100% found this document useful (2 votes)
24 views45 pages

Get (eBook PDF) The Norton Field Guide to Writing (Fifth Edition) 5th Edition PDF ebook with Full Chapters Now

Ebookluna.com offers seamless downloads of eBooks across various genres, including multiple editions of 'The Norton Field Guide to Writing.' The site provides instant digital products in formats like PDF, ePub, and MOBI. Users can explore and download a wide range of educational resources and guides tailored for writing and research.

Uploaded by

caresaahlafi10
Copyright
© © All Rights Reserved
We take content rights seriously. If you suspect this is your content, claim it here.
Available Formats
Download as PDF, TXT or read online on Scribd
100% found this document useful (2 votes)
24 views45 pages

Get (eBook PDF) The Norton Field Guide to Writing (Fifth Edition) 5th Edition PDF ebook with Full Chapters Now

Ebookluna.com offers seamless downloads of eBooks across various genres, including multiple editions of 'The Norton Field Guide to Writing.' The site provides instant digital products in formats like PDF, ePub, and MOBI. Users can explore and download a wide range of educational resources and guides tailored for writing and research.

Uploaded by

caresaahlafi10
Copyright
© © All Rights Reserved
We take content rights seriously. If you suspect this is your content, claim it here.
Available Formats
Download as PDF, TXT or read online on Scribd
You are on page 1/ 45

Experience Seamless Full Ebook Downloads for Every Genre at ebookluna.

com

(eBook PDF) The Norton Field Guide to Writing


(Fifth Edition) 5th Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-the-norton-field-
guide-to-writing-fifth-edition-5th-edition/

OR CLICK BUTTON

DOWNLOAD NOW

Explore and download more ebook at https://ebookluna.com


Instant digital products (PDF, ePub, MOBI) available
Download now and explore formats that suit you...

The Norton Field Guide to Writing: with Readings 5th


Edition (eBook PDF)

https://ebookluna.com/product/the-norton-field-guide-to-writing-with-
readings-5th-edition-ebook-pdf/

ebookluna.com

The Norton Field Guide to Writing: with Handbook 5th


Edition (eBook PDF)

https://ebookluna.com/product/the-norton-field-guide-to-writing-with-
handbook-5th-edition-ebook-pdf/

ebookluna.com

(eBook PDF) The Norton Field Guide to Writing with


Readings 4th

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-the-norton-field-guide-to-
writing-with-readings-4th/

ebookluna.com

(eBook PDF) The Norton Field Guide to Writing: with


Readings and Handbook (Fifth Edition) 5th Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-the-norton-field-guide-to-
writing-with-readings-and-handbook-fifth-edition-5th-edition/

ebookluna.com
Progress in Heterocyclic Chemistry Volume 29 1st Edition -
eBook PDF

https://ebookluna.com/download/progress-in-heterocyclic-chemistry-
ebook-pdf/

ebookluna.com

(eBook PDF) Translational Medicine in CNS Drug


Development, Volume 29

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-translational-medicine-in-cns-
drug-development-volume-29/

ebookluna.com

(eBook PDF) The Complete Field Guide to Butterflies of


Australia 2nd Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-the-complete-field-guide-to-
butterflies-of-australia-2nd-edition/

ebookluna.com

(eBook PDF) The Pocket Guide to Legal Writing

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-the-pocket-guide-to-legal-
writing/

ebookluna.com

(eBook PDF) The College Writer: A Guide to Thinking,


Writing, and Researching 5th Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-the-college-writer-a-guide-to-
thinking-writing-and-researching-5th-edition/

ebookluna.com
Preface vii

A new section on reviews of scholarly literature with advice on how to


develop, organize, and write a literature review. This section also includes
an overview of the key features of the genre, as well as a new student
example. (Chapter 15)

New “Taking Stock of Your Work” questions: each Genre chapter now
ends with a series of questions to help students develop their metacogni-
tive abilities by thinking about their writing processes and products.

New guidelines for peer review with detailed advice on how to read and
respond to peers’ drafts. (Chapter 32)

Expanded coverage of synthesizing ideas: a new sample essay that shows


students how to synthesize multiple sources. (Chapter 50)

New advice on arguing with a hostile audience, including how to use


Rogerian argument techniques to engage with audiences who may not
share students’ perspectives or values. (Chapter 38)

12 new readings: new essays in nearly every genre, including a literacy


narrative on working in an auto repair shop, a report on popcorn, a rhetori-
cal analysis of a speech by former president Barack Obama, a profile of the
modern-day plastic straw, and many more. In addition, there is a new APA
research paper on the benefits of nurseries in women’s prisons.

Ways of Teaching with The Norton Field Guide to Writing

The Norton Field Guide is designed to give you both support and flex-
ibility. It has clear assignment sequences if you want them, or you can
create your own. If, for example, you assign a position paper, there’s a
full c­ hapter. If you want students to use sources, add the appropriate
research chapters. If you want them to submit a topic proposal, add
that chapter.

If you’re a new teacher, the Genre chapters offer explicit assignment


sequences — and the color-coded links will remind you of detail you may
want to bring in. The instructor’s manual offers advice on creating a syl-
labus, responding to writing, and more.

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 7 10/31/18 7:26 AM


viii PREFACE

If you focus on genres, there are complete chapters on all the genres
college
­ students are often assigned. Color-coded links will help you bring
in details about research or other writing strategies as you wish.

If you organize your course thematically, Chapter 29 on generating ideas


can help get students thinking about a theme. You can also assign them
to do research on the theme, starting with Chapter 48 on finding sources,
or perhaps with Chapter 27 on writing as inquiry. If they then write in a
particular genre, there will be a chapter to guide them.

If you want students to do research, there are 9 chapters on the research


process, including guidelines and sample papers for MLA and APA styles.

If you focus on modes, you’ll find chapters on using narration, descrip-


tion, and so on as strategies for many writing purposes, and links that
lead students through the process of writing an essay organized around
a particular mode.

If you teach a stretch, ALP, IRW, or dual credit course, the academic
literacies chapters offer explicit guidelines to help students write and read
in academic contexts, summarize and respond to what they read, and
develop academic habits of mind that will help them succeed in college.

If you teach online, the book is available as an ebook — and a companion


Coursepack includes exercises, quizzes, video tutorials, and more.

Acknowledgments

As I’ve traveled around the country and met many of the students, teach-
ers, and WPAs who are using The Norton Field Guide, I’ve been gratified
to hear that so many find it helpful, to the point that some students tell
me that they aren’t going to sell it back to the bookstore when the term
ends — the highest form of praise. As much as I like the positive response,
though, I am especially grateful when I receive suggestions for ways the
book might be improved. In this fifth edition, as I did in the fourth edition,
I have tried to respond to the many good suggestions I’ve gotten from
students, colleagues, reviewers, and editors. Thank you all, both for your
kind words and for your good suggestions.

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 8 10/31/18 7:26 AM


Preface ix

Some people need to be singled out for thanks, especially Marilyn


Moller, the guiding editorial spirit of the Field Guide through all five edi-
tions. When I presented Marilyn with the idea for this book, she encour-
aged me and helped me conceptualize it — and then taught me how to
write a textbook. The quality of the Field Guide is due in large part to her
knowledge of the field of composition, her formidable editing and writing
skills, her sometimes uncanny ability to see the future of the teaching of
writing — and her equally formidable, if not uncanny, stamina.
Editor Sarah Touborg guided me through this new edition with good
humor and better advice. Just as developmental editor John Elliott did with
the third and fourth editions, Sarah shepherded this fifth edition through
revisions and additions with a careful hand and a clear eye for appropriate
content and language. Her painstaking editing shows throughout the book,
and I’m grateful for her ability to make me appear to be a better writer
than I am.
Many others have contributed, too. Thanks to project editor Christine
D’Antonio for her energy, patience, and great skill in coordinating the tightly
scheduled production process for the book. Claire Wallace brought her
astute eye and keen judgment to all of the readings, while Maddy Rombes
managed the extensive reviewing process and took great care of the man-
uscript at every stage. The Norton Field Guide is more than just a print book,
and I thank Erica Wnek, Samantha Held, Kim Yi, Ava Bramson, and ­Cooper
Wilhelm for creating and producing the superb ebook and instructors’ site.
Anna Palchik designed the award-winning, user-friendly, and attractive
interior, Pete Garceau created the beautiful new cover design, and Debra
Morton Hoyt and Tiani Kennedy further enhanced the design and coordi-
nated it all, inside and out. Liz Marotta transformed a scribbled-over man-
uscript into a finished product with extraordinary speed and precision,
while Jude Grant copyedited. Megan Schindel and Bethany Salminen cleared
text permissions, coping efficiently with ongoing changes, and Catherine
Abelman cleared permission for the images found by Dena Digilio Betz.
Steve Dunn, Lib Triplett, Elizabeth Pieslor, and Doug Day helped us all keep
our eyes on the market. Thanks to all, and to Roby Harrington, Drake
McFeely, and Julia Reidhead for supporting this project in the first place.
I have many, many people at Wright State University to thank for their
support and assistance. Jane Blakelock taught me most of what I know about
electronic text and writing on and for the web and assembled an impressive

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 9 10/31/18 7:26 AM


x PREFACE

list of useful links for the book’s website. Adrienne Cassel (now at Sinclair
Community College) and Catherine Crowley read and commented on many
drafts. Peggy Lindsey (now at Georgia Southern University) shared her stu-
dents’ work and the idea of using charts to show how various genres might
be organized. Brady Allen, Debbie Bertsch (now at Columbus State Com-
munity College), Vicki Burke, Melissa Carrion, Jimmy Chesire, Carol Cornett,
Mary Doyle, Byron Crews, ­ Deborah Crusan, Sally DeThomas, Stephanie
Dickey, Scott Geisel, Karen Hayes, Chuck Holmes, Beth Klaisner (now at
Colorado State University), Nancy Mack, Marty Maner, Cynthia Marshall,
Sarah McGinley, Kristie ­McKiernan, Michelle Metzner, Kristie Rowe, Bobby
Rubin, Cathy Sayer, David Seitz, Caroline Simmons, Tracy Smith, Rick
Strader, Mary Van Loveren, and A. J. Williams responded to drafts, submit-
ted good models of student writing, contributed to the instructor’s manual,
tested the Field Guide in their classes, provided support, and shared with me
some of their best teaching ideas. Henry Limouze and then Carol Loranger,
chairs of the English Department, gave me room to work on this project
with patience and good humor. Sandy Trimboli, Becky Traxler, and Lynn
Morgan, the secretaries to the writing programs, kept me anchored. And I
thank especially the more than 300 graduate teaching assistants and 10,000
first-year students who class-tested various editions of the Field Guide and
whose experiences helped — and continue to help — to shape it.
Thanks to the teachers across the country who reviewed the fourth
edition of the Field Guide and helped shape this fifth edition: Elizabeth
Acosta, El Paso Community College; Thomas Barber, City College of New
York; Keri Behre, Marylhurst University; David Bell, University of North
Georgia; Dean Blumberg, Horry–Georgetown Technical College; Abdallah
Boumarate, Valencia College; Tabitha Bozeman, Gadsden State Commu-
nity College; Laurie E. Buchanan, Clark State Community College; Ashley
Buzzard, Midlands Technical College; Emma Carlton, University of New
Orleans; Danielle Carr, City College of New York; Toni I. Carter, Ivy Tech
Community College of Indiana; Carla Chwat, University of North Georgia;
Marie Coffey, Northeast Lakeview College; Stephanie Conner, College of
Coastal Georgia; Robert Derr, Danville Community College; Cheryl Divine,
Columbia College; Amber Duncan, Northwest Vista College; Gloria Estrada,
El Paso Community College; Kevin Ferns, Woodland Community College;
Dianne Flickinger, Cowley County Community College; Michael Flood,

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 10 10/31/18 7:26 AM


Preface xi

Horry–Georgetown Technical College; Dan Fuller, Hinds Community


­College–Utica; Robert Galin, University of New Mexico–Gallup; Jennifer P.
Gray, College of Coastal Georgia; Julie Groesch, San Jacinto College;
­Elizabeth Hair, Trident Technical College; Mark Hankerson, Albany State
University; Pamela Hardman, Cuyahoga Community College; Michael
Hedges, Horry–Georgetown Technical College; Michael Hill, Henry Ford
College; Lorraine M. Howland, New Hampshire Technical Institute, Con-
cord’s Community College; Alyssa Johnson, Horry–Georgetown Technical
College; Luke Johnson, Mesabi Range College; Elaine M. Jolayemi, Ivy Tech
Community College of Indiana; George Kanieski, Cuyahoga Community
College; Elizabeth Kuehne, Wayland Baptist University; Matt Laferty,
Cuyahoga Community College; Robin Latham, Nash Community College;
Adam Lee, Concordia University Irvine; Bronwen Llewellyn, Daytona State
College; Chelsea Lonsdale, Henry Ford College; Jeffery D. Mack, Albany
State University; Devona Mallory, Albany State University; Katheryn
­McCoskey, Butler Community College; Jenny McHenry, Tallahassee Com-
munity College; James McWard, Johnson County Community College;
Eileen E. Medeiros, Johnson & Wales University; Kristina Meehan, Spar-
tanburg Community College; Cathryn Meyer, Tallahassee Community Col-
lege; Josephine Mills, Arapahoe Community College; James Minor, South
Piedmont Community College; Erin O’Keefe, Allen Community College–
Burlingame; Jeff Owens, Lassen Community College; Anthony Guy Patricia,
Concord University; Brenda Reid, Tallahassee Community College; Emily
Riser, Mississippi Delta Community College; Emily Rosenblatt, City College
of New York; Kent Ross, Northeastern Junior College; Jessica Schreyer,
University of Dubuque; Sunita Sharma, Mississippi Delta Community Col-
lege; Taten Sheridan, Kodiak College; Ann Spurlock, Mississippi State Uni-
versity; Derrick Stewart, Midlands Technical College; Pamela Stovall,
University of New Mexico–Gallup; James D. Suderman, Northwest Florida
State College; Harun K. Thomas, Daytona State College; Alison Van Nyhuis,
Fayetteville State University; Anna Voisard; City College of New York;
Elisabeth von Uhl, City College of New York; Ellen Wayland-Smith, Uni-
versity of Southern California; James Williams, Soka University; Michael
Williams, Horry–Georgetown Technical College; Mark W. Wilson, South-
western Oregon Community College; and Michelle Zollars, Patrick Henry
Community College.

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 11 10/31/18 7:26 AM


xii PREFACE

Thanks also to those instructors who reviewed the Field Guide resources,
helping us improve them for the fifth edition: Jessica Adams, Clark State
Community College; Megan Anderson, Limestone College; Jamee Atkinson,
Texas State Technical College; David Bach, Northwest Vista College; Ryan
Baechle, University of Toledo; Aaron Barrell, Everett Community College;
Soky Barrenechea, Penn State Abington; Lauren Baugus, Pensacola State
College; Kristina Baumli, University of the Arts; Kay Berry, Dixie High
School; Marie Bischoff, Sierra Community College; Matt Bloom, Hawkeye
Community College; Allison Brady, Toccoa Falls College; Hannah Bingham
Brunner, Oklahoma Christian University; Sybil Canon, Northwest MS Com-
munity College; Marie Coffey, Northeast Lakeview College; Susan Cowart,
Texas State Technical College; Kennette Crockett, Harold Washington
College; Anthony D’Ariea, Regis College; Mary Rutledge-Davis, North Lake
College; Courtney Doi, Alamance Community College; Zona Douthit, Roger
Williams University; Amber Duncan, Northwest Vista College; Michelle
Ellwood, Keuka College; Michael Esquivel, Tarrant County College; Julie
Felux, Northwest Vista College; Monika Fleming, Edgecombe Community
College; Dianne Flickinger, Cowley County Community College; Barbara
Z. Flinn, Youngstown State University; P. Foster, Alabama State Univer-
sity; Darius Frasure, Mountain View College; Robert Galin, University of
New Mexico; Chanda Gilmore, Immaculata University; William Godbey,
Tarrant County College; Deborah Goodwyn, Virginia State University; Ben
Graydon, Daytona State College; Lamarr Green, Northwest Vista College;
Marie Green, Northern VA Community College; Ricardo Guzman, North-
west Vista College; Lori Hicks, Ivy Tech Community College; Lana Highfill,
Ivy Tech Community College; Lorraine M. Howland, NHTI, Concord’s
Community College; N. Luanne J. Hurst, Pasco Hernando State College;
Judith Isakson, Daytona State College; Jeanine Jewell, Southeast Com-
munity College; Lori Johnson, Rappahannock Community College; Randy
­Johnson, Capital Community College; Wesley Johnson, Pasco-Hernando
State College; Kelsea Jones, Treasure Valley Community College; Lisa
Jones, Pasco-Hernando State College; Erin Kalish, Bridgewater State Uni-
versity; Amber Kovach, Boise State University; Julie Kratt, Cowley College;
Robin Latham, Nash Community College; Stephanie Legarreta, El Paso
Community College; Amy Ludwig, College of the Canyons; Carol Luvert,
Hawkeye Community College; Barbara Lyras, Youngstown State University;

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 12 10/31/18 7:26 AM


Preface xiii

Crystal Manboard, Northwest Vista College; Margaret Marangione, Blue


Ridge Community College; Kristen Marangoni, Tulsa Community College;
Christina McCleanhan, Maysville Community and Technical College;
Sara McDonald, Saint Cloud Technical and Community College and Saint
Cloud State University; Kelly McDonough, Clarendon College; Shannon
McGregor, Des Moines Area Community College; Lisa McHarry, West
Hills College, Coalinga; Craig McLuckie, Okanagan College; James McWard,
Johnson County Community College; Eileen Medeiros, Pasco-Hernando
State College; Kristy Meehan, Spartanburg Community College; Jason
Melton, Sacramento State University; John Miller, Ivy Tech Community
College; Erik Moellering, Asheville Buncombe Technical Community Col-
lege; Michael Murray, Columbus State Community College; Briana Murrell,
Fayetteville State University; Anthony Nelson, El Paso Community College;
Andrew Nye, Minnesota State University Mankato; Alison Van Nyhuis,
Fayetteville State University; Oluwatosin Ogunnika, Virginia State Uni-
versity; Judith Oster, Valley Community College; Deb Paczynski, Central
New Mexico Community College; Susan Passmore, Colquitt County High
School; Diane Paul, Southeast Community College; Patricia Penn, Cow-
ley College; Mike Peterson, Dixie State University; Larissa L. Pierce, East-
field College; David Pittard, Fossil Ridge High School; Robert Ramos, City
College; Cynthia Fox Richardson, Clark State Community College; Alice
Waits-Richardson, Southern State Community College; Maurisa Riley,
Tarrant County College NW; Stephanie Roberts, Georgia Military College;
Adrian Rosa, Jackson College; Erin Mahoney-Ross, Tarrant County Col-
lege Northwest Campus; Jennifer Royal, Santa Rosa Junior College; Julia
Ruengert, Pensacola State College; Shirley Rutter, Johnson & Wales Uni-
versity; Eli Ryder, Antelope Valley College; Jessica Schreyer, University of
Dubuque; Jennifer Scowron, Youngstown State University; Claudia Skutar,
University of Cincinnati Blue Ash College; Jennifer Smith, Pepperdine
University; Michael Stewart, University of Alabama; Michelle S ­ ufridge,
Madison-Plains High School; Harun Karim Thomas, Daytona State Col-
lege; Zainah Usman, Tarrant County College; Jennifer Vega, El Paso Com-
munity College; Ashley Waterman, Community College of Aurora; Ann
Henson Webb, Moraine Valley Community College; Maggie M. Werner,
Hobart and William Smith College; Kaci L. West, Abraham Baldwin Agri-
cultural College; ­ Cassandra Wettlaufer, Tarrant County College; Holly

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 13 10/31/18 7:26 AM


xiv PREFACE

White, Cuyahoga County Community College; Casey Wiley, Penn State


University; Karen Wilson, Hawkeye Community College; Sabine Winter,
Eastfield College; Jonathan Wood, College of Western Idaho; and Marilyn
S. Yamin, Pellissippi State Community College.
The Norton Field Guide has also benefited from the good advice and
conversations I’ve had with writing teachers across the country, including
(among many others) Maureen Mathison, Susan Miller, Tom Huckin, Gae
Lyn Henderson, and Sundy Watanabe at the University of Utah; Christa
Albrecht-Crane, Doug Downs, and Brian Whaley at Utah Valley State Col-
lege; Anne Dvorak and Anya Morrissey at Longview Community Univer-
sity; Jeff Andelora at Mesa Community College; Robin Calitri at Merced
College; Lori Gallinger, Rose Hawkins, Jennifer Nelson, Georgia Standish,
and John Ziebell at the Community College of Southern Nevada; Stuart
Blythe at Indiana University–Purdue University Fort Wayne; Janice Kelly
at Arizona State University; Jeanne McDonald at Waubonsee Community
College; Web Newbold, Mary Clark-Upchurch, Megan Auffart, Matt Balk,
Edward James Chambers, Sarah Chavez, Desiree Dighton, Ashley Ellison,
Theresa Evans, Keith Heller, Ellie Isenhart, Angela Jackson-Brown, Naoko
Kato, Yuanyuan Liao, Claire Lutkewitte, Yeno Matuki, Casey M ­ cArdle,
Tibor Munkacsi, Dani Nier-Weber, Karen Neubauer, Craig O’Hara, Martha
Payne, Sarah Sandman, and Kellie Weiss at Ball State University; Patrick
Tompkins at Tyler Community College; George Kanieski and Pamela
Hardman at Cuyahoga Community College; Daniela Regusa, Jeff Partridge,
and Lydia Vine at Capital Community College; Elizabeth W ­ oodworth,
Auburn University–Montgomery; Stephanie Eason at Enterprise Commu-
nity College; Kate Geiselman at Sinclair Community College; Ronda
­Leathers Dively at Southern Illinois University; Debra Knutson at Shawnee
State University; Guy Shebat and Amy Flick at Youngstown State Univer-
sity; Martha Tolleson, Toni McMillen, and Patricia Gerecci at Collin College;
Sylva Miller at Pikes Peak Community College; Dharma Hernandez at Los
Angeles Unified School District; Ann Spurlock at Mississippi State Univer-
sity; Luke Niiler at the University of Alabama; and Jeff Tix at­
Wharton County Junior College.
I wouldn’t have met most of these people without the help of the Norton
travelers, the representatives who spend their days visiting faculty, show-
ing and discussing the Field Guide and Norton’s many other fine textbooks.

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 14 10/31/18 7:26 AM


Preface xv

Thanks to Kathy Carlsen, Scott Cook, Marilyn Rayner, Peter Wentz, Krista
Azer, Sarah Wolf, Mary Helen Willett, Susyn Dietz, and all the other Nor-
ton travelers. Thanks also to regional sales managers Paul Ducham, ­Dennis
Fernandes, Deirdre Hall, Dan Horton, Katie Incorvia, Jordan Mendez, Annie
Stewart, Amber Watkins, and Natasha Zabohonski. And I’d especially like to
thank Mike Wright and Doug Day for promoting this book so enthusiastically
and professionally.
Finally, with this fifth edition comes an opportunity to thank Barb,
my wife, for her love, support, and patience over the last 40 years. She is
my best friend and my best teacher.

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 15 10/31/18 7:26 AM


How to Use This Book

There’s no one way to do anything, and writing is no exception. Some people


need to do a lot of planning on paper; others write entire drafts in their
heads. Some writers compose quickly and loosely, going back later to revise;
others work on one sentence until they’re satisfied with it, then move on
to the next. And writers’ needs vary from task to task, too: sometimes you
know what you’re going to write about and why, but need to figure out how
to do it; other times your first job is to come up with a topic. The Norton Field
Guide is designed to allow you to chart your own course as a writer, offering
guidelines that suit your writing needs. It is organized in eight parts:

1. academic literacies : The chapters in this part will help you know
what’s expected in the reading and writing you do for academic pur-
poses, and in summarizing and responding to what you read. One
chapter even provides tips for developing habits of mind that will
help you succeed in college, whatever your goals.

2. rhetorical situations : No matter what you’re writing, it will always


have some purpose, audience, genre, stance, and medium and design.
This part will help you consider each of these elements, as well as the par-
ticular kinds of rhetorical situations created by academic assignments.
3. genres : Use these chapters for help with specific kinds of writing, from
abstracts to lab reports to memoirs and more. You’ll find more detailed
guidance for four especially common assignments: literacy narratives,
textual analyses, reports, and arguments.
4. fields: The chapters in this part will help you apply what you’re learn-
ing in this book to your other general education courses or courses in
your major.

xvi

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 16 10/31/18 7:26 AM


How to Use This Book xvii

5. processes : These chapters offer general advice for all writing situa-
tions — from generating ideas and text to drafting, revising and rewrit-
ing, compiling a portfolio — and more.
6. strategies : Use the advice in this part to develop and organize your
writing — to write effective beginnings and endings, to guide readers
through your text, and to use comparison, description, dialogue, and
other strategies as appropriate.
7. research / documentation : Use this section for advice on how to do
research, work with sources, and compose and document research-
based texts using MLA and APA styles.
8. media / design : This section offers guidance in designing your work
and using visuals and sound, and in deciding whether and how to
deliver what you write on paper, on screen, or in person.

Ways into the Book

The Norton Field Guide gives you the writing advice you need, along with
the flexibility to write in the way that works best for you. Here are some
of the ways you can find what you need in the book.

Brief menus.   Inside the front cover you’ll find a list of all the chapters;
start here if you are looking for a chapter on a certain kind of writing or
a general writing issue. Inside the back cover are directories on MLA and
APA styles.

Complete contents.   Pages xix–xxxvii contain a detailed table of contents.


Look here if you need to find a reading or a specific section in a chapter.

Guides to writing.  If you know the kind of writing you need to do,
you’ll find guides to writing 14 common genres in Part 3. These guides
are designed to help you through all the decisions you have to make —
from coming up with a topic to editing and proofreading your final draft.
Color-coding.  The parts of this book are color-coded for easy reference: light
blue for academic literacies , red for rhetorical situations , green for
genres , pink for fields , lavender for processes , orange for ­strategies , blue
for research / documentation , and gold for media / design . You’ll find a

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 17 11/7/18 9:12 AM


xviii HOW TO USE THIS BOOK

key to the colors on the front cover flap and also at the foot of each left-hand
page. When you see a word highlighted in a color, that tells you where you
can find additional detail on the topic.
Glossary / index.  At the back of the book is a combined glossary and
index, where you’ll find full definitions of key terms and topics, along with
a list of the pages where everything is covered in detail.
Directories to MLA and APA documentation.   A brief directory inside
the back cover will lead you to guidelines on citing sources and composing
a list of references or works cited. The documentation models are color-
coded so you can easily see the key details.

Ways of Getting Started

If you know your genre, simply turn to the appropriate genre chapter.
There you’ll find model readings, a description of the genre’s Key Fea-
tures, and a Guide to Writing that will help you come up with a topic,
generate text, organize and write a draft, get response, revise, edit, and
proofread. The genre chapters also point out places where you might need
to do research, use certain writing strategies, design your text a certain
way — and direct you to the exact pages in the book where you can find
help doing so.
If you know your topic, you might start with some of the activities in
Chapter 29, Generating Ideas and Text. From there, you might turn to
Chapter 48, for help Finding Sources on the topic. When it comes time to
narrow your topic and come up with a thesis statement, Chapter 36 can
help. If you get stuck at any point, you might turn to Chapter 27, Writing
as Inquiry; it provides tips that can get you beyond what you already know
about your topic. If your assignment or your thesis defines your genre,
turn to that chapter; if not, consult Chapter 27 for help determining the
appropriate genre, and then turn to that genre chapter.

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 18 10/31/18 7:26 AM


Contents

Preface  iii

How to Use This Book  xvi

Part 1  Academic Literacies  1

1 Writing in Academic Contexts   3


What’s expected of academic writing   3
What’s expected of college writers: The WPA outcomes   7

2 Reading in Academic Contexts   10


Taking stock of your reading   10
Reading strategically   11
Thinking about what you want to learn   12
Previewing the text   12
Adjusting your reading speed to different texts   13
Looking for organizational cues   13
Thinking about your initial response   14
Dealing with difficult texts   15
Annotating  16
Coding  17
Summarizing  20
Reading critically   20
Believing and doubting   20
Thinking about how the text works: what it says, what it does   21
Identifying patterns   23
Reading rhetorically   25
Considering the rhetorical situation   25
Analyzing the argument   26

xix

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 19 10/31/18 7:26 AM


xx CONTENTS

Considering the larger context   27


Reading visual texts   28
Reading onscreen   31

3 Summarizing and Responding: Where


Reading Meets Writing   33
Summarizing  33
Responding  36
Writing a summary / response essay   40
Jacob MacLeod, Guns and Cars Are Different   40

KEY FEATURES  42
 learly identified author and title / Concise summary / Explicit
C
response / Support

4 Developing Academic Habits of Mind   45


Engage  45
Be curious  47
Be open to new ideas   48
Be flexible  48
Be creative  49
Persist  50
Reflect  51
Take responsibility  52

Part 2   Rhetorical Situations  53

5 Purpose  55
Identifying your purpose  56
Thinking about purpose  56

6 Audience  57
Identifying your audience  58
Thinking about audience  59

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 20 10/31/18 7:26 AM


Contents xxi

7 Genre  61
Choosing the appropriate genre   62
Dealing with ambiguous assignments  64
Thinking about genre  65

8 Stance  66
Identifying your stance  67
Thinking about stance  68

9 Media / Design  69
Identifying your media and design needs  70
Thinking about media  70
Thinking about design  71

Part 3  Genres  73

10 Writing a Literacy Narrative  75


Emily Vallowe, Write or Wrong Identity   75
Daniel Felsenfeld, Rebel Music   81
Ana-Jamileh Kassfy, Automotive Literacy   84

KEY FEATURES  87
A well-told story / Vivid detail / Clear significance

A GUIDE TO WRITING  88
Choosing a topic  88
Considering the rhetorical situation  89
Generating ideas and text  89
Organizing  91
Writing out a draft  93
Considering matters of design  94
Getting response and revising  95
Editing and proofreading  96
Taking stock of your work  96

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 21 10/31/18 7:26 AM


xxii CONTENTS

11 Analyzing Texts  98
Hannah Berry, The Fashion Industry: Free to Be an Individual   99
Danielle Allen, Our Declaration   102
Roy Peter Clark, Why It Worked: A Rhetorical Analysis of Obama’s
Speech on Race   107

KEY FEATURES  114
A summary of the text / Attention to the context / A clear interpretation /
Support for your conclusions

A GUIDE TO WRITING  115
Choosing a text to analyze  115
Considering the rhetorical situation  115
Generating ideas and text  116
Coming up with a thesis  125
Organizing  125
Writing out a draft  127
Considering matters of design  128
Getting response and revising  129
Editing and proofreading  129
Taking stock of your work  130

12 Reporting Information  131
Michaela Cullington, Does Texting Affect Writing?   131
Frankie Schembri, Edible Magic   139
Jon Marcus, The Reason College Costs More than You Think  143

KEY FEATURES  146
A tightly focused topic / Well-researched information / Synthesis of ideas /
Various writing strategies / Clear definitions / Appropriate design

A GUIDE TO WRITING  148
Choosing a topic  148
Considering the rhetorical situation  149

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 22 10/31/18 7:26 AM


Contents xxiii

Generating ideas and text  149


Organizing  151
Writing out a draft  152
Considering matters of design  154
Getting response and revising  154
Editing and proofreading  155
Taking stock of your work  156

13 Arguing a Position  157
Joanna MacKay, Organ Sales Will Save Lives   157
Nicholas Kristof, Our Blind Spot about Guns   162
Molly Worthen, U Can’t Talk to Ur Professor Like This   165

KEY FEATURES  170
A clear and arguable position / Background information /
Good reasons / Convincing evidence / Appeals to readers /
A trustworthy tone / Consideration of other positions

A GUIDE TO WRITING  172
Choosing a topic  172
Considering the rhetorical situation  174
Generating ideas and text  174
Organizing  178
Writing out a draft  180
Considering matters of design  182
Getting response and revising  182
Editing and proofreading  183
Taking stock of your work  184

14 Abstracts  185
INFORMATIVE ABSTRACTS  185

PROPOSAL ABSTRACTS  186

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 23 10/31/18 7:26 AM


xxiv CONTENTS

KEY FEATURES  187
A summary of basic information / Objective description / Brevity

A BRIEF GUIDE TO WRITING  187


Considering the rhetorical situation  187
Generating ideas and text  188
Organizing  188
Taking stock of your work  189

15 Annotated Bibliographies
and Reviews of Scholarly Literature  190
ANNOTATED BIBLIOGRAPHIES  190

Michael Benton, Mark Dolan, Rebecca Zisch, Teen Film$   190


Kelly Green, Researching Hunger and Poverty   192

KEY FEATURES OF ANNOTATED BIBLIOGRAPHIES  193


A clear scope / Complete bibliographic information / A concise description of
the work / Relevant commentary / Consistent presentation

A BRIEF GUIDE TO WRITING ANNOTATED BIBLIOGRAPHIES  194


Considering the rhetorical situation  194
Generating ideas and text  195
Organizing  197
Taking stock of your work  198

REVIEWS OF SCHOLARLY LITERATURE  198

Cameron Carroll, Zombie Film Scholarship: A Review of the


­Literature  198

KEY FEATURES OF REVIEWS OF SCHOLARLY LITERATURE 200


Thorough research / Objective summaries of the literature /
Critical evaluation / Synthesis / A clear focus
Taking stock of your work  201

01_NFG5eWW_fm_pi-xxxviii.indd 24 10/31/18 7:26 AM


Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:
hátat forditottam és a park másik oldalán kerestem egy padot; itt
ültem le.
Az istenre való gondolás megint foglalkoztatni kezdett. Azt
találtam, egyáltalában nem igazolható eljárás, hogy valahányszor
állást kerestem, mindig közbelépett és megzavarta az egészet,
pedig hiszen csak a mindennapi kenyér megadását kértem! Azt már
megfigyeltem, hogy mikor egy ideig éhezem, mintha az agyvelőm
lassankint kiszivárogna a fejemből, a koponyám üres marad. A fejem
könnyü és sulytalan lesz ilyenkor, nem is érzem a vállaim között és
azt hiszem, tulságosan nagyra nyitott szemmel meredek rá az
emberekre.
Ott ültem a padon és mig mindezt ujra meg ujra átgondoltam,
növekvő keserüség fogott el isten ellen állandó üldözése miatt. Ha
azt gondolta, hogy közelebb visz önmagához és jobb emberré tesz
azzal, ha kinoz és egyik sikertelenséget a másik után dobja utamba,
akkor biztosithatom, hogy nagyon csalódik. És csaknem könnyezve
a dacosságtól, néztem fel abba a magasságba, hogy lelkem
csendjében ezt egyszer mindenkorra megmondjam neki.
Gyermekkori tanulásomnak részletei jutottak eszembe, a biblia
stilusa, hangja zümmögött a fülembe s halkan beszélni kezdtem
magamban, mig fejemet gunyosan oldalt hajlitottam. Miért
aggodalmaskodom én, hogy mit fogok enni, mit fogok inni és mivel
fogom megtölteni azt a nyomoruságos féregtanyát, amit földi testnek
neveznek? Nem gondoskodik-e mennyei atyám rólam, mint az égi
madarakról és nem tüntetett-e ki kegyelmével, hogy kezét kinyujtotta
felém? Isten ujjával belenyult az ideghálózatomba és lassan,
gyöngén összezavarta a szálakat. És isten visszavonta az ujját és
ime, rostok és finom idegvégződések maradtak ujja végén a
szálakból. És nyitott seb maradt az ujja után, isten ujja után és
megsebesült a lelkem ujjának sulyától. De isten, miután megérintett
ujjával, békén hagyott és semmi gonoszat nem küldött reám. Hanem
békében utamra engedett, utamra engedett a nyitott sebbel. És
semmi rossz nem származott reám istentől, aki az örökkévaló Ur…
Zenefoszlányokat hozott át a szél az egyetem parkjából, igy hát
már két óra is elmult. Elővettem papirjaimat, hogy megpróbáljak
valamit irni és ezekkel együtt a borbély bérletkönyve is kiesett a
zsebemből. Felnyitottam és megolvastam a cédulákat, még hat
maradt meg. Hála istennek, gondoltam önkénytelenül, még egy
néhány hétig legalább borotválkozhatom és tisztességes külsővel
jelenhetek meg! Ez a kis vagyon, ami még megmaradt, mindjárt jobb
kedvre hangolt; gondosan kisimitottam a lapokat és jól eltettem a
zsebembe.
De irni nem tudtam. Néhány sor sikerült csak s aztán nem jutott
semmi az eszembe; a gondolataim máshol jártak és képtelen voltam
összeszedni magam valami nagyobb erőfeszitésre. Minden dolog
hatott rám, mind szórakozottá tett, minden, amit láttam, uj
benyomást hozott. Legyek és kis szunyogok ültek ragadósan a
papirra és zavartak az irásban; rájuk fujtam, hogy elrepitsem őket,
mindig erősebben és erősebben fujtam, teljesen hiába. A kis bestiák
hátra támaszkodtak, megnehezitették magukat és ellentállottak,
hogy vékony kis lábuk szinte belegörbült. Lehetetlen volt elmozditani
őket a helyükről. Mindig találtak valamit, amibe
megkapaszkodhassanak, megvetették a sarkukat egy vesszőbe
vagy a papir egy szálába és rendületlenül ott maradtak, mig csak
jónak nem látták, hogy maguktól elrepüljenek.
Egy darabig ezek a kis haszontalan állatok foglalkoztattak;
keresztbe vetettem a lábamat és jó ideig nyugodtan szemléltem
őket. De egyszerre néhány éles klarinéthang a ligetből uj irányba
lökte gondolataimat. Elkedvetlenedve, hogy nem tudtam cikkemet
befejezni, ujra zsebre dugtam papirjaimat és hátra támaszkodtam a
padon. Ebben a pillanatban oly tiszta volt az agyam, hogy a
legelvontabb gondolatokat minden fáradtság nélkül végig tudtam
gondolni. Igy, ebben a félfekvő helyzetben, tekintetem végigfutott
mellemen és lábamon és észrevettem, hogy milyen rezzenő
mozgásokat tesz a lábam minden érverésnél. Félig felültem, hogy
lenézzek a lábamra és abban a pillanatban fantasztikus, idegen
érzelem fogott el, amilyet még sohasem éreztem; finom, csodálatos
lökés futott át az idegeimen, mintha fény remegett volna át rajtuk.
Amint tekintetem a cipőmre esett, ugy éreztem magam, mintha régi
jó ismerőssel találkoztam volna vagy mintha egy elszakitott tagomat
kaptam volna vissza megint; az ujra felismerés boldogsága remegett
át érzékeimen, könnyek tolultak a szemembe: olyan különös érzés
volt, mintha a cipőm viszontlátása halkan zengő hangként jönne
felém. Gyöngeség! mondtam szigoruan magamnak és
összeszoritottam az öklömet; gyöngeség! ismételtem. Bolonddá
teszem magam ezekkel a nevetséges érzelmekkel, tudatosan
bolonddá; nagyon szigoruan beszéltem magammal és összehuztam
a szemem, hogy a könnyek ki ne csorduljanak. Mintha sohasem
láttam volna a cipőmet, ugy tanulmányozom a külsejét, a mimikáját,
ha a lábam mozgatni kezdem, tanulmányozom a formáját és az
elhasznált felsőbőrt, észreveszem, hogy ráncai és kikopott varrásai
kifejezően néznek rám, ugy szólván egyéni arcra találok bennük. A
saját lényemből ment át valami ebbe a cipőbe, mintha felém
lélegzenék, lihegő magam része volna…
És ott ülve ebbe a hangulatba elmerülten képzelegtem tovább,
soká, talán egy óráig is. Akkor egy kicsi öreg ember jött és a pad
másik végére ült le; mialatt elhelyezkedett, erősen fujt a járás után
és igy szólt:
– Haj, haj, haj, haj, ugy bizony.
Alig hallottam meg a hangját, valami szél már végigsepert a
gondolataimon, nyugton hagytam a cipőmet és már is ugy éreztem,
mintha az a zavaros lelkiállapot, amelyet éppen most éltem át,
valami régmult időbe tartoznék, talán egy vagy két évvel ezelőtt
történt és lassankint már is eltünik az emlékezetemből. Kezdtem az
öreget megfigyelni.
Mi közöm ehhez a kis emberhez? Semmi, de semmi! Csakhogy
egy ujságot tartott a kezében, egy régi számot a hirdetés-oldalával
kifelé forditva és ugy látszott, valami ismeretlen dolog van
belecsomagolva. Kiváncsi lettem és nem tudtam a szemem az
ujságról elforditani; az az őrült gondolatom támadt, hogy hátha
valami egészen különös ujság ez, a maga nemében egyetlen;
kiváncsiságom mindjobban nőtt és kezdtem a padon alá-fel
csuszkálni. Talán iratok vagy veszedelmes akták vannak benne, amit
egy levéltárból loptak el. És máris titkos röpiratokra, összeesküvésre
gondoltam.
Az öreg nyugodtan ült és gondolkozott. Miért nem viszi ugy az
ujságját, mint minden más ember, a cimével kifelé? Miféle ravaszság
rejlik itt? Ugy látszik, hogy csomagját a világért sem engedné ki a
kezéből, talán még a saját zsebére sem bizná rá. Mernék fogadni az
életembe, hogy valami rejlik a csomag mögött.
A levegőbe bámultam. Hogy ilyen lehetetlen volt ebbe a
titokzatos ügybe behatolnom, csaknem őrültté tett a kiváncsiságtól.
Keresgéltem a zsebemben, hogy valamit adjak az öregnek, amivel
beszélgetésbe vonhatom; megfogtam a borbélyjegyfüzetet, de ujra
visszatettem. Egyszerre hallatlan merészség ötlött az eszembe,
ráütöttem üres oldalzsebemre és megszólaltam:
– Megkinálhatom egy cigarettával?
– Köszönöm, – mondta. – Nem dohányzott, le kellett mondania
róla a szeme miatt; csaknem egészen vak volt. Mindamellett nagyon
köszönte.
– Régen beteg-e már a szeme? Talán már nem is tud olvasni?
Még az ujságot sem?
– Még ujságot sem, sajnos.
– Idegen ön itt? – kérdezte tőlem.
– Igen… De hát még a cimét sem tudja elolvasni annak az
ujságnak, amit a kezében tart?
– Még azt sem. – Különben azonnal meghallotta, hogy idegen
vagyok; valami van a hangsulyozásomban, ami elárult. Kitünő
hallása van, abban bizhatik; éjszaka, ha mindenki alszik, meghallja
az emberek lélegzését a szomszéd szobában. – De mit is akartam
kérdezni, hol lakik ön? – folytatta.
A hazugság azonnal készen volt a fejemben. Akaratlanul,
szándék nélkül és minden hátsó gondolat nélkül hazudtam. Azt
feleltem:
– Szt. Olaf-tér, második szám.
– Igazán? – Minden kavicsot ismert a Szt. Olaf-téren. Van ott egy
szökőkut is, meg néhány gázlámpa, egy pár fa, emlékezik mindenre.
– De hanyadik szám alatt is lakik?
Véget akartam vetni a dolognak és felállottam; üldöző eszmém
az ujságot illetőleg a végsőig kergetett. A rejtelmet fel kell kutatnom,
bármibe kerüljön is.
– Ha nem tudja elolvasni az ujságot, akkor miért…
– Nem azt mondta, hogy a második szám alatt? – folytatta az
öreg, anélkül, hogy nyugtalanságomat figyelembe venné. – A
magam idejében minden embert ismertem a második szám alatt.
Hogy hivják a házigazdáját?
Gyorsan kitaláltam egy nevet, hogy megszabaduljak tőle, egy
pillanat alatt körüligazgattam s a másikban oda dobtam neki, hogy
megmeneküljek a kinzásától.
– Happolati, – mondtam.
– Happolati, igen, – intett az ember és egyetlen betüt sem
tévesztett el ebből a nehéz szóból.
Bámulva néztem rá; nagyon komolyan ült ott és arckifejezése
elmerült volt. Alig ejtettem ki ezt az ostoba nevet, ami éppen
eszembe jutott, ez az ember máris elfogadta éppen ugy, mintha már
régen ismerné. Ezalatt csomagját maga mellé tette a padra és én
éreztem, hogy remeg át egész kiváncsiságom az idegeimen. Azt is
észrevettem, hogy az ujságon egynéhány zsiros folt ütődött át.
– Nem tengerész az ön házigazdája? – kérdezte az öreg és a
gunynak nyoma sem volt hangjában. – Mintha ugy emlékezném,
hogy tengerész volt.
– Tengerész? Bocsánat, akkor ön a testvérét ismeri; az enyém
ugyanis J. A. Happolati ágens.
Reméltem, hogy ezzel már meg fog elégedni; de ő megint
jóakarattal belement a dologba.
– Azt hallottam, hogy ügyes ember az, nem? – próbálkozott
tovább az öreg.
– Ó-oh, de még milyen ravasz, – feleltem, – nagyszerü
üzletember, minden lehetőt közvetit, áfonyát Kinából, tollat és
pelyhet Oroszországból, bőrt, fát, tintát…
– He-he, ördöge van! – szólt közbe az öreg egészen felélénkülve.
A helyzet kezdett érdekelni és ez magával vitt; egyik hazugság a
másik után kelt ki az agyamból. Megint leültem, elfelejtettem az
ujságot, a rendkivüli okiratokat, tüzes lettem és a másiknak a
szavába vágtam. A kis törpe jóhiszemüsége hallatlan merésszé tett,
agyon akartam hazudni és teljesen leverve hagyni ott az öreget a
csatamezőn.
– De hallott-e arról a villamos énekeskönyvről, amit Happolati
talált fel?
– Micsoda? villa… mos…
– Igenis, villamos betükkel, amik sötétben világitanak! Egy
minden tekintetben nagyszerü vállalat, több millió korona forgó
tőkével, ércöntődék és nyomdák teljesen felszerelve állanak
munkában, nagy fizetésü gépészmérnökök egész csapata van
szerződtetve, ugy hallottam, mintegy hétszáz ember.
– Hát nem mindig mondtam! – felelt az ember nyugodtan. Többet
nem beszélt; minden szót elhitt, amit mondtam és semmin sem
csodálkozott. Ez a csalódás bosszantott egy kicsit; azt vártam, hogy
egészen el lesz képedve a képzeletem találmányaitól.
Erre még egy néhány kétségbeesett hazugságot eszeltem ki,
minden véletlen ötletemet kiszineztem, elmondtam, hogy Happolati
kilenc évig volt miniszter Perzsiában. – Van-e arról egyáltalában
fogalma, hogy mit jelent Perzsiában miniszternek lenni? – kérdeztem
tőle. – Több az, mint itt a királyság, körülbelül annyi, mint szultán, ha
ugyan tudja, mit tesz az. De Happolati elintézte ezt az egészet és
mindig biztos volt a dolgában. – Azután Ylajaliról, a leányáról is
beszéltem, erről a tündérről és királykisasszonyról, akinek
háromszáz rabszolgálója van és sárga rózsákból vetett ágyon alszik;
a legszebb teremtés, akit életemben láttam és ugy adjon az isten
boldogságot, ha valaha hozzá hasonlóval találkoztam.
– Igazán? olyan szép? – mondta az öreg szórakozott kifejezéssel
és lenézett a földre.
– Szép? Elvarázsló, bűnösen gyönyörü! A szeme szine, mint a
nyers selyem, a karja, mint a borostyánkő! Egyetlen pillantása
csábitó, mint a csók és mikor megszólit, a hangja a szivembe hat,
részegitőbben, mint a bor. És miért ne lehetne ilyen elragadó? Talán
valami számlakihordónak vagy tüzoltóalkalmazottnak képzeli?
Mondhatom, hogy olyan ez a leány, mint az égi gyönyörüség,
valóságos mese.
– Lám, lám, – mondta az ember kissé meglepetten.
A nyugalma felizgatott; a saját hangom kissé tüzbe hozott és
egészen komolyan beszéltem. Az ellopott levéltári okiratokat, az
összeesküvést valamelyik idegen nagyhatalommal már elfeledtem; a
kis lapos csomag ott feküdt közöttünk a padon és most már semmi
kedvem sem volt megvizsgálni, hogy mi van benne. A saját meséim
teljesen elfoglaltak, csodálatos látományok suhantak el a szemem
előtt, a vér a fejembe szállt és tele torokkal nevetni kezdtem.
Ebben a pillanatban az én emberem menni készült. Felállott és
talán csak azért, hogy ne olyan hirtelen szakitson félbe, azt kérdezte:
– De hallatlanul gazdag lehet ez a Happolati?
Hogyan? Hát szabad volt ennek a vak, kellemetlen vén
embernek ugy bánni ezzel az idegen névvel, amelyet én költöttem,
mintha a legközönségesebb név volna, amelyik akármilyen
boltcégéren ki lehet festve a városban? Meg nem botlott egy
betüjében és nem változtatta meg egyetlen szótagját sem; ez a név
belevájta magát az agyába és azonnal gyökeret vert benne.
Bosszankodni kezdtem, valami benső elkeseredés támadt fel
bennem ellene, hogy semmivel sem lehetett zavarba hozni, semmi
sem keltett benne gyanut.
– Azt nem tudom, – feleltem gyorsan; – erről semmit sem tudok.
De különben engedje egyszer mindenkorra megmondanom, hogy
ezt az embert Johan Arendt Happolatinak hivják, amint a neve
kezdőbetüiből is következtetni lehet.
– Johan Arendt Happolati, – ismételte az öreg, csodálkozva
hevességemen. Aztán megint elhallgatott.
– Csak látná a feleségét, – folytattam dühösen, – kissé
kövérebb… Vagy talán nem is hiszi el, hogy kövérebb?
– Dehogy nem… ilyen embernek…
Az öreg jólelküen és halkan felelt minden kitörésemre és kereste
a szavakat, mintha félt volna, hogy valamivel felingerel.
– Az ördögbe is, ember! Talán azt képzeli, hogy azért ülök itt,
hogy hazugsággal fecsegjem tele a fejét? – kiáltottam magamon
kivül. – Talán még azt sem hiszi, hogy Happolati nevü ember van a
világon? Még sohasem láttam ehhez hasonló fejességet és
rosszakaratot ilyen öreg embernél! Az ördögbe is, talán amellett még
azt is hiszi rólam, hogy olyan szegény ember vagyok, aki a legjobb
ruhájában ül itt és egyáltalában nincs a zsebében tele cigarettatárca.
Ilyen eljáráshoz, mint az öné, egyáltalában nem vagyok
hozzászokva, azt mondhatom és nem is fogom türni, istenemre! sem
öntől, sem mástól, azt tudja meg!
Az ember már fennállt. Nyitott szájjal, némán hallgatta végig
kitörésemet, azután hirtelen a padon levő csomagja után kapott és
tovább ment, jóformán tovább futott az uton apró csoszogó
lépéseivel.
Ülve maradtam és a hátát figyeltem, amely mindig jobban
távolodott és mindinkább összegörbülni látszott. Nem tudom, miből
következtettem, de olyan hatást tett rám, mintha sohasem láttam
volna még becstelenebb, bünökkel terheltebb hátat, mint az övé és
nem bántott, hogy ezt az embert összeszidtam, mielőtt elment…
A délután lassankint mult, a nap lemenőben volt, a körül levő fák
teteje halkan zugni kezdett és a gyermekek mellett levő leányok,
akik távolabb csapatosan ültek egymás mellett, hozzáfogtak
kocsijukat hazatologatni. Megnyugodtam és jól éreztem magam. Az
izgatottság, amely még az imént feltüzelt, lassankint lecsillapodott,
összébb estem, bágyadt és álmos állapot fogott el; a sok kenyér,
amit elfogyasztottam, sem volt többé alkalmatlan. A legjobb
hangulatban támaszkodtam meg a padon, becsuktam a szemem és
mindig álmosabb lettem; már szunyókáltam is, de éppen, amikor
mély álomba merültem volna, jött oda egy őr és a vállamra tette a
kezét:
– Idebent nem szabad aludni.
– Igen, – feleltem azonnal és felállottam. És abban a
szempillantásban megint elevenné vált előttem egész gondterhes
állapotom. Tennem kell valamit, valamit ki kell találnom! Alkalmazást
eddig hiába kerestem; az ajánlólevelek, amiket kaptam, már kezdtek
elévülni, különben is olyan kevéssé ismert emberektől valók voltak,
hogy nem nagy hatást tettek; amellett az a sok visszautasitás az
egész nyáron át összetört. Nos – annyi legalább is bizonyos, hogy a
lakásbérem lejárt és valamit találnom kell, hogy ezen segitsek. Addig
minden más egyéb nem szükséges, hogy nyugtalanitson.
Egészen öntudatlanul megint kezembe vettem a ceruzát és a
papirt s minden szegletét gépiesen telefirkáltam az 1848-as
évszámmal. Istenem, csak egyetlen hatalmas gondolat ragadna
meg, hogy a megfelelő szavak is feléledjenek hozzá! Hiszen már
megtörtént máskor is, igazán megtörtént, hogy olyan pillanatok
fogtak el, amikor hosszu fejezeteket tudtam minden erőfeszités
nélkül irni és ezek sikerültek a legjobban.
Most pedig itt ülök a padon és számtalanszor leirom, hogy 1848;
keresztben, hosszában, mindenféle formában leirom ezt a számot és
várom, hogy valami használható eszme jusson az eszembe. Laza
gondolatok egész serege repked a fejem körül, az egész nap
hangulata levertté, érzelgőssé tesz. Az ősz eljött és kezdett mindent
mély téli álomba meriteni. A legyek és a kis bogarak már megkapták
az első csapást; fákon és földön hallatszik a küzdő életnek a hangja,
nyugtalanul sürögve, zümmögve, dolgozva az elmulás ellen. A
férgek világának egész léte fellázad még egyszer, sárga fejüket
elődugják a mohából, megmozgatják lábaikat, hosszu szálakon
tapogatódznak tovább és egyszerre összeesnek hasukkal fölfelé
fordulva. Minden növény megkapta az első hideg gyönge leheletétől
külön jellegzetes jegyét; minden füszál elhalványodva igyekszik még
egyszer a nap felé és a lehulló lomb olyan zörejjel esik a földre,
mintha selyemhernyók vándorolnának. Ősz van az elmulás
karneváljában; a rózsák vörössége lázassá vált, különös beteg fény
vonja be szinüket.
Ugy éreztem magam, mint egy elmulásra szánt féreg, amelyet
már megragadott a pusztulás ebben a halálba menő mindenségben.
A tompa rémülettől elfogódva ugrottam fel és néhány erőszakos
lépést tettem az uton. Nem, nem! – kiáltottam mindkét kezemet
összeszoritva. Ennek véget kell vetnem! És ujra leültem, kezembe
vettem a ceruzát, hogy komolyan megirjam a cikket. Minden más
keveset ér, ha az ember előtt ott van az elkerülhetetlen
házbérfizetés.
Lassan-lassan a gondolataim is rendeződni kezdtek. Hamar
alkalmazkodtam hozzájuk és nyugodtan, meggondoltan irtam egy
pár oldalt, mint bevezetést valamihez; lehetett akárminek a kezdete,
egy utleirásnak éppen ugy, mint politikai cikknek, aszerint, amint
később jónak fogom találni. Igazán kitünő kezdet akármilyen előre
nem látott cikkhez.
Most már egy határozott kérdést akartam keresni, amit
feldolgozzak, egy embert vagy dolgot, amire rávethessem magam és
semmit sem találtam. E hiábavaló küzködés alatt megint rendetlenné
lettek a gondolataim, valósággal éreztem, hogy az agyam felmondja
a szolgálatot, a fejem percről-percre üresedik, mig végre minden
tartalom és suly nélkül maradt a vállaim között. Szinte az egész
testemmel éreztem ezt a rám meredő ürességet, ugy éreztem,
mintha tetőtől-talpig ki volnék szivattyuzva.
– Uram, istenem! – kiáltottam kétségbeesetten és sokszor
egymásután ismételtem ezt a két szót, anélkül, hogy más egyebet
mondtam volna.
A szél zugott a lombok között, vihar készülődött. Még egy percig
ülve maradtam és lélekvesztetten bámultam a papirjaimra; azután
összeszedtem az egészet és lassan belecsusztattam a zsebembe.
Hüvös lett és már nem volt mellényem; nyakamig begomboltam a
kabátomat és kezemet a zsebembe dugtam. Végre felállottam és
elindultam.
Ha csak most sikerülne, most egyetlen egyszer sikerülne még! A
háziasszonyom már kétszer tekintett rám kérdően a házbér miatt és
én kénytelen voltam összehuzódva, egy szégyenlős köszönéssel
elosonni mellette. Ezt lehetetlen volt többször megtenni;
legközelebb, ha még egyszer találkozom ezzel a tekintettel,
felmondok és becsületesen helyt állok magamért; végre is ez nem
mehet igy tovább.
Mikor a park kijárásához értem, még egyszer megláttam az öreg
törpét, akit dühöngésemmel futásra kényszeritettem. A titokzatos
ujságcsomag felbontva feküdt mellette a padon, mindenféle
ételnemü volt benne, amit most ültében elfogyasztott. Szerettem
volna oda menni, hogy kibékitsem, hogy bocsánatot kérjek tőle
viselkedésemért, de az étel visszataszitott; a vén ujjak, mint görbe
karmok, ragadtak bele az olvadó vajaskenyérbe, undorodni kezdtem
és szó nélkül mentem el mellette. Nem ismert meg, szeme kiszáradt
szaruhártyája rám meredt és arcán egyetlen vonás sem változott.
Én pedig tovább mentem.
Szokásom szerint minden utamba eső kiakasztott hirlap előtt
megállottam, hogy az üresedésben levő állások hirdetését
tanulmányozzam és szerencsémre találtam is egyet, amelyet
elfogadhattam volna: egy kereskedő ajánlata volt, esténkint néhány
órára könyvvezetéshez keresett valakit, fizetés megegyezés szerint.
Felirtam a cimét és titokban kértem istent, hogy segitsen ezt a helyet
megszerezni; kevesebbet fogok kérni a munkámért, mint bárki más
tenné, ötven öre nagyon elég lesz, vagy talán negyven is;
beleegyezem, ahogy akarni fogja.
Mikor hazaérkeztem, egy cédulát találtam az asztalomon a
háziasszonyomtól, amelyben kér, hogy vagy fizessem ki előre a
lakásbért vagy költözködjem ki. Ne vegyem tőle rossz néven, de neki
magának is szüksége van a követelésére. Barátilag üdvözli Madame
Gundersen.
Megirtam kérvényemet Christie kereskedőhöz, Grönlandsleret
31. szám alá, boritékba tettem és levittem a szegleten levő
postaszekrénybe. Azután ujra felmentem a szobámba és leültem a
hintaszékbe, hogy gondolkozzam, mig a sötétség mindig sürübb és
sürübb lett körülöttem. Kezdett nagyon nehézzé válni, hogy
fenntarthassam magam.

Reggel nagyon korán ébredtem fel. Egészen sötét volt, mikor a


szemem kinyitottam és még sokára azután hallottam az alattam levő
lakásban az órát ütni. Még csak öt óra volt és vissza akartam
feküdni, hogy ujra elaludjam, de már nem sikerült, mindig éberebbé
lettem és ezer mindenféle jutott az eszembe.
Egyszerre csak egy pár kitünő mondat ötlik a gondolataim közé,
egy vázlathoz vagy tárcához való finom gondolat szerencsés
kifejezése, amihez hasonlót eddig még sohasem találtam. Amint igy
fekszem és ujra meg ujra ismételem a szavakat, mindig
pompásabbnak találom a kifejezést. Lassanként még több szó
kapcsolódik hozzá, egyszerre egészen éber leszek, felkelek és az
ágy mögött levő asztalról magamhoz viszem a papirt és ceruzát.
Mintha egy ér fakadt volna fel bennem, egyik szó a másikat követi,
összefüggéssé alakul, maguktól kikerekednek a helyzetek; jelenet
jelenetre tolul, események és párbeszédek fakadnak lelkemből és
csodálatos jó érzés önt el. Mint az őrült, ugy dolgozom tovább és
egyik oldalt a másik után irom tele pillanatnyi szünet nélkül. A
gondolatok olyan váratlanul törnek rám és olyan gazdagon ömlenek
folytonosan, hogy egész sereg apró finomságot elfelejtek, mert nem
tudom elég gyorsan leirni, habár egész erőmből dolgozom. És
szünetlenül igy tolonganak tovább elém, eggyé válok a tárgyammal
és minden szó, amit leirok, magától jön a tollamra.
És tart, tovább tart, olyan áldottan soká tart ez a csodálatos
pillanat, hogy tizenöt, husz teleirt oldal fekszik előttem a térdemen,
mikor végre megpihenek s leteszem a ceruzát. Ha igazán van értéke
ezeknek a papiroknak, meg vagyok mentve! Kiugrom az ágyból és
felöltözöm. Mindig jobban világosodik és már majdnem el lehet
olvasni a világitótorony igazgatójának a jelentését az ajtó mellett; az
ablaknál pedig olyan világos van, hogy egy kis üggyel-bajjal irni is
lehet mellette. És azonnal hozzáfogok, hogy letisztázzam a lapokat.
Csodálatos, világosságból és szinekből szőtt sürü köd száll felém
a képzelet ez alkotásából; meglepetten állok meg minduntalan, egyik
jó eszme a másik után! És halkan azt mondom magamban, hogy
ilyen jót sohasem olvastam még életemben. Ittas vagyok a
boldogságtól, az öröm elvakit és elragad, a felhők között érzem
magam; megmérem kezemben az iráscsomót és azonnal öt
koronára becsülöm az első hirtelen mérlegelés után. Kinek jutna
eszébe, hogy öt korona miatt alkudozzék; sőt ha a tartalom
nagyszerüségét figyelembe vesszük, még tiz korona is potom ár
érte. Eszembe sem jut, hogy ilyen remek munkát ingyen adjak át;
tudtommal végre is ilyen regényt nem lehet uton-utfélen találni. És tiz
koronára határozom el magamat.
Mindig világosabb lett a szobában; egy pillantást vetettem az
ajtóra s minden megerőltetés nélkül el tudtam olvasni a finom,
csontvázszerü betüket is, Andersen kisasszony halotti ruháit és
szemfedőit jobbra a kapu mellett; de már jó ideje el is mult, mióta
elütötte a hetet.
Ott hagytam a helyem és a szoba közepére állottam. Mindent
megfontolva, a Madame Gundersen felmondása éppen a legjobb
pillanatban jött. Tulajdonképpen ez igazán nem nekem való szoba;
nagyon is egyszerü zöld függönyök voltak az ablakon és tulságosan
sok szeg sem állott ki a falból, amire az ember a ruháit
felakaszthassa. Az a szegényes hintaszék a szegletben pedig
igazán csak tréfa, a hintaszék karrikaturája, amin halálra nevethetné
az ember magát. Felnőtt embernek nagyon is alacsony és amellett
olyan szük, hogy valósággal csizmahuzóval kellett kivenni az
embert, ha fel akart belőle állani. Egyszóval ez a szoba nem volt
szellemi munkára berendezve és nem szándékozom továbbra
megtartani. Semmi esetre sem tartom meg! Már nagyon is soká
hallgattam és türtem, elég ideig kitartottam ebben az oduban.
Megelégedettségtől és reménytől felfuvalkodva, folytonosan
rendkivüli munkámmal elfoglalva, melyet minduntalan kivettem a
zsebemből, hogy ujra elolvassam, egészen komolyan hozzáfogtam
az elköltözéshez. Elővettem a batyumat, egy veresszélü zsebkendőt,
melybe egy pár tiszta gallér s egynehány ujságdarab volt bekötve,
amiben kenyeret hoztam haza, összegöngyöltem az ágyteritőmet és
a zsebembe dugtam a még megmaradt irópapirt. Azután biztonság
kedvéért minden szegletet átkutattam, hogy itt ne hagyjak valamit és
miután semmit sem találtam, az ablakhoz léptem, hogy kinézzek. A
reggel borus és nedves volt; senkit sem láttam a leégett
kovácsmühelynél és a ruhaszáritó kötél lent a kertben keményen
megfeszült az egyik faltól a másikig, amint a nedvesség összehuzta.
Ezt már mind régen ismertem, ott hagytam tehát az ablakot, a
hónom alá vettem az ágyteritőt, meghajtottam magam a
világitótorony igazgatójának a jelentése és Andersen kisasszony
halotti ruhái előtt s kinyitottam az ajtót.
Egyszerre eszembe jutott a háziasszonyom. Mégis tudósitanom
kell a kiköltözésemről, hogy láthassa, milyen rendes emberrel volt
dolga. Meg akartam irásban köszönni, hogy egy pár napig a kikötött
időn tul használtam a szobát. A bizonyosság, hogy most hosszabb
időre meg vagyok mentve, olyan erővel élt bennem, hogy még öt
koronát is igértem a háziasszonyomnak, ha legközelebb pár nap
mulva erre járok; azt is be akartam ezzel még bizonyitani, hogy uri
ember lakott a fedele alatt.
A cédulát az asztalon hagytam.
Még egyszer megállottam az ajtóban és visszafordultam. A
sugárzó boldogság, hogy ujra felküzdöm magam, annyira magával
ragadt, olyan hálával töltött el isten és a mindenség iránt, hogy
letérdeltem az ágy előtt és hangos szavakkal köszöntem meg
istennek nagy jóságát, melyben ma reggel részesitett. Tudtam, óh,
nagyon jól tudtam, hogy az ihlettségnek az az elragadtatása, amit az
előbb átéltem és leirtam, az ég csodálatos ajándéka volt lelkem
részére és felelet tegnapi kétségbeesett hivásomra. Ez isten volt,
igen, isten! kiáltottam magamnak és sirtam a meghatottságtól saját
szavaim felett; néha-néha félbeszakitottam magamat és
hallgatództam, hogy nem jön-e valaki a lépcsőn. Végre felálltam és
elindultam; zajtalanul lopództam le a sok lépcsőn és észrevétlenül
értem el a kaput.
Az utca fénylett az esőtől, mely a reggeli órákban esett, az ég
nehezen, alacsonyan csüngött a város felett, sehol egyetlen
napsugár. Vajjon hány óra lehetett? Szokásom szerint a városháza
felé tartottam és ott láttam, hogy fél kilencre jár. Volt tehát egy pár
elvesztegetni való órám; hiába is mennék tiz vagy tizenegy előtt a
szerkesztőségbe, addig majd elsétálom az időt és közben
kitalálhatok valami utat-módot, hogyan jussak egy kis reggelihez.
Különben ma nem kell félnem, hogy éhesen fekszem majd le,
istennek hála, ezeken az időkön már tul vagyok! Ez tulhaladott
állapot, rossz álom, – mostantól fogva felfelé vezet az ut.
Eközben a zöld ágyteritő kezdett terhemre lenni; csak nem
tehetem ki magam annak, hogy az emberek szeme előtt a hónom
alatt ilyen csomaggal járjak. Mit is képzelnének rólam? Gondolkozni
kezdtem, hova helyezhetném el egy időre biztonságba. Egyszerre
eszembe jutott, hogy bemehetnék a Semb üzletébe és rendesen
papirba pakolhatnám; mindjárt tisztességesebb külseje lenne és
nem volna szégyen magammal hurcolni. Beléptem a boltba és
előadtam kérésemet az egyik segédnek.
Először a teritőre nézett, azután reám; ugy vettem észre, mintha
magában titokban lenézően vállat vont volna, mikor átvette a
csomagot. Ez nagyon bántott.
– Teringettét, vigyázzon egy kicsit! – kiáltottam fel. – Két drága
üvegváza van benne; a csomag Smyrnába megy.
Ez hatott, nagyszerüen hatott. A fiatalember minden mozdulata
bocsánatot kért, hogy nem sejtette meg mindjárt, milyen értékes
holmi van a teritőben. Mikor készen lett a csomaggal, ugy
köszöntem meg a szivességét, mint olyan ember, aki hozzá van
szokva, hogy drága árukat szállitson Smyrnába; még az ajtót is
kinyitotta előttem, mikor elmentem.
Elkezdtem sétálni az emberek között a Stortorvon, lehetőleg
közel az asszonyokhoz, akik cserepes virágot árultak. A nehéz veres
rózsák, melyek vérszinükkel keményen ragyogtak bele a nedves
reggelbe, vágyat keltettek bennem, bünös kivánságot, hogy
elragadjak egyet; az áruk után kezdtem tudakozódni, hogy minél
közelebb juthassak hozzájuk. Ha lesz felesleges pénzem, ilyet fogok
venni, akármi jöjjön is azután; különben takarékoskodhatom is
egyben-másban az életberendezésemen, hogy megint rendbe
jöjjenek a pénzügyeim.
Tiz óra lett és felmentem a szerkesztőségbe. Egy munkatárs,
ollóval a kezében, ócska ujságokban keresgélt; a szerkesztő még
nem jött be. Kérdésére átadom neki vastag kéziratomat, közben
sejteni engedem, hogy nem mindennapi fontosságu a dolog és a
lelkére kötöm, hogy a szerkesztőnek saját kezébe adja át, ha bejön.
A nap folyamán később bejövök a válaszért.
– Jó, – mondta az ember és visszafordult az ujságjaihoz.
Azt találtam, hogy nagyon is nyugodtan fogadta a dolgot, de nem
szóltam semmit, csak kissé közönyösen intettem a fejemmel, mikor
kimentem.
Most aztán elég időm maradt. Csak legalább kiderülne!
Nyomoruságos idő volt, szélcsend és nyomott levegő; az asszonyok
biztonság kedvéért felnyitották az esernyőjüket, a férfiak
gyapjusapkái furcsán ellágyultak és elcsüggedtek. Még egyszer
átmentem a téren, hogy megnézzem a zöldségeket és rózsákat.
Egyszerre egy kezet érzek a vállamon, visszafordulok, hát nem más,
mint a „kisasszony“ az, aki jó reggelt köszön.
– Jó reggelt, – feleltem kérdően, hogy minél hamarabb
megtudjam a szándékát. Nem nagyon szeretem a „kisasszonyt“.
Kiváncsian néz a friss csomagolásu pakkra a hónom alatt és azt
kérdi:
– Mit visz?
– Sembnél voltam és ruhára való szövetet vettem, – felelem
közömbös hangon; – nem akarok tovább ilyen kopottan járni; az
embernek végre is a külseje iránt sem szabad tulságosan
szükmarkunak lenni.
Rám nézett és látszott, hogy meghökken.
– Hogy megy a dolga most különben? – kérdi vontatottan.
– Jól; várakozásomon felül jól.
– Van valami dolga vagy foglalkozása most?
– Valami foglalkozásom? – ismétlem egészen csodálkozva. –
Hiszen könyvvezető vagyok Christie nagykereskedőnél.
– Igazán! – feleli és egy kicsit hátrább lép. – Istenemre,
szivemből örülök rajta. Csak aztán megint el ne kunyorálják minden
pénzét, amit keres. Jó reggelt.
Egy kis idő mulva megfordul és visszajön; botjával rámutat a
csomagomra és igy szól:
– Nagyon ajánlom Önnek a saját szabómat a ruhája
megcsináltatásához; az egész városban nincs finomabb szabó, mint
Isaksen. Csak mondja azt, hogy én küldtem.
Mit üti bele az orrát az én dolgaimba? Mi köze hozzá, hogy
milyen szabót választok? Elfogott a düh; ennek az üresfejü,
felpiperézett embernek a látása annyira elkeseritett, hogy elég
durván figyelmeztettem a tiz korona tartozására. Mielőtt felelhetett
volna, már megbántam, hogy igy rátámadtam, zavarba jöttem és
lesütöttem a szemem; abban a pillanatban egy hölgy ment el
mellettünk, hirtelen hátraléptem, hogy átengedjem köztünk és
felhasználva az alkalmat, elsiettem.
Már most mit csináljak addig, mig várakoznom kell? Kávéházba
nem mehetek be üres zsebbel és nem jutott eszembe olyan ismerős
sem, akihez a napnak ebben a szakában ellátogathatnék.
Ösztönszerüen felsétáltam a városba, jó időt eltöltöttem a piac és a
vám között, elolvastam az „Esti postá“-t, amelyet éppen akkor
akasztottak ki a táblára, betértem egy sétára a Karl Johan-utcába,
azután megfordultam és egyenesen a Megváltónk temploma
temetőjébe mentem, ahol jó kis helyet találtam magamnak a kápolna
melletti dombon.
Soká ültem itt a csendben, elálmodoztam a nedves levegőbe,
gondolkoztam, szunyókáltam és fáztam. Az idő lassan mult. Vajjon
igazán olyan bizonyos, hogy a tárcám mestermü és müvészi ihletből
származott? Isten tudja, nem csuszott-e mégis itt-ott valami hiba
bele? Mindent megfontolva, nem lehetséges-e, hogy el sem
fogadják, hogy egészen egyszerüen visszautasitják? Talán csak
éppen, hogy középszerü volt, vagy meglehet, hogy rossz; mi biztosit
róla, hogy már is nem hever-e a papirkosár fenekén?… Nyugalmam
meg volt zavarva, felugrottam és kirohantam a temetőből.
Lent az Akersgate-n benéztem egy boltablakon és láttam, hogy
még csak most mult el dél. Ez még növelte kétségbeesésemet;
olyan bizonyosan reméltem, hogy már régen elmult dél és négy
óráig hiába is keresném a szerkesztőt. A tárcám sorsa sötét
sejtelmekkel töltött el; minél többet gondoltam rá, annál
képtelenebbnek látszott magam előtt is, hogy valami használhatót
irhattam volna olyan rögtönösen, csaknem alvás közben, lázas,
álmokkal tele aggyal. Természetesen ujra megcsaltam magam és
egész reggel hiába voltam olyan boldog! Egészen hiába… Csaknem
rohanva mentem fel az Ullevaalsveien, el Szent Hanshaugen mellett,
nyitott mezőre jutottam ki, azután keskeny, különös kis utcákon,
majd üres telkeken és szántóföldeken át végre az országuton
találtam magamat, amelynek nem láttam a végét.
Itt megállottam és elhatároztam, hogy visszafordulok. Nagyon
felhevültem a gyaloglástól és lassan, elég leverten mentem vissza.
Két szénásszekérrel találkoztam; a kocsisok hason feküdtek a széna
tetején és énekeltek, mind a kettő kalap nélkül volt s kerek,
megelégedett ábrázattal nótázott. Amint tovább mentem, eszembe
jutott, hogy bizonyosan meg fognak szólitani vagy utánam kiáltanak
valami megjegyzést vagy csufolódást; és csakugyan, mikor közelebb
értem, az egyik lekiabált, hogy mit viszek a hónom alatt.
– Egy ágyteritot, – feleltem.
– Hány óra? – kérdezte.
– Nem tudom bizonyosan, azt hiszem, három körül lehet.
Mindketten nevetni kezdtek és továbbhajtottak; ugyanabban a
pillanatban az egyik fülemen egy ostorütés fájdalmát éreztem és a
kalapom lerepült; a fiatalemberek nem mehettek el mellettem
anélkül, hogy meg ne tréfáljanak. Dühösen kaptam a fülemhez,
felszedtem a kalapom az árokszélről és folytattam az utamat. Lent
Szent Hanshaugennél találkoztam egy emberrel, aki megmondta,
hogy már elmult négy óra.
Négy óra! Már el is mult négy! Futva indultam a város felé, be a
laphoz. Hátha a szerkesztő már régóta ott van, hátha el is ment az
irodából? Felváltva mentem és futottam, megbotlottam,
nekiszaladtam a kocsiknak, elhagytam valamennyi járó-kelőt,
versenyeztem a lovakkal, agyonhajszoltam magam, mint egy őrült,
csakhogy még idejében megérkezzem. Berohantam a kapun, négy
ugrással fent voltam a lépcsőn és kopogtattam.
Senki sem felelt.
– Elment! Elment! – gondoltam. Lenyomom a kilincset, nyitva
van; még egyszer kopogok és belépek.
A szerkesztő az asztalnál ült, arccal az ablak felé, és tollal a
kezében éppen irni kezdett. Mikor meghallotta lihegő köszönésemet,
félig megfordult, egy kicsit megnézett és azt mondta:
– Még nem volt időm elolvasni a tárcáját.
Annyira megörültem, – legalább még nem vetette el, – hogy azt
feleltem:
– Természetesen, uram, nagyon értem. Hiszen nem is olyan
sietős. De talán egy pár nap mulva, vagy…
– Majd meglátom. De különben nálam van a cime.
És én elfelejtettem felvilágositani, hogy már egyáltalán semmiféle
lakáscimem nincs.
Az audienciának vége volt; hajlongva léptem hátra és kimentem.
A reménység megint fellángolt bennem, még semmi sincs veszve,
ellenkezőleg, éppen most nyerhetek meg mindent. És agyam rögtön
mesét kezd szőni egy nagy égi tanácskozásról, amelyben éppen
most határozzák el, hogy meg fogom nyerni az ügyem, teljes tiz
korona tőkét kapok majd a tárcámért…
Csak legalább valami menedékhelyem lenne ma éjjelre!
Fontolgattam, hogy hol tudnék legjobban elbujni éjszakára és ez a
kérdés annyira elfoglalt, hogy az utca közepén állva maradtam.
Elfelejtettem, hol vagyok, ott állok, mint egy magános jelzőhajó a
tenger közepén, amelyet hullámok ostromolnak és üvöltenek körül.
Egy ujságáruló gyerek a „Wiking“-et nyujtja felém; nagyon érdekes uj
hirek! Felnézek és összerázkódom, – megint Semb előtt vagyok.
Gyorsan megfordultam, a csomagomat magam elé tartva
rejtegettem és az egész Kirkegate-n félősen és leverten siettem le, –
talán megláthattak az ablakból. Átmentem az Ingebrete-n, el a
szinház előtt és a Logenál befordultam a tenger és az erőditések
irányába. Végre találtam egy padot és ujra tanakodni kezdtem.
Hol a csodába találok én ma éjszakára fedelet? Van a világon
olyan lyuk, ahova elbujhatnék, hogy elrejtsem magam reggelig?
Büszkeségem megtiltotta, hogy a szobámba visszatérjek; eszembe
sem jutott, hogy a szavam visszavonjam, felháborodva utasitottam
vissza még csak a gondolatát is és lenézően mosolyogtam
magamban a kis veres hintaszék felett. Eszmetársulás révén
Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade

Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.

Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and


personal growth!

ebookluna.com

You might also like