller and MG systems . . . . . . . . . 59
4.3 Communication graph reconfiguration in Case A . . . . . . . . . . 62
4.4 Communication graph reconfiguration in Case C . . . . . . . . . . 64
4.5 Voltage unbalance factors output with different consensus time . . . 65

5.1 Illustration example of total load demand discovery . . . . . . . . . 81

5.2 Parameters of thermal generators . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
5.3 Parameters of wind and wind turbine . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
5.4 Total load demand discovery . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
5.5 Generator parameters in IEEE 30-bus . . . . . . . . . . . . . . . . 89
5.6 Load parameters in IEEE 30-bus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
5.7 Simulation results of IEEE 30-bus test system . . . . . . . . . . . . 90
5.8 Parameters of GA method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

8.1 Parameters of HVAC system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155

8.2 Utility function coefficient in a one-day cycle . . . . . . . . . . . . 157

xv
Preface

As the main building block of the smart grid systems, microgrid (MG) integrates
a number of local distributed generation units, energy storage systems, and local
loads to form a small-scale, low- and medium-voltage level power system. In gen-
eral, an MG can operate in two modes, i.e., the grid-connected and islanded mode.
Recently, in order to standardize its operation and functionality, hierarchical con-
trol for islanded MG systems has been proposed. It divides the control structure into
three layers, namely, primary, secondary, and tertiary control. The primary control
is based on each local distributed generation (DG) controller and is realized in a de-
centralized way. In the secondary layer, the frequency and voltage restoration control
as well as the power quality enhancement is usually carried out. In the tertiary con-
trol, economic dispatch and power flow optimization issues are considered. However,
conventionally both the secondary and tertiary control are realized in a centralized
way. There are certain drawbacks to such centralized control, such as high compu-
tation and communication cost, poor fault tolerance ability, lack of plug-and-play
properties, and so on. In order to overcome the above drawbacks, distributed control
is proposed in the secondary control and tertiary optimization in this book.
In the secondary control, restorations for both voltage and frequency in the droop-
controlled inverter-based islanded MG are addressed. A distributed finite-time con-
trol approach is used in the voltage restoration which enables the voltages at all
the DGs to converge to the reference value in finite time, and thus, the voltage and
frequency control design can be separated. Then, a consensus-based distributed fre-
quency control is proposed for frequency restoration, subject to certain control input
constraints. The proposed control strategy can restore both voltage and frequency to
their respective reference values while having accurate real power sharing, under a
sufficient local stability condition established.
Then the distributed control strategy is also employed in the secondary voltage
unbalance compensation to replace the conventional centralized controller. The con-
cept of contribution level (CL) for compensation is first proposed for each local DG to
indicate its compensation ability. A two-layer secondary compensation architecture
consisting of a communication layer and a compensation layer is designed for each

xvii
xviii  Distributed Control and Optimization Technologies in Smart Grid Systems

local DG. A totally distributed strategy involving information sharing and exchange
is proposed, which is based on finite-time average consensus and newly developed
graph discovery algorithm.
In the tertiary layer, a distributed economic dispatch (ED) strategy based on pro-
jected gradient and finite-time average consensus algorithms is proposed. By de-
composing the centralized optimization into optimizations at local agents, a scheme
is proposed for each agent to iteratively estimate a solution for the optimization
problem in a distributed manner with limited communication among neighbors. It
is shown that the estimated solutions of all the agents reach consensus of the optimal
solution asymptomatically. Besides, two distributed multi-cluster optimization meth-
ods are proposed for a large-scale multi-area power system. We first propose to divide
all the generator agents into clusters (groups) and each cluster has a leader to com-
municate with the leaders of its neighboring clusters. Then two different schemes are
proposed for each agent to iteratively estimate a solution of the optimization prob-
lem in a distributed manner. It is theoretically proved that the estimated solutions of
all the agents reach consensus of the optimal solution asymptomatically. In addition,
a novel hierarchical decentralized optimization architecture is proposed to solve the
ED problem. Similar to distributed algorithms, each local generator only solves its
own problem based on its own cost function and generation constraint. An extra co-
ordinator agent is employed to coordinate all the local generator agents. Besides, it
also takes the responsibility for handling the global demand supply constraint. In this
way, different from existing distributed algorithms, the global demand supply con-
straint and local generation constraints are handled separately, which would greatly
reduce the computational complexity. It is theoretically shown that under proposed
hierarchical decentralized optimization architecture, each local generator agent can
obtain the optimal solution in a decentralized fashion.
A distributed optimal energy scheduling strategy is also proposed in the tertiary
layer, which is based on a newly proposed pricing strategy named PD pricing. Con-
ventional real-time pricing strategies only depend on the current total energy con-
sumption. In contrast to this, our proposed pricing strategy also takes the incremen-
tal energy consumption into consideration, which aims to further fill the valley load
and shave the peak load. An optimal energy scheduling problem is then formulated
by minimizing the total social cost of the overall power system. Two different dis-
tributed optimization algorithms with different communication strategies are pro-
posed to solve the problem.
Authors

Fanghong Guo received his B. Eng. degree in automation science from Southeast
University, Nanjing, China, in July 2010, M. Eng. degree in automation science &
electrical engineering from Beihang University, Beijing, China, in January 2013, and
Ph.D. degree in sustainable earth from Energy Research Institute @NTU, Interdisci-
plinary Graduate School, Nanyang Technological University, Singapore, in Novem-
ber 2016. He is currently a scientist in Experimental Power Grid Center (EPGC),
Agency for Science, Technology and Research, Singapore. His research interests in-
clude distributed cooperative control, distributed optimization on microgrid systems,
and smart grid. He received the 2015 National Award for Outstanding Self-financed
Chinese Students Study Abroad in 2015.

Changyun Wen received his B. Eng. degree from Xi’an Jiaotong University, Xi’an,
China, in 1983 and his Ph.D. degree from the University of Newcastle, Newcastle,
Australia, in 1990. From August 1989 to August 1991, he was a research associate
and then postdoctoral fellow at University of Adelaide, Adelaide, Australia. Since
August 1991, he has been with School of Electrical and Electronic Engineering,
Nanyang Technological University, Singapore, where he is currently a full profes-
sor. His main research activities are in the areas of control systems and applications,
autonomous robotic systems, intelligent power management systems, smart grids,
cyber-physical systems, complex systems and networks, model-based online learn-
ing and system identification, signal and image processing.
Dr. Wen is an associate editor of a number of journals including Automatica,
IEEE Transactions on Industrial Electronics and IEEE Control Systems Magazine.
He is the executive editor-in-chief of Journal of Control and Decision. He served
IEEE Transactions on Automatic Control as an associate editor from January 2000
to December 2002. He has been actively involved in organizing international con-
ferences playing the roles of general chair, general co-chair, technical program com-
mittee chair, program committee member, general advisor, publicity chair and so
on. He received the IES Prestigious Engineering Achievement Award 2005 from the

xix
Visit https://textbookfull.com
now to explore a rich
collection of eBooks, textbook
and enjoy exciting offers!
xx  Distributed Control and Optimization Technologies in Smart Grid Systems

Institution of Engineers, Singapore (IES) in 2005. He received the Best Paper Award
of IEEE Transactions on Industrial Electronics in 2017.
He is a fellow of IEEE, was a member of IEEE Fellow Committee from January
2011 to December 2013 and a Distinguished Lecturer of IEEE Control Systems So-
ciety from February 2010 to February 2013.

Yong-Duan Song received his Ph.D. degree in electrical and computer engineer-
ing from Tennessee Technological University, Cookeville, USA, in 1992. He held a
tenured full professor position with North Carolina A&T State University, Greens-
boro, from 1993 to 2008 and a Langley Distinguished Professor position with the
National Institute of Aerospace, Hampton, VA, from 2005 to 2008. He is now Dean
of the School of Automation, Chongqing University, and the founding director of the
Institute of Smart Engineering, Chongqing University. He was one of the six Langley
Distinguished Professors with the National Institute of Aerospace (NIA), founding
director of Cooperative Systems at NIA. He has served as an associate editor/guest
editor for several prestigious scientific journals.
His research interests include intelligent systems, guidance navigation and con-
trol, bio-inspired adaptive and cooperative systems, rail traffic control and safety, and
smart grid.
List of Symbols

Algebraic Operators
AT Transpose of matrix A
A−1 Inverse of matrix A
det(A) Determinant of matrix A
PX [·] Projection onto set X

Sets
R Set of real numbers
C Set of complex numbers
Z Set of integers
N Set of nonnegative integers

Others
0 Zero vector with a compatible dimension
1 Vector with a compatible dimension and all elements of one
λ (P) Eigenvalue of matrix P

xxi
xxii  Distributed Control and Optimization Technologies in Smart Grid Systems

Acronyms
AC − Alternating Current
AMI − Advanced Metering Infrastructure
CERTS − Consortium for Electric Reliability Technology Solutions
CF − Communication Fault
CL − Contribution Level
DG − Distributed Generator
DC − Direct Current
DCSCS − Distributed Cooperative Secondary Control Scheme
DPGM − Distributed Projected Gradient Method
DSM − Demand Side Management
ECC − Energy Consumption Controller
ED − Economic Dispatch
EMA − Energy Market Authority
ESS − Energy Storage Systems
EU − European Union
FACA − Finite-time Average Consensus Algorithm
FC − Fuel Cell
GA − Genetic Algorithm
HVAC − Heating Ventilation and Air Conditioning
IS − Isolation Switch
LB − Local Bus
MG − Microgrid
MGCC − Micro-Grid Central Controller
NE − Nash Equilibrium
OPF − Optimal Power Flow
PAR − Peak to Average Ratio
PCC − Point of Common Coupling
PD − Proportional-Derivative
PFC − Power Factor Correction
PI − Proportional-Integral
PID − Proportional-Integral-Derivative
PR − Proportional-Resonant
PV − Photo-voltaic
RTP − Real-Time Pricing
SDP − Semidefinite programming
SG − Synchronous Generator
SLB − Sensitive Load Bus
TG − Thermal Generator
UCR − Unbalance Compensation Reference
UPS − Uninterruptible Power Supply
US − United States
VUC − Voltage Unbalance Compensation
VUF − Voltage Unbalance Factor
WT − Wind Turbine
INTRODUCTION I
Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:
francziára fordítá a beszédet. Ebből ugyan Radnóthy alig értett
valamit, de elég volt szegény fejének a hang is.
– Hallgasson édes papa, hallgasson, ne boszantsa a jó
nagynénit. Nem látja, hogy elájult? Szegény nagynéni, kedves
nagynéni! – szólott közbe Erzsi, szemrehányón tekintve atyjára s
kifejtőzve karjai közül, hogy az ezredesné ápolására siessen.
– Hát a gyermek leczkézi az apát? Hát ezt tanultad te Bécsben,
erre tanított a te jó nagynénéd? Ezért küldöttem én neked azt a sok
pénzt? Ezért jöttél haza? Te, te, te!… – kiáltá Radnóthy fölugorva
székéről s még tovább is beszél, ha vigyázatlanságból az ezredesné
kis fekete kutyájára nem lép, a mely oly csunyán kezdett ugatni reá,
hogy kénytelen volt egész erejét az új ellenség ellen fordítani.
– Jaj, gyilkos, megöli az én kedves Figarómat – sikoltá az
ezredesné.
– Papa, az Istenért, ne rugdalja szegény Figarót! – esengett Erzsi
sírva.
– Ember, mit csinálsz? – ismétlé nagy páthoszszal az ezredesné.
– Megbolondulok! – fuldoklott Radnóthy.
A kis haszontalan kutya még élesebben ugatott, még jobban
harapdálta Radnóthy lábát, a ki egész dühbe jött. Az ezredesné
három nyelven sikoltozott, németül a kutyához, francziául Erzsihez,
magyarul Radnóthyhoz. Erzsi folyvást pattogott és sírt. István és az
ezredesné cselédei ijedve rohantak be s velök együtt Maros, a házi
komondor, a mely pártul fogta gazdáját s majdnem szétszaggatta
Figarót. Valóságos pokoli lárma keletkezett, a melyben senki sem
tudott szóhoz jutni s mindenik kapott legalább egy oldaldöfést.
 V.

E jelenet csak kezdete volt a többinek. Az udvarház csendes

szobái örökös viszály színhelyeivé váltak. Radnóthy most már
idegenebb lőn otthon, mint volt csak azelőtt is. Többször jutott
eszébe neje, midőn az ezredesné ült az asztalfőn, többször búsult
leánya után, mióta Elisabethet – a hogy’ az ezredesné nevezte
Erzsit – komédiásnő ruhákban látta maga előtt, többször
boszankodott a világ fölfordulásán, a mióta sógorasszonya a régi
rend maradványait is föl akarta forgatni házában. Most már nemcsak
a kertészszel, jegyzővel, tisztviselőkkel kelle pörölnie, hanem két
nővel s egy kis kutyával is.
Az első találkozás keserűsége oly erős benyomást tett
mindhármukra, hogy nem tudtak menekülni tőle. Folyvást ingerelték
egymást önkénytelen, akaratjok ellenére is. Az ezredesné azért
utazott Erdélybe, hogy rávegye Radnóthyt Erzsi férjhez adására
Kahlenberger kapitányhoz, a ki ugyan még forma szerint nem kérte
meg, de elég érthetőleg nyilatkozott, s csak a cautió letétele okoz
egy kis nehézséget, a melyet Radnóthynak kellene lefizetni. S im
utazása czélját sehogy sem képes előhozni, mert bármiről beszél
Radnóthynak, veszekedés a vége, a mi igen rossz bevezetés ily
kényes természetű ügyhöz. Nénje utasítása szerint Erzsi is föltette
magában, hogy kedvében jár atyjának, de ha csak rá tekintett is
haragos arczára, már elhagyta bátorsága, arra az áldozatra pedig
épen nem tudta elszánni magát, hogy máskép öltözködjék,
fölhagyjon a német csevegéssel s ne fogja nénje pártját. Maga
Radnóthy is szeretett volna kibékülni velök, de mihelyt körükbe
lépett, már kész volt a boszúság. Az ezredesné mindent fitymált,
kivált a szobákat, bútorokat, ételeket, pedig a házi gazda költségbe
verte magát, hogy sógornője és leánya kényelmesebben
lakhassanak, a gazdasszony pedig ugyancsak kitett magáért. Az
ezredesnének senki sem tudott főzni, mosni; untalan Bécset
emlegette, lenézte Erdélyt, sógora tömérdek kárán nem szánakozott
illő megindulással, az ország állapotján épen nem búsult s az asztal
fölött legtöbbet arról beszélt, mi ujság Bécsben s mindent elmondott,
mit kedves lapja, a Fremdenblatt, legújabb számában olvasott. Erzsi
sokáig öltözködött, el-elkésett a reggeli- vagy ebédtől, kevés kedvet
mutatott a ház gondjaiban való részvételre, a helyett érzékeny német
regények olvasásával töltötte az időt vagy Saphir Wilde Rosenjei
mellett ábrándozott Kahlenberger kapitányról. Radnóthynak hát elég
oka volt reá, hogy ellenséges lábon álljon sógornőjével és lyányával,
de az épen fölbőszítette, ha az ezredesné haragjában hánytorgatni
kezdé, hogy a börtönből kiszabadulását neki köszönheti, ha Erzsi
nénje pártját fogta, s elkezdtek egymással németül csevegni. Ez
utóbbi, minthogy minden nap megtörtént, már majdnem
tűrhetetlenné vált. Radnóthy ifjabb korában tudott valamit németül,
tisztelője volt a német műveltségnek, de most már keveset ért
belőle, s mióta német lett a hivatalos nyelv, ha tudna németül, sem
akarna tudni. Már maga a hang fölingerelte, aztán azt hitte, hogy róla
beszélnek, a mikor nem is beszéltek róla, azért néha szörnyen rájok
mordult, mire az ezredesné kis kutyája ugatni kezdett, s kész volt a
botrány. Az uraság versengése a cselédekre is kihatott. István egy
párszor jól oldalba döfte az ezredesné hórihorgas legényét, mert
csúfolkodni mert hegyes bajuszával, a gazdasszony sok mindennek
összemondta az Erzsi bécsi szobaleányát, mert becsmérli az
ételeket s egész grófnőt játszik. Mindennap történt valami olyas, a
mire az ezredesné közel volt az ájuláshoz, Erzsi sírt és Radnóthy
szitokra fakadt.
E miatt folyamodványain, ügyei védelmén sem dolgozhatott a
régi erélylyel. A költségek is mindennap növekedtek, annyira, hogy
kénytelen volt egy új darab erdőt eladni. Ha panaszolt az
ezredesnének, ha kikelt az új rendszer ellen, ha elmondotta, hogy
így pusztul ki lassanként minden erdélyi nemes ember, tüstént vita,
szitok és sikoltozás támadt belőle. Az ezredesné mindent a lármás
megyei és országgyűléseknek tulajdonított, kofaságnak nevezte a
sok czifra szónoklatot és fölterjesztést, betyároknak a kardos
juratusokat, vén bolondoknak a tisztes táblabirákat; hogy ez lesz
belőle, azt neki előre megjövendölte az ő boldogult férje, még ezelőtt
tíz esztendővel. Radnóthynak sem kelle több; bár a forradalmat
magában sok tekintetben hibáztatta, az ezredesné ellenében védett
mindent. Megtámadta az ezredest, a ki már tíz év óta nyugszik a
grazi temetőben, az ezredesnét, a ki saját udvarházában mer ilyeket
beszélni, leányát, a ki elég istentelen nénjének fogni pártját. Kihozta
iratait, fölolvasott nekik belőle mindent s midőn még sem szűntek
meg vitatkozni, fenyegette őket, hogy kitekeri nyakokat s földhöz
vágta az Erzsi Wilde Rosenjeit, az ezredesné Fremdenblattját, mert
alkalmasint ezekből tanulják azt a sok istentelenséget; ő nem olvas
mostani ujságot, se németet, se magyart, mind hazugságot és
ostobaságot írnak s ha ide kapna vagy egy szerkesztőt, bár soha
sem volt kegyetlen ember, Isten úgyse’ lehúzatná s huszonötöt
veretne rá István huszárral. Erre a nagy kegyetlenségre az
ezredesné természetesen elsikoltotta magát s még aznap el akart
utazni, – de azért ott maradt harmad napra is.
Erzsiért is sokat versengtek. Radnóthy vádolta az ezredesnét,
hogy egész bécsi leányt nevelt belőle s kivetkőztette jó szokásaiból;
hiszen már anyanyelvét is feledni kezdi, a gazdasszonykodáshoz
semmit sem ért s otthon sehogy sem tudja feltalálni magát. Az
ezredesné hálátlannak nevezte sógorát, Erzsi nagy műveltségével
kérkedett, a kit akármely tábornok is nőül vehet; nem is nevelte ő
holmi betyár erdélyi úrfi számára, sem azért, hogy Kolozsvárott vagy
Maros-Vásárhelytt temesse el magát, s ekkor hevében
kikottyantotta, hogy félig-meddig már akadt is szerencséje;
Kahlenberger kapitány udvarol neki, soha ily derék embert, soha ily
deli, vitéz, művelt és nagy befolyású férfiút, a sógor úr
kiszabadulását is egyrészt neki lehet köszönni. Radnóthy öklével az
asztalra csapott, hogy neki azt az embert többé senki se említse,
megesküdt, hogy leányát csak magyarországi vagy erdélyi törzsökös
hazafihoz adja nőül. Megtiltotta Erzsinek a franczia és német
csevegést, különben kitépi nyelvét; fenyegette, hogy lehasítja
komédiásnő ruháit, megparancsolta, hogy lásson a házi dolgok után
s úgy elfelejtse Kahlenbergert, mintha soha sem is született volna,
különben kitekeri a nyakát. Ebből aztán nagy perpatvar támadt, az
ezredesné görcsöket és migraine-t kapott, Erzsi beteggé sírta magát
s Radnóthy fölrúgta a ráugató Figarót.
 Így telt el néhány nap. Az ezredesné halálra unta magát; attól az
egyetlen mulatságától is elesett, hogy sógorával versengjen, mert
Radnóthy szobájába vonult, mélyebben merült előbbi
búskomorságába s csak irataival foglalkozott. A két nő elhatározta
hát, hogy szórakozás, mulatság kedvéért látogatást tesz a
környéken, a közel városkában. Azonban innen is, onnan is hamar
és kedvetlenül tértek haza. Erdélyben akkor mind politikai, mind
társadalmi tekintetben holt idény uralkodott. Mindenkinek volt valami
sebe, ha testén nem, lelkén, vagy legalább is vagyonán. Majd
minden család magába vonult és sebeit kötözgette.
A régi vendégszeretet, víg élet eltűnt, mintha a régi
alkotmánynyal temette volna el az idő. Rom, bú és szegénység
üdvözölték mindenütt a két mulatni vágyó nőt. Ide járult még, hogy,
bár gyöngédebb változatban, mindenütt hallottak valami ahhoz
hasonlót, a mit Radnóthy beszélt, vitatkoztak is egy keveset s
némely helyt az elváláskor épen hidegséget tapasztaltak. Találkozott
oly táblabiró is, a ki az ezredesnét nagyon gyanús szemmel nézte s
holmi politikai szerepet tulajdonított neki; egy másik épen kémnek
hitte, a ki azért látogatja a nemességet, hogy a vidék érzületéről
tudósítsa a hatóságokat. Egy helyt elszörnyedt az egész társaság, a
midőn az ezredesné azt beszélte, hogy Bach miniszter mily szép,
okos és derék ember, s egy estélyen mily jól mulatott vele.
Erzsit hajdani játszótársai nem győzték eléggé nézni, s divatos,
drága ruháit talán irigyelték is, de gúnyolódtak vele, hogy kiejtése
kissé idegenszerű s Bécsben nagyon elbüszkült, de hogy’ is ne,
midőn egy kapitány az udvarlója. Egyszóval nagyon rosszul ütött ki a
mulatság. Az ezredesné és Erzsi a két legszerencsétlenebb nő volt a
szerencsétlen Erdélyországban. Nem volt egyebet mit tenniök, mint
gyönyörködni a természet szépségében, a melyet nem sokra
becsültek, tűrni Radnóthy búskomor szeszélyeit, a melyeket napról-
napra tűrhetetlenebbeknek tapasztaltak, kérődzni a bécsi szép
napokon, olvasni Saphir Wilde Rosenjeit és sóhajtani Kahlenberger
után.
– Ah – sóhajtotta Erzsi nem egyszer – én sokkal boldogtalanabb
vagyok, mint édes néném! A néni visszamehet Bécsbe, engem nem
ereszt atyám, nénit szerette volt boldogult férje, engem nem szeret
Kahlenberger. Azt igérte, hogy meglátogat, s még mindig késik, csak
egyetlenegyszer írt a néninek, akkor is azt írta, hogy szabadságot
kér, jő – és még sem jő… Ah, jól mondja Saphir:

Nicht beglückter Lieb’ ist eigen,

Schweigend lieben, liebend schweigen?

– Ach! meine Elisabeth, mit beszélsz? Kahlenberger épen úgy

szeret téged, mint engemet boldogult férjem. Épen abban az
ezredben szolgál. Mein theurer Carl! Ach, mennyit szenvedtem én
leánykoromban, hányszor voltam úgy, hogy

Der unbeglückten Lieb’

Nichts als die Träne blieb!

s Carl mégis az oltárhoz vezetett. Elhagytam érte hazámat és utána

mentem. Hogy’ dobogott szívem, mind azt dobogta:

Doch hab’ ich noch ein Vaterland,

Ein zweites, theures gefunden,
Sein Herz ist jetzt mein Vaterland,
Woran ich wurzelnd bin gebunden.

Ach ez a Saphir mily szépen tudja kifejezni a szív érzéseit. Nincs

nála jobb költő a világon. Egészen megifjulok, ha olvasom. Én is
épen úgy szenvedtem, mint te, s épen oly boldog voltam, mint te
lészsz.
 Ah – sóhajtotta Erzsi nem egyszer – én sokkal
boldogtalanabb vagyok, mint édes néném!

Ilyenkor aztán eldicsérték Saphirt, ábrándoztak a boldogságról,

boldogtalanságról. Az ezredesné vígasztalta Erzsit, elmondotta,
hogy ő csak Kahlenberger megérkezését várja, ekkor atyjától
megkéri ünnepélyesen Erzsi kezét, ha beleegyezik jó, ha nem, akkor
magával viszi Erzsit Bécsbe, s majd talál módot rá, hogy
összekeljenek, s ha atyja akkor sem egyezik belé, nem lesz nagy
baj, mert kipörlik tőle az anyai részt. A megvígasztalt Erzsi nyakába
borult a jó néninek, összecsókolta, fölvidult, de minthogy nagyon
bele jött már a boldogtalanságba, azért mégis egész nap sóhajtozott
és szavalta Saphir kétségbeesett verseit. Szerencsére nagy
boldogtalanságában épen nem hervadt, folyvást jó egészségnek
örvendett s oly kevéssé törte meg szívét a boldogtalan szerelem,
mint kedvencz költőjeét.
A mit annyira óhajtottak, nemsokára teljesült. Kahlenberger
megérkezett. Nem kellett szabadságot kérnie; ezrede Erdélybe,
egyik közel városkába rendeltetvén, mindennap látogatója lehetett
Erzsinek. Az ezredesné magán kívül volt örömében, különösen
midőn Kahlenberger férjének egy pár régi barátját is elhozta
magával. E régi barátok később elhozták nejeiket és leányaikat is, a
kiknek kedvéért aztán néhány fiatal tiszt és hivatalnok is bemutattatá
magát az ezredesnénél.
Ez idő óta az udvarház ritkán volt vendég nélkül. Az ezredesné
rendezett, csinosított s bocsánatot kért a vendégektől, hogy nem
varázsolhatja ide bécsi szalonját. Erzsi új ruhákat csináltatott s
panaszolt a kolozsvári szabókra, a kik elrontják pompás kelméit. A
vendégek mosolyogtak, s dicsérték a romladozó udvarház
regényességét, Kahlenberger pedig épen Siebenbürgens Perlenek
nevezte Erzsit, mire az ezredesné megjegyezte, hogy Kahlenberger
úr valóságos Schöngeist. Most nagy ebéd volt, majd nagy ozsonna,
egy párszor estélyt is adtak. Kahlenberger kihozott az ezred
zenekarából egy pár zenészt és tánczoltak reggelig. A pusztuló
udvarházban újra visszhangzottak a régi napok örömei, de a
kivilágított ablakok fénye csak szomorúabbakká tette a rongált
tornyocskákat, düledező kéményeket, roskatag fedelet s a zaj
siketen hangzott végig a csendes udvaron.
Radnóthy e víg élet folyama alatt nem volt otthon.
Megszaporodott házi kiadásai és a pörköltségek miatt kénytelen volt
eladni egy más megyében fekvő zálogos jószágocskáját, melyet
maga szerzett volt s rendesen haszonbérbe adott ki. Ide utazott hát,
hogy örmény haszonbérlőjével alkuba bocsátkozzék, a ki eddig is
kölcsönözgetett neki. A lelkiismeret minden fordulása nélkül hitte
megköthetni az alkut, mert a birtok csak vett jószág s így a fiára
szállandó ősi örökséget nem csonkítja meg. Csak Erzsi szenved
kárt, de annak ő maga az oka, mert miatta szaporodtak meg
kiadásai s a leány része különben is mindig pótolható készpénzben.
E terv közben eszébe jutott, hogy még nem tett végrendeletet.
Elhatározta, hogy mihelyt végrehajtja a vásárt, megírja
végrendeletét, gondoskodni fog leánya pénzbeli kárpótlásáról, ha
beleegyezésével megy férjhez s átok alatt meghagyja fiának az ősi
jószág hű megőrzését, hadd szálljon az firól fira, unokáról unokára.
Útja több időt emésztett föl, mint a hogy számította, s mint
minden, a mihez haza jötte óta fogott, nem eshetett meg kisebb és
nagyobb keserűség nélkül. A múlt embere itt is összeütközésbe jött
a jelennel. Régi szokás szerint indult útra s nem vitt magával
útlevelet, a miért aztán letartóztatták s négy napot kellett
elveszítenie, a mennyi idő alatt igazolhatta magát. Kocsisa is
majdnem pörbe bonyolította; ez ugyanis hozzá szokott volt a régi
időkben, kivéve a főispánt, senki elől nem térni ki s ráhajtott egy
főhivatalnok kocsijára. A kocsi eltört, a kocsist pedig elfogták a
csendőrök. Ebbe is bele telt egynéhány nap. Majdnem két hét múlva
érkezett meg a haszonbérlőhöz, a kivel hosszasan alkudozott. Végre
megkötötte az alkut, a jószágok akkori értékéhez képest meglehetős
árban. Kipihenvén magát, kissé fölvidulva készült haza, azonban egy
Milanóból érkezett levél, a melyet az ezredesné utána küldött, nagy
szomorúságba ejté.
Arról vett tudósítást, hogy fia újra visszaesett régi betegségébe s
bár az orvosok biztatása nem hiányzik, a veszély nagy, s
megmaradása kétséges. Mindjárt fogatott és sietett haza. Hazulról
egyenesen Milanóba akart indulni s magával vinni leányát beteg fia
ápolására. Aztán eszébe jutott, hogy ő kezességre kibocsátott rab, a
ki nem lépheti át az ország határát; neki otthon kell ülni és várni, míg
egy fekete pecsétes levél érkezik, fiát idegenek temetik el, a régi
család kihal s az ősi jószág idegen kézre jut. Búval és haraggal telt
el. Leányára gondolt és Kahlenberger kapitányra, a kit az oly sokat
emleget s a kit bizonyosan férjül választ, ha ő kidül, a mi oly könnyen
megtörténhetik.
 Ekkor az ezredesné ellen fordult haragja. Elhatározta, hogy minél
hamarább visszaküldi Bécsbe; leánya kikerülvén befolyása alól, újra
hozzá édesedik, elfelejti Bécset, Kahlenbergert s mindent, a mivel őt
annyira búsítja. Haldokló és gyógyuló fia, megváltozott és újjá
születendő leánya alakjai között lebegett lelke, egyiktől a másikhoz,
s nem tudott megnyugodni.
Így ért haza s meglátván kivilágított udvarházát, a honnan zene
hangzott ki, összerázkódott, mintha valaki megütötte volna. Fia
temetése és leánya menyegzője egy bősz képpé olvadtak össze
lelkén, a halotti ének és tánczzene őrült hangzavarként zúgtak
fülébe. Megtörülte homlokát, a mely hideg verítéket izzadt, s
lassanként magához jött.
– A beteg még nem hal meg – nyugtatta magát – én is mily
hosszas beteg voltam… a hosszas beteg még kevésbbé. Reméljen
az ember, a meddig lehet, sőt azontúl is. Bizzunk az Istenben!…
Miért is haragszom szegény Erzsire oly nagyon? Elrontották egy
kissé, majd megjavul. Igen keményen bántam vele, elvadítottam
magamtól. Hibás vagyok. Majd jóvá teszem. Hadd mulasson. Miért
ne mulatna? Hiszen nem tudja, hogy bátyja beteg. Fiatal, szép; miért
ne tánczolna? Meg sem mondom neki holnapig a rossz hírt.
Bizonyosan egy-két régi jó barátom látogatott meg fiastul, leányostul
s Erzsi egy kis mulatságot rendezett számukra. Jól tette. Hadd
mulassanak. Bár szeretne belé valamelyik barátom fia. Istenem, ha
együtt tarthatnám meg fiam és leányom lakodalmát! Örömest
meghalnék.
A kocsi megállott s Radnóthy összeszedve minden lelki erejét,
hogy a rossz hírt eltitkolhassa, benyitotta az ajtót.
 VI.

Az ezredesné épen legfényesb estélyét adta. Számos vendég

gyűlt össze, több, mint máskor. Természetesen Kahlenberger játszta
a főszerepet, az ezred Don Juanja, a kit társai famoser Kerlnek
neveztek, s nem ok nélkül. Neki zsoldjából mindenre telt, nagy
vadász volt, híres opportirozó kutyával dicsekedett, elméssége soha
sem fogyott ki, Weber Demokritosát majdnem könyv nélkül tudta,
beszélt valamit francziáúl, sőt e nyelven talán a Paul de Kock
regényeit is elolvasgatja, ha el nem foglalják az asszonyok, a kik
minden városban bele bolondúltak. Aztán hogyan tánczolt! A
française-t más is tudta úgy, mint ő, de a walzerben és polkában
keresni kellett párját. Most is bámúlta az egész társaság. Erzsi
boldog volt, ha karjain lebeghetett, s úgy nevetett, hogy könnyezett
belé, ha tréfáit hallgathatta.
Egy öreg őrnagy, a ki a kipirúlt ezredesnét mulattatta,
megjegyezte, hogy e szép párt csak össze kell esketni, ő szívesen
lesz násznagy s kezet is adott reá. Egy hadnagy a cautióról beszélt,
a mely a leány vagyonából oly könnyen kitelik s utána vetette:
bagatelle! Egy kerületi hivatalnok neje tréfásan jó szívvel látta magát
a mához egy évre megtörténendő lakodalomra, mire az ezredesné
azt mondá: – Es versteht sich. Egy mérnök suttogva figyelmezteté
Kahlenbergert, hogy a rozzant ház helyébe mindenesetre egy
pompás mezei lakot kell építtetni s ő holnap a legczélszerűbb
tervrajzzal ajándékozza meg, a mit Kahlenberger nagy hahotával
fogadott s a miről teljességgel nem akart szólani a kérdezősködő
Erzsinek, a ki aztán úgy tett, mintha haragunnék. Szóval mindenki
vőlegénynek nézte Kahlenbergert s a tréfa és vígság általános volt.
Az atyára senki sem gondolt, s beléptét sem vették észre.
Legelőször is az ezredesné látta meg, azután Erzsi. Mindketten
majdnem felsikoltottak, mert féltek, hogy valami botrány lesz.
Azonban az ezredesné hirtelen föltalálta magát, elhallgattatta a
zenét, karon fogta vendégeit s egyenként bemutatta Radnóthynak, a
ki tisztelve a vendégi jogot, a lehető nyájasan üdvözölte őket. A
vendégek alig tudtak szóhoz jutni s elkezdték bámúlni a házi gazda
bozontos ősz haját, szakálát, különös úti öltözetét s magok közt nem
egy csipős megjegyzést suttogtak. Legelfogulatlanabb volt köztök
Kahlenberger, a ki tüstént elmés beszédbe kezdett, a melyet egy
egész óráig is folytat vala, ha Radnóthy részint tört németséggel,
részint kézjellel nem adja tudtára, hogy keveset ért németűl, nagyon
fáradt s le akar fekünni. Kahlenberger panaszolta barátjainak, hogy
ezután neki meg kell tanulni a pantomimiát, különben lehetetlen lesz
beszélnie leendő ipával. Az őrnagy elszörnyedt Radnóthy
műveletlenségén, a ki még németűl sem tud s mégis alispán volt. A
hadnagy egy curios fölkiáltással fejezte ki csodálkozását. A kerületi
hivatalnok mind azt emlegette, hogy bizony csak nagyon hátra van a
culturában Erdélyország. A mérnök föltette magában, hogy mihelyt
haza megy, lerajzolja az öreg urat, mint a kiveszendő régi magyar
nemesek példányát s fölküldi az Illustrierte Zeitungba. Mindezt
ugyan csak magok közt beszélték a vendégek, de némi gyöngédebb
változatban becsúszott az a köztársalgásba is. Az ezredesné és
Erzsi pirúltak, nagyon szégyelték a szegény sógort és szegény
papát, mentegették is a társaság előtt, de szívökben nem
nyomhatták el titkos örömüket, hogy a kis intermezzo nem adott
botrányra alkalmat s az öreg úr mérsékelte magát. Csak szánták, de
nem haragudtak reá, s egész vígan fogtak a megszakított estély
folytatásához.
Radnóthy szobájában virasztott, nyugodtabban, mint valaha, de
soha ily mélyen leverve. Elhagyta a bú, a harag, a remény és vígasz;
valami érzéketlen bódulat, fásultság fogta el. Először is levelet írt és
pénzt küldött haldokló fiának, aztán végrendelete megírásához
fogott. Egy-egy könnye hullott a papírra. A bevezetésben hazája és
családja romlását siratta. Aztán elmondotta, hogy az ősiség
eltöröltetvén, teljes szabadsággal rendelkezik vagyonáról minden
esetre, még arra is, ha fia halálával magva szakadna, mert a
koronára nem szállhat többé semminemű nemesi birtok. Elsajnálta
az ősiségi intézményt, a mely fenntartotta a magyar nemességet s
vele együtt a nemzetet; átok alatt meghagyta fiának, hogy semmit el
ne adjon ősi birtokából, mert megfordúlna sírjában, ha az idegen
kézre kerűlne. Előszámlálta, hogy mije volt és mije van, fölemlítette,
hogy csak szerzeményét adta el, az ősi örökség csonkítatlan
megvan, ha csak a bezirkerek önkénye meg nem csonkítja.
Elmondta, hogy az anyai rész, a mely drágaságban, pénzben és
kötelezvényben mintegy negyvenezer forintot tett, udvarháza
földúlatásakor elraboltatott vagy megsemmisűlt, anyja után tehát se
a fiút, se a leányt semmi sem illetheti. Megírta pontokba foglalva,
hogy minden fekvő és fölkelhető vagyonát fiának hagyja, azonban ez
tartozik Erzsi testvérét illően kiházasítani s férjhez menetelétől
számítva, tíz év alatt, a jószág értéke harmadának megfelelő
összeget fizetni ki neki vagy maradékainak, az illető kamatokat addig
is pontosan kiszolgáltatván, de csak azon esetre, ha Erzsi lemond
Kahlenbergerről s erdélyi vagy magyarországi hazafihoz megy
férjhez, ellenkező esetben mindenéből kitagadja, még akkor is, ha
fia elébb találna meghalni, mintsem a végrendelet teljesedésbe
mehetne. E gyászos esetben a protestantismus és magyar
nemzetiség egyik főtámaszát, a Bethlen Gábor fejedelem alapította
nagy-enyedi főiskolát teszi örökösévé, a melyben kiképeztetését
nyerte s a mely annyi kárt szenvedett a forradalom alatt, az oláh
pusztítás idejében. A végrendelet hosszú volt, idő telt abba is, míg a
fölhívatott lelkész és számtartó megérkeztek, hogy mint tanúk
aláírják. Midőn minden rendben volt, lehajtotta fejét a karszékre s
hallgatta a szobájáig hangzó zenét, föl-fölsohajtott s a régi napokra
gondolt; el-elszúnyadt néhány pillanatra, majd hirtelen fölriadt,
fölugrott s a leégő gyertyára bámúlt. Épen akkor oszlottak a
vendégek; az utolsó kocsi is elrobogott. Kezébe vette a
végrendeletet és gyertyát s az ezredesné hálószobájába indúlt.
Az ezredesné még nem vetkőzött le s vígan beszélt Erzsivel a
nagy nap eseményeivel. Radnóthy beléptére fölkeltek mindketten s
vidoran siettek elébe. Az ezredésné sajnálta, hogy sógora nem vett
részt a mulatságban, a mely non plus ultra volt. Erzsi nyakába borúlt
és sokat beszélt Kahlenbergerről, a ki a papának fegyverengedélyt
fog eszközölni s minden héten kijő ide vadászni. E szíves
magaviselettel nagy önmérsékletét köszönték meg, s az elmenetele
óta halomra szaporodott árjegyzékek keserűségét akarták
megédesíteni.
Radnóthy hallgatott; elővette a Milanóból kapott levelet s
átnyújtotta nekik.
– Csak nagyítás az egész – mondá az ezredesné – hogy minél
több pénzt küldjön a sógor. Gézának annyi baja sincs, mint nekem, a
ki ezekben a rossz szobákban minden nap háromszor kapok
rheumát.
– Kahlenberger majd írni fog Milanóba – szóla közbe Erzsi – őt
mindenütt ismerik s Gézára nagy ügyelettel lesznek.
Radnóthy nem felelt, a helyett kihúzta tárczáját s két darab
ezeres bankót kivevén, az ezredesné elébe tette.
– Itt van, a mivel Erzsiért tartozom: koszt, ruha, szállás és
nevelés. Koronként küldöttem is valamit, tudom, hogy így sem sok, a
nevelés pedig, oh az épen megfizethetetlen. De kevés pénzem van.
Aztán leűlt, elővette a végrendeletet s egész terjedelmében
fölolvasta.
– Tyrann! – sikoltá az ezredesné, s elkezdett átkozódni németűl,
francziáúl, versben, prózában. Majd magyarra fogva a beszédet,
eldühöngte, hogy törik-szakad, Erzsi a Kahlenberger neje lesz, ha
saját vagyonából kell is érte letennie a cautiót. E nagylelkűségen
aztán maga is elérzékenyűlt s féligmeddig elájúlt.
– Ach! – sohajtá Erzsi: több nem jutott eszébe a Wilde
Rosenekből, hanem azért mégis hangosan sírt.
Radnóthy hátat fordított az ezredesnének és hallgatott. Leányát
nézte, kinek sírása őt meghatni látszék. Ellenállhatlan erővel
vonzódott feléje, mintha utoljára beszélne vele. Megfogta kezét,
ölébe vonta, megcsókolta homlokát s gyöngéden kérdé tőle:
– Emlékszel-e Erzsike, most három éve, egy kis bált adott volt
szegény megboldogúlt anyád? Hogy ne emlékeznél, hiszen új ruhát
is csináltattunk neked, szép rózsaszín ruhát? Kis lyány létedre is
magadra vontad az ifjúság figyelmét. Sokan megtánczoltattak.
Istenem, mily szépen jártad a csárdást a főispán fiával! Szegény
édes anyád sírt örömében, hogy oly módosan viseled magadat. Úgy-
e, emlékszel a főispán fiára? Ő nagyon jó fiú; gróf, de nem büszke,
nem nézi le a nemes embert, a kinek ősei régiebbek az övéinél;
tudja, hogy törvény szerint Erdélyben nincs különbség a mágnás és
nemes közt. Maholnap bizonyosan meglátogat bennünket. Az öreg
Radnóthyt lassanként újra fölkeresik régi barátai. Adunk egyszer-
egyszer bált is. Újra tánczolhatsz vele. Hát ha megkérne, édes
Erzsikém? Én nem fogok ellenkezni, ha te is beleegyezel.
– Megbolondúlt a sógor, hiszen a főispán fia a tavaszszal jegyzett
el egy bárónőt; lejöttünkkor hallottuk Kolozsvárot – kiáltá az
ezredesné, a kit szörnyen bántott, hogy sógora hátat fordít neki, nem
is szól hozzá. Kezével indulatosan kezdett hadarni, s ez erőlködése
közben vendégfürtei a földre estek.
Radnóthy megvető tekintetet vetett reá, s némi gúnyos
udvariassággal, a melyet különösen az tett sértővé, hogy nem volt
kiszámítva, lehajolt, fölvette a vendégfürtöt s elébe tette az asztalra.
– Hát arra a magas, szőke fiatal emberre emékszel-e – folytatá
újra megcsókolva leányát – a kit mindig kis feleségének hívott?
Mondhatom, derék fiatal ember. Rég nem hallottam felőle semmit.
Mondják, hogy atyja, az én kedves barátom, meghalt, ő pedig
Magyarországra bújdosott. Ha visszajő, tüstént meglátogatja
Radnóthy bácsit, megkérdi, mit csinál az ő kis felesége. Mit feleljek
neki, szólj édes Erzsikém?
– Egy bújdosó, egy földönfutó felesége legyen? Abból semmi
sem lesz. Én Kahlenbergernek igértem, az ő felesége lesz, az övé,
az övé, csak azért is… dühöngött az ezredesné, oly keményen
csapva az asztalra, hogy a Fremdenblatt egy-két száma a légbe
röpűlt.
Radnóthy összehúzta szemöldökét, fölvette a leesett
Fremdenblattot, mintha mondani akarná az ezredesnének, hogy
olvassa kedves lapját és hallgasson, s nem ügyelve sűrű és hangos
átkozódásaira, folytatta leányával a beszélgetést.
 – Hát arra a halvány, szemérmes kis fiúra emlékszel-e, tudod
arra, a ki neked annyi képes könyvet hozott, s oly szép verset írt
anyád nevenapjára, aranyosszélű velinen, tulipánok és nefelejtsek
között? Jó tanuló volt mindig, és többre vitte volna, mint atyja, a ki
teljes életében szolgabíró sem lehetett. Most szegény fiú nem
használhatja tudományát, de azért folyvást bújja otthon könyveit.
Atyjának van valamije, kis birtokú nemes ember, de jó gazda. Tudod,
én soha sem adtam sokat a vagyonra. Hála Istennek, van annyim, a
miből elélhetek. Megépíttetem nektek ez udvarházat. Eltépem a
végrendeletet, ha akarod mindjárt, szemed láttára. Itt fogtok lakni
boldogan, mint én édes anyáddal. Négy lovat veszek, s új hintót
csináltatok menyegződ napjára. Nem lesz az egész megyében
csinosabb menyecske, mint az én kis Erzsikém.
– Du Unmensch! Egy betyárnak adni őt, az én Elisabethemet, a
kit Kahlenberger szeret – kezdé újra támadását az ezredesné, oly
nagy zajjal, hogy most a kis fekete kutya is megbátorodott, s vele
együtt ugatta és harapdálta Radnóthyt.
Radnóthy dühvel ugrott föl, azonban nem fordúlt az ezredesné
felé, a helyett olyat rúgott a kis kutyán, hogy az egy élest ordítva
elnémúlt és sántítva kullogott ki a szobából. Az ezredesné nagyot
sikoltott, a kis kutya után akart szaladni, de midőn látta, hogy
Radnóthy újra leányához fordúl, szenvedélyesen átöleli, megállott az
ajtóban, visszatartóztatva a kiváncsiságtól.
– Nagynénéd holnap el fog útazni Bécsbe vagy a hova akarja, és
többé nem fog ide jőni soha – mondá Radnóthy csöndesen. – Te itt
maradsz velem.
– Scandal! Infamie! – sivított az ezredesné egy székhez huzódva,
hogy legyen hová ájulnia. – Kiűzni a házból engem, hátat fordítni
nekem, nem szólani hozzám, vuklimmal csúfolódni, a kis kutyám
lábát eltörni! Ach, élne csak szegény férjem, tudom, duellumra hívná
e sértésért, megszúrná, levágná, összeaprítaná, így ni, – s ekkor
fölugorva, mintegy mutatni látszott kezével, hogy mikép szúrnák
meg, vágnák le, s aprítanák össze Radnóthyt.
 – Te itt maradsz velem! – folytatá az atya elsimítva leánya
homlokáról kibomlott fürteit. – Nem szükség, hogy oly hamar férjhez
menj. Válogass leányom, hiszen ifjú vagy még. Miért sietnél? Annál
több időd marad, hogy szegény apádat ápold, vigasztald. Jól fogunk
mi itt élni ketten. Te gazdasszonykodol, én gazdáskodom, újra
rendbe hozunk mindent. Majd látogatást teszünk a
szomszédságban; megint víg élet lesz itt, mint hajdan. Nem leszek
én mindig oly komor, most sem vagyok az, csak sok a gondom, csak
pöreimet végezhetném be, csak bátyád jöhetne vissza. Pedig
visszajő, ha te itt maradsz, az Isten meghallgatja a jó leány
imádságát. Úgy-e Erzsike, te jó leány vagy, szereted atyádat, nem
hagyod el vénségére, nem haragítod meg többé, olyan lészsz, mint
édes anyád volt, ez az áldott asszony, a kihez úgy hasonlítasz?
Csak most veszem észre, hogy szakasztott mása vagy anyádnak.
Mikor sírt, épen ilyen volt; mennyit sírt, hol értem, hol értetek, csak
magáért nem, soha… soha…
Erzsike nem szólott semmit, s midőn atyja, fölindulásában
kifáradva, egy székre hanyatlott, kifejtőzött karjai közűl. Ott állott az
atya és nagynéne között, nem tudva, hogy tulajdonkép melyikhez
tartozik. Hol egyikre, hol másikra nézett, és föl-fölsohajtott: – Welch’
ein hartes Schicksal!
– Elisabeth, komm zu mir! – kiáltá az ezredesné.
– Erzsikém jer velem, jer a szobámba – suttogta gyöngéden az
atya, fölemelkedve a székről, kézbe véve gyertyáját s a
végrendeletet.
Az ezredesné újra ismétlé hívását. Az atya hallgatott, s egy fájó
édes pillantást vetve leányára, még egyszer megállott a küszöbön.
– Hah Triumph! Triumph der Liebe und der Tugend – szavalta az
ezredesné, megölelve a karja közé szaladó Erzsit; aztán mindketten
sikoltva borúltak a pamlagra, mert egy iszonyú csattanás hangzott,
az ajtó csattanása, a melyet a szobájába tántorgó atya erősen
becsapott.
 Már dél felé járt az idő, midőn Radnóthy másnap fölkelt. Sokáig
aludt a terhes út és izgalmas éj után, s fáradtabbnak érezte magát,
mint lefekvése előtt. Rossz álmai voltak s alig bírt felöltözni. Egyedűl
öltözött föl, mert István jókor reggel a postára ment. Oly
csodálatosnak tetszett neki a mély csend, a mely udvarházában
uralkodott. Nem hallotta se az ezredesné lármáját, se a kis kutya
csaholásait, se a szobalyány sürgését. Az ebédlőben sem volt senki,
csak a tornácz küszöbén talált valakit, a kis sánta Mányit, piszegve s
egy levelet tartva kezében.
Némán vette át a levelet. Az ezredesné levele volt, kék tintával
írva, aranyos porral meghintve s megtömve mindazzal, a mit már
tegnap is elmondott. Mindennemű istentelenséggel vádolta sógorát;
megparancsolta neki, hogy a végrendeletet tüstént tépje szét, s
aláhúzta e szavakat: Erzsi csak azért is Kahlenberger felesége lesz,
s én nekik hagyom mindenemet, nem szorúltunk a maga rongyos
házára, sem pörös földjeire. A panaszok és fenyegetések
hosszadalmassága miatt e levél tulajdonképeni tartalma az utóiratba
szorúlt; itt röviden tudtára adta Radnóthynak, hogy se ő, se Erzsi
nem állhatják ki tovább kegyetlenségeit, ma reggel elútaztak
Bécsbe, s mindaddig még levelet sem írnak neki, míg meg nem
kérleli őket.
Zsebébe gyűrte a levelet s leűlt karszékébe. Maga sem tudta, mit
csinál, czél nélkűl nézett ide-oda; nézte az eszterhaj fecskefészkeit,
a hol a kis fecskék vígan csevegik körűl anyjokat, és sohajtott; nézte
a vídám galambokat, a melyek enyelegve repűlnek szét a dúczos
kapuról, és mormolt valamit foga közt; nézte a nagy komondort, a
mely hízelegve csúszott lábához, és fölkiáltott a mint megsímogatta:
«Becsületes Maros!» – végre megakadt szeme a kis sánta Mányin, a
ki még mind ott állott és folyvást piszegett.
– Mi bajod? – kérdé tőle durván.
A kis lyány úgy megijedt, hogy még jobban kezdett piszegni s
csak annyit volt képes mondani: – Erzsi kisasszony!…
– Mi bajod neked is Erzsi kisasszonynyal? – kérdé még
durvábban.
 – Mikor előállott a kocsi, átadta nekem ezt a levelet – szepegte
lelkendezve a kis lyány – én futni kezdettem. «Miért futsz?» azt
kérdezte. «Hát föl akarom költeni a méltóságos urat», azt feleltem.
«Miért akarod fölkelteni?» «Hát hogy búcsúzzék el a kisasszony,
messze mennek, úgy illik», azt feleltem és futottam. A kisasszony
utánam kapott és pofon ütött. Az nem baj, de elhasította ezt a szép
piros kendőt; a méltóságos asszony vette volt nekem, most
harmadfél esztendeje, ni, hogy elhasította…
– Ne sírj, veszek én neked majd szebb piros kendőt – mondá
Radnóthy magához szorítva az árvát, mintha Erzsit ölelgetné, s egy
mosoly lebbent el ajkán. Aztán elkomorúlt, elfordúlt, lehajtotta fejét
és gondolataiba mélyedt. – Hajh Erzsike… a kígyó, a kígyó… –
kiáltá hirtelen s ellökte magától a kis Mányit, a ki ijedten szaladt
lefelé, vissza-visszanézve, vajjon nem fut-e utána a szegény
méltóságos úr.
Radnóthy ott ült, nem is tudva, vajjon ellökte-e magától a kis
lyányt, vagy nem. Öntudatlanúl vette ki zsebéből az ezredesné
levelét, újra elolvasta és széttépte.
– Bár csak egy sort írt volna! Nem. Azt is nagynénjére bízza. Bár
csak egy kissé búsúlt volna, hogy elhagy! Nem. Örvend, tegnap is
nem értem sírt, hanem szeretőjeért. Bár csak reggel jött volna be
hozzám, hogy megcsókoljon, mikor alszom. Nem. Pofon üti a
szegény árvát, ki kötelességére emlékezteti. A kígyó!… többé nem
akarok reá gondolni. Van nekem még egy gyermekem. A fiúk mindig
inkább szeretik apjokat. Nekem fiam van. Lehetetlen, hogy
meghaljon… lehetetlen… lehetetlen – és összefogván kezét
imádkozott, buzgón, hosszan; nem vette észre számtartóját, a ki már
egy negyed óra óta áll előtte s beszélni akar vele.
A számtartó végre megszólalt, s benyújtván egy nyaláb
árjegyzéket, pénzt kért.
– Kérjen a sógornőmtől, küldje a sógornőm után. Én nem fizetek
egy krajczárt sem. Nekem kell a pénz, nekem beteg fiam van,
nekem nincs leányom, nincs… nincs… nincs!
 A számtartó vállat vont s az adóról kezdett beszélni, a melyet, ha
egy pár nap múlva be nem fizeti, exequálni fognak.
– Hadd exequálják. Adják vissza curialis földeimet, akkor fizetek,
addig egy krajczárt sem. Csak rajta, jőjjön az executio, üssék meg a
dobot, licitáljanak tetszésök szerint. Számtartó uram legtöbbet fog
igérni, kész pénzzel fizet ki mindent, erre adok pénzt – s ekkor
tárczájából egy ezeres bankot vett ki – itt van, aztán számoljon róla.
Nem vagyok én oly szegény, de megmutatom, hogy velem nem
lehet oly könnyen paczkázni. Ez is protestatio, ez a vis inertiæ. Tudja
mi az? Nem tudja, nem is szükség, tegye, a mit parancsolok.
A számtartó a gazdasági ügyekre vitte át a beszédet, de
Radnóthy nem hallgatta, visszaesett mélájába s ebédig
mozdulatlanul ült karszékében. Délben néhány kanál levest evett, s
egész délután mind csak azt kérdezte: haza jött-e István a postáról,
s midőn azt mondották, hogy még nem jött haza, azt felelte: – De
haza jő, jó hírt hoz.
Megint ott ült karszékében, pipára töltött s panaszkodott, hogy a
régi jó dohányt még csak egy pár hétig szíhatja az ember, kardja
után pipáját veszik el a magyarnak. – Kinézett az útra, várta a jó hirt,
ki-kiesett a pipa szájából s elaludt.
Alkonyat felé István csakugyan haza jött s egy levelet hozott.
Gyöngéden költötte föl urát, a ki mohón kapott a levélhez és lassan
bontotta föl. Olvasta, mind olvasta, kétszer, háromszor, négyszer,
aztán fölnézett Istvánra és hallgatott. István nem merte megkérdezni
tőle, hogy mi van a levélben; nem félelemből, hiszen urának arcza
nem hogy haragos lett volna, még bánatos sem volt, de az a buta
érzéketlenség, azok a meredt, fénytelen szemek egészen
megborzasztották. Radnóthy hátra hanyatlott karszékén, megint
elolvasta a levelet, s épen oly csodálatosan nézett a tornáczhoz
közeledő lelkészre, mint Istvánra.
A lelkész a városból jött s két levelet hozott az ügyvédtől; az
egyik Radnóthynak szólott, a másik az ezredesnének. Radnóthy
mintegy ösztönszerűen visszahökkent, kezével eltolta magától a
levelet, majd hirtelen elkapta, feltörte s oda adta a lelkésznek, hogy