Get the full ebook with Bonus Features for a Better Reading Experience on ebookluna.

com

(eBook PDF) Introduction to Dislocations 5th

Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-introduction-to-
dislocations-5th-edition/

OR CLICK HERE

DOWLOAD NOW

Download more ebook instantly today at https://ebookluna.com

 Instant digital products (PDF, ePub, MOBI) ready for you
Download now and discover formats that fit your needs...

(eBook PDF) Introduction to Chemistry 5th Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-introduction-to-chemistry-5th-
edition/

ebookluna.com

(eBook PDF) Introduction to Spectroscopy 5th Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-introduction-to-
spectroscopy-5th-edition/

ebookluna.com

(eBook PDF) Introduction to Bioinformatics 5th Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-introduction-to-
bioinformatics-5th-edition/

ebookluna.com

(eBook PDF) Introduction to Public Health 5th Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-introduction-to-public-
health-5th-edition/

ebookluna.com
(eBook PDF) Introduction to Forensic Anthropology 5th
Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-introduction-to-forensic-
anthropology-5th-edition/

ebookluna.com

(eBook PDF) Introduction to Environmental Geology 5th

Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-introduction-to-environmental-
geology-5th-edition/

ebookluna.com

(eBook PDF) Introduction to Global Politics 5th Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-introduction-to-global-
politics-5th-edition/

ebookluna.com

(eBook PDF) An Introduction to Sociolinguistics 5th

Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-an-introduction-to-
sociolinguistics-5th-edition/

ebookluna.com

(eBook PDF) Introduction to Health Care 5th Edition

https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-introduction-to-health-
care-5th-edition/

ebookluna.com
 Contents vii

CHAPTER 6 Dislocations in Other Crystal Structures ..................... 109

6.1 Introduction .......................................................................109
6.2 Dislocations in Hexagonal Close-packed Metals ............109
Burgers Vectors and Stacking Faults .............................. 109
Basal and Non-basal Slip.................................................. 112
Vacancy and Interstitial Loops ........................................ 115
6.3 Dislocations in Body-centered Cubic Metals ..................118
6.4 Dislocations in Ionic Crystals ...........................................124
6.5 Dislocations in Superlattices ............................................126
6.6 Dislocations in Covalent Crystals ....................................130
6.7 Dislocations in Layer Structures ......................................133
6.8 Dislocations in Polymer Crystals......................................134
Further Reading .......................................................................135

CHAPTER 7 Jogs and the Intersection of Dislocations ................... 137

7.1 Introduction .......................................................................137
7.2 Intersection of Dislocations ..............................................137
7.3 Movement of Dislocations Containing
Elementary Jogs................................................................139
7.4 Superjogs ...........................................................................142
7.5 Jogs and Prismatic Loops .................................................145
7.6 Intersections of Extended Dislocations and
Extended Jogs ...................................................................147
7.7 Attractive and Repulsive Junctions.................................149
7.8 Extended Stacking-fault Nodes........................................153
Further Reading .......................................................................155

CHAPTER 8 Origin and Multiplication of Dislocations.................... 157

8.1 Introduction .......................................................................157
8.2 Dislocations in Freshly Grown Crystals ..........................158
8.3 Homogeneous Nucleation of Dislocations.......................159
8.4 Nucleation of Dislocations at Stress Concentrators........160
8.5 Multiplication of Dislocations by
Frank Read Sources.........................................................163
8.6 Multiplication by Multiple Cross Glide ...........................166
8.7 Multiplication by Climb ....................................................167
8.8 Grain Boundary Sources ...................................................169
Further Reading .......................................................................169

CHAPTER 9 Dislocation Arrays and Crystal Boundaries ................ 171

9.1 Plastic Deformation, Recovery and Recrystallization .....171
9.2 Simple Dislocation Boundaries.........................................175
9.3 General Low-angle Boundaries........................................177
viii Contents

9.4 Stress Field of Dislocation Arrays ....................................181

9.5 Strain Energy of Dislocation Arrays.................................184
9.6 Dislocations and Steps in Interfaces................................186
Admissible Defects ........................................................... 186
Identification of Interfacial Dislocations ......................... 189
Dislocations in Epitaxial Interfaces ................................. 191
9.7 Movement of Boundaries..................................................193
Arrays of Crystal Dislocations.......................................... 193
Glide of Interfacial Defects............................................... 195
Diffusion-assisted Motion of Interfacial Defects............. 199
Martensitic Transformations............................................ 201
9.8 Dislocation Pile-ups...........................................................203
Further Reading .......................................................................204

CHAPTER 10 Strength of Crystalline Solids....................................... 205

10.1 Introduction .....................................................................205
10.2 Temperature- and Strain-Rate-Dependence of
the Flow Stress................................................................207
10.3 The Peierls Stress and Lattice Resistance ....................210
Dislocation Core Structure ............................................. 210
The Peierls Barrier .......................................................... 213
Kink Mechanism ............................................................. 214
10.4 Interaction Between Point Defects and Dislocations ...216
10.5 Solute Atmospheres and Yield Phenomena ..................220
Dislocation Locking......................................................... 220
Yield Drop........................................................................ 224
Irradiation Hardening and Dislocation Channeling ..... 227
10.6 The Flow Stress for Random Arrays of Obstacles ........228
Diffuse Forces.................................................................. 229
Localized Forces.............................................................. 230
10.7 The Strength of Alloys ....................................................232
Solutions, Precipitates and Aging ................................. 232
Solution Strengthening................................................... 233
Precipitate Strengthening .............................................. 235
10.8 Work Hardening ..............................................................237
10.9 Deformation of Polycrystals............................................243
10.10 Dislocations and Fracture ...............................................245
Further Reading.........................................................................248

THE SI SYSTEM OF UNITS ................................................................... 251

INDEX ..................................................................................................... 253
Preface

We are delighted to introduce the fifth edition of this book, which was first
published in 1965 and has been in press continuously since then. In the
Preface to the first edition it was noted that “Although many aspects of the
application of dislocation ideas are still in a state of flux a body of knowledge, based
on theoretical analysis and experimental observation, has now been established
which forms a basis for most of the ideas and theories which are proposed”. Today
the subject is a well-established discipline and is a powerful and essential
aspect in understanding of the properties and behavior of crystalline solids.
Much of the basis of the subject, set out in relatively simple terms in the first
edition, has been retained in later editions. In each subsequent edition new
material has been included to broaden the detail and introduce some key
aspects, which have emerged from research, without turning the book into a
research monograph. In this latest edition we have taken advantage of recent
research, using advanced computer modeling and very high resolution elec-
tron microscopy, to provide a better understanding of the arrangement of
atoms close to the centre or core of dislocations. It is now clear that the
atomic arrangement in the core has a fundamental effect on the behavior of
dislocations and thereby on the properties of solids.
The development of this edition has benefited from a worldwide consulta-
tion, by the publishers, with leading authorities in the teaching and research-
ing of dislocations. This consultation established that the fourth edition is
still widely used in undergraduate and post-graduate university science and
engineering courses and research schools. In preparing the fifth edition we
have attempted to maintain a balance between a description of the basic
properties of dislocations that are taught in introductory undergraduate
courses and a more detailed treatment that is required for scientific research.
This distinction depends on the nature of courses and research although we
have not attempted to make any delineation within the body of the text.
Thus, for example, in Chapter 2, on the observation of dislocations, the sim-
ple methods, first developed in early studies, are set alongside the ix
x Preface

sophisticated approaches now available to specialists who have access to

powerful analytical and experimental techniques, such as high resolution
microscopy and codes that exploit the power of current computer systems to
simulate dislocations at atomic and continuum scales.
A similar distinction has been made in the selection of further reading lists
at the end of each chapter. We have included references to some of the influ-
ential papers from the early days of ‘dislocations’ as well as more recent
papers that offer access to frontier research studies and provide an insight
into the research now conducted in this field.
We are greatly indebted to friends and colleagues in many different countries
who have allowed us access to their work and readily offered help and
advice. We are also grateful to our publishers for encouraging us to prepare
this new edition and agreeing to produce it in a completely new format.

Liverpool, August 2010 Derek Hull

David Bacon
 CHAPTER 1

Defects in Crystals

1.1 CRYSTALLINE MATERIALS

Dislocations are an important class of defect in crystalline solids and so an
elementary understanding of crystallinity is required before dislocations can be
introduced. Metals and many important classes of non-metallic solids are crys-
talline, i.e. the constituent atoms are arranged in a pattern that repeats itself peri-
odically in three dimensions. The actual arrangement of the atoms is described
by the crystal structure. The crystal structures of most pure metals are relatively
simple: the three most common are the body-centered cubic, face-centered cubic
and close-packed hexagonal, and are described in section 1.2. In contrast, the
structures of alloys and non-metallic compounds are often complex.
The arrangement of atoms in a crystal can be described with respect to a
three-dimensional net formed by three sets of straight, parallel lines as in
Fig. 1.1(a). The lines divide space into equal sized parallelepipeds and the
points at the intersection of the lines define a space lattice. Every point of a
space lattice has identical surroundings. Each parallelepiped is called a unit
cell and the crystal is constructed by stacking identical unit cells face to face in
perfect alignment in three dimensions. By placing a motif unit of one or more
atoms at every lattice site the regular structure of a perfect crystal is obtained.
The positions of the planes, directions and point sites in a lattice are described
by reference to the unit cell and the three principal axes, x, y and z (Fig. 1.1
(b)). The cell dimensions OA 5 a, OB 5 b and OC 5 c are the lattice para-
meters, and these along with the angles +BOC 5 α, +COA 5 β and
+AOB 5 γ completely define the size and shape of the cell. For simplicity
the discussion here will be restricted to cubic and hexagonal crystal struc-
tures. In cubic crystals a 5 b 5 c and α 5 β 5 γ 5 90
, and the definition of
planes and directions is straightforward. In hexagonal crystals it is conve-
nient to use a different approach, and this is described in section 1.2.
Any plane A0 B0 C0 in Fig. 1.2 can be defined by the intercepts OA0 , OB0 and
OC0 with the three principal axes. The usual notation (Miller indices) is to 1
Introduction to Dislocations.
© 2011 D. Hull and D. J. Bacon. Published by Elsevier Ltd. All rights reserved.
2 CHAPTER 1: Defects in Crystals

c
α
β y
O B
γ a
A b
x

(a) (b)

FIGURE 1.1
(a) A space lattice, (b) unit cell showing positions of principal axes.

z
take the reciprocals of the ratios of the inter-
cepts to the corresponding unit cell dimen-
sions. Thus A0 B0 C0 is represented by
C′

OA OB OC
; ;
OA0 OB0 OC0
and the numbers are then reduced to the three
smallest integers in these ratios.
C Thus from Fig. 1.2 OA0 5 2a, OB0 5 3a, and
a OC0 5 3a, the reciprocal intercepts are
B′ y a a a
O a B
a ; ;
2a 3a 3a
A
and so the Miller indices of the A0 B0 C0 plane
A′ are (322). Curved brackets are used for planes.
A″ A plane with intercepts OA, OB, and OC has
x Miller indices
a a a
; ;
FIGURE 1.2 a a a
Cubic cell illustrating or, more simply, (111). Similarly, a plane DFBA in Fig. 1.3 is
method of describing the a a a 
orientation of planes. ; ;
a a N
or (110); a plane DEGA is
a a a 
; ;
a N N
 1.1 Crystalline Materials 3

or (100); and a plane AB0 C0 in Fig. 1.2 is C F

a a a 
H
; ;
a 3a 3a J

or (311). In determining the indices of any plane it is most D I E

convenient to identify the plane of lattice points parallel to
the plane which is closest to the origin O and intersects the M
principal axis close to the origin. Thus plane AvB0 C0 in O B
Fig. 1.2 is parallel to ABC and it is clear that the indices are
(111). Using this approach it will be seen that the planes L
ABC, ABE, CEA and CEB in Fig. 1.3 are (111), ð111Þ, ð111Þ A G
and ð111Þ respectively. The minus sign above an index indi-
cates that the plane cuts the axis on the negative side of the FIGURE 1.3
origin. In a cubic crystal structure, these planes constitute a group of the Cubic cell illustrating the
method of describing
same crystallographic type and are described collectively by {111}.
directions and point sites.
Any direction LM in Fig. 1.3 is described by the line parallel to LM through LM is parallel to OE.
the origin O, in this case OE. The direction is given by the three smallest
integers in the ratios of the lengths of the projections of OE resolved along
the three principal axes, namely OA, OB and OC, to the corresponding lat-
tice parameters of the unit cell. Thus, if the cubic unit cell is given by OA,
OB and OC the direction LM is
 
OA OB OC
; ;
OA OB OC
or
ha a ai
; ;
a a a
or [111]. Square brackets are used for directions. The directions CG, AF, DB
and EO are ½111, ½111, ½111 and ½111 respectively and are a group of
directions of the same crystallographic type described collectively by h111i.
Similarly, direction CE is
 
a a O
; ;
a a a
or [110]; direction AG is
 
O a O
; ;
a a a
or [010]; and direction GH is
 
2a=2 2a=2 a
; ;
a a a
4 CHAPTER 1: Defects in Crystals

or ½112. The rule that brackets [ ] and ( ) imply specific directions and
planes respectively, and that h i and { } refer respectively to directions and
planes of the same type, will be used throughout this text.
In cubic crystals the Miller indices of a plane are the same as the indices of
the direction normal to that plane. Thus in Fig. 1.3 the indices of the plane
EFBG are (010) and the indices of the direction AG which is normal to
EFBG are [010]. Similarly, direction OE [111] is normal to plane CBA (111).
The coordinates of any point in a crystal relative to a chosen origin site are
described by the fractional displacements of the point along the three princi-
pal axes divided by the corresponding lattice parameters of the unit cell. The
FIGURE 1.4 center of the cell in Fig. 1.3 is 12, 12, 12 relative to the origin O; and the points
Simple cubic structure: (a) F, E, H and I are 0, 1, 1; 1, 1, 1; 12, 12, 1; and 1, 12, 1 respectively.
unit cell, (b) arrangement
of atoms in (100) layers,
(c) arrangement of atoms 1.2 SIMPLE CRYSTAL STRUCTURES
in (110) layers.
In this section the atoms are considered as hard spheres
[001] which vary in size from element to element. From the
hard sphere model the parameters of the unit cell can
be described directly in terms of the radius of the
atomic sphere, r. In the diagrams illustrating the crystal
structures the atoms are shown as small circles in the
a [010] three-dimensional drawings and as large circles repre-
(a) senting the full hard sphere sizes in the two-dimensional
diagrams. It will be shown that crystal structures can be
[100] described as a stack of lattice planes in which the
[001]
arrangement of lattice sites within each layer is identical.
[010] To see this clearly in two-dimensional figures, the atoms
in one layer represented by the plane of the paper are
shown as full circles, whereas those in layers above and
a
below the first are shown as small shaded circles. The
(b) order or sequence of the atom layers in the stack, i.e. the
a stacking sequence, is described by labeling one layer as an
A layer and all other layers with atoms in identical posi-
a 2 tions above the first as A layers also. Layers of atoms in
[001]
other positions in the stack are referred to as B, C, D
[110] layers, etc.
a
In the simple cubic structure with one atom at each lattice
site, illustrated in Fig. 1.4, the atoms are situated at the
(c)
corners of the unit cell. (Note that no real crystals have
such a simple atomic arrangement.) Figures 1.4(b) and
a 2 (c) show the arrangements of atoms in the (100) and
 1.2 Simple Crystal Structures 5

(110) planes respectively. The [001]

atoms touch along h001i direc- [001]
tions and therefore the lattice
[110]
parameter a is twice the atomic
a
radius r (a 5 2r). The atoms in
a [110]
adjacent (100) planes are in
identical atomic sites when pro-
a 2
jected along the direction nor- (a) (b)
mal to this plane, so that the
stacking sequence of (100) FIGURE 1.5
planes is AAA. . . The atoms in Body-centered cubic structures: (a) unit cell, (b) arrangement of atoms in (110) layers.
adjacent (110)
pffiffiffi planes are dis- [001] [001]
placed 12 a 2 along 110 rela- [112]
tive to each other and the
spacing of atoms along [110] is [112] F E A F E
pffiffiffi
a 2. It follows that alternate
A F
planes have atoms in the same F E D
atomic sites relative to the E [111]
direction normal to (110) and D C
the stacking sequence of (110) E D C
planes is ABABAB. . . The spac- E D
ing betweenpffiffiffisuccessive (110) C [110]
D C B
planes is 12 a 2. B A
In the body-centered cubic struc- [110]
ture (bcc), which is exhibited C B C B A
[110]
by many metals and is shown
in Fig. 1.5, the atoms are situ- (a) (b)
ated at the corners of the unit
FIGURE 1.6
cell and at the centre site 12, 12, 12. The atoms touch along a h111i direction and
Stacking sequence of {112}
this is preferred
ffiffiffi to as the close-packed direction. The lattice parameter pffiffiffi planes in a body-centered
a 5 4r= 3 and the spacing of atoms along h110i directions is a 2. The
cubic crystal. (a) Two unit
stacking sequence of {100} and {110} planes is ABABAB. . . (Fig. 1.5(b)). cells showing positions of
There is particular interest in the stacking of {112} type planes (see sections atoms in ð112Þ planes. (b)
6.3 and 9.7). Figure 1.6 shows two body-centered cubic cells and the posi- Traces of the 112
tions of a set of 112 planes. From the diagrams it is seen that the stacking planes on a (110)
sequence ofpthese
ffiffiffi planes is ABCDEFAB. . . , and the spacing between the projection: atom sites
planes is a= 6. marked by circles lie in the
In the face-centered cubic structure (fcc), which is also common among the plane of the diagram; those
marked
pffiffiffi by squares lie
metals and is shown in Fig. 1.7, the atoms are situated at the corners of the
a= 2 above and below.
unit cell and at the centers of all the cube faces in sites of the type 0, 12, 12.
pffiffiffi along the h011i close-packed directions. The lattice parame-
The atoms touch
ter a 5 4r= 2. The stacking sequence of {100} and {110} planes is
6 CHAPTER 1: Defects in Crystals

[001] [001]
[110]
[011]

(III) plane
a [010]

[100] [101]
(a) (b)

B
C

(c) (d)

FIGURE 1.7
Face-centered cubic structure: (a) unit cell, (b) principal directions, (c) arrangement of atoms in a (111)
close-packed plane, (d) stacking sequence of {111} planes.

ABABAB. . . , and the stacking sequence of {111} planes is ABCABC. . . The

latter is of considerable importance (see Chapter 5) and is illustrated in Figs
1.7(c) and (d). The atoms in the {111} planes are in the most close-packed
arrangement possible for spheres and contain three h110i close-packed direc-
tions 60
apart, as in Fig. 1.7(b).
The close-packed hexagonal structure (cph or hcp) is also common in metals. It
is more complex than the cubic structures but can be described very simply
with reference to the stacking sequence. The unit cell with lattice parameters
a, a, c is shown in Fig. 1.8(a), together with the hexagonal cell constructed
from three unit cells. There are two atoms per lattice site, i.e. at 0, 0, 0 and
2 1 1
3, 3, 2 with respect to the axes a1, a2, c. The atomic planes perpendicular to
the c axis are close-packed, as in the fcc case, but the stacking sequence is
now ABABAB. . . , as shown in Fig. 1.8(b).
For a hard sphere model the ratio of the length of the c and a axes (axial
ratio) of the hexagonal structure is 1.633. In practice, the axial ratio varies
 1.2 Simple Crystal Structures 7

a
a a2
120°

a1 –a3
(a)

A
(b)
B

FIGURE 1.8
Close-packed hexagonal structure: (a) the unit cell of the lattice and the hexagonal cell showing the
arrangement of atoms, (b) ABAB. . . stacking sequence of the atomic planes perpendicular to the c axis.

between 1.57 and 1.89 in close-packed hexagonal metals. The variations

arise because the hard sphere model gives only an approximate value of the
interatomic distances and requires modification depending on the electronic
structure of the atoms.
If Miller indices of three numbers based on axes a1, a2, c are used to define
planes and directions in the hexagonal structure, it is found that crystallo-
graphically equivalent sets can have combinations of different numbers. For
example, the three close-packed directions in the basal plane (001) are
[100], [010] and [110]. Indexing in hexagonal crystals is therefore usually
based on Miller-Bravais indices, which are referred to the four axes a1, a2, a3
and c indicated in Fig. 1.8(a). When the reciprocal intercepts of a plane on
all four axes are found and reduced to the smallest integers, the indices are
of the type (h, k, i, l), and the first three indices are related by
i 5 2ðh 1 kÞ ð1:1Þ
8 CHAPTER 1: Defects in Crystals

a3 = [1120] Equivalent planes are obtained by interchanging the

2 position and sign of the first three indices. A number
of planes in the hexagonal lattice have been given spe-
–1 cific names. For example:
–1

a2 = [1210] Basal plane ð0001Þ

Prism plane : first order ð1100Þ ð1100Þ; etc:
Prism plane : second order ð1120Þ ð2110Þ; etc:
Pyramidal plane : first order ð1011Þ ð1011Þ; etc:
a1 = [2110] Pyramidal plane : second order ð1122Þ ð1 122Þ; etc:

FIGURE 1.9
Determination of direction
Some of these planes are indicated in Fig. 6.1. Direction indices in hexagonal
indices in the basal plane structures are defined by the components of the direction parallel to the four
of an hexagonal crystal. axes. The numbers must be reduced to the smallest integers and the third
The translations giving rise index is the negative of the sum of the first two. To satisfy this condition the
to 1210 are shown directions along axes a1, a2 and a3 are of the type h1210i as illustrated in
explicitly. Fig. 1.9.

1.3 DEFECTS IN CRYSTALLINE MATERIALS

All real crystals contain imperfections which may be point, line, surface or vol-
ume defects, and which disturb locally the regular arrangement of the atoms.
Their presence can significantly modify the properties of crystalline solids,
and although this text is primarily concerned with the line defects called dis-
locations, it will be seen that the behavior and effects of all these imperfec-
tions are intimately related.

Point Defects
All the atoms in a perfect crystal are at specific atomic sites (ignoring thermal
vibrations). In a pure metal two types of point defect are possible, namely a
vacant atomic site or vacancy, and a self-interstitial atom. These intrinsic defects
are illustrated for a simple cubic structure in Fig. 1.10. The vacancy has been
formed by the removal of an atom from an atomic site (labeled v) and the
interstitial by the introduction of an atom into a non-lattice site at a 12, 12, 0
position (labeled i). It is known that vacancies and interstitials can be pro-
duced in materials by plastic deformation and high-energy particle irradia-
tion. The latter process is particularly important in materials in nuclear
reactor installations. Furthermore, intrinsic point defects are introduced
into crystals simply by virtue of temperature, for at all temperatures above
0 K there is a thermodynamically stable concentration. The change in
Helmholtz free energy ΔF associated with the introduction of n vacancies or
self-interstitials in the crystal is
 1.3 Defects in Crystalline Materials 9

ΔF 5 nEf 2 TΔS ð1:2Þ

where Ef is the energy of formation of one defect
and ΔS is the change in the entropy of the crystal.
nEf represents a considerable positive energy, but
this is offset by an increase in the configurational
v
entropy due to the presence of the defects. The
i
equilibrium concentration of defects, given by the
ratio of the number of defects to the number of
atomic sites, corresponding to the condition of
minimum free energy is approximately


Ef (a) (b)
c0 5 exp 2 ð1:3Þ
kT
FIGURE 1.10
where k is Boltzmann’s constant and T is the temperature (in deg K). (a) Vacancy, (b) self-
interstitial atom in an (001)
For the vacancy, the formation energy, Evf , is that required to remove one atom
plane of a simple cubic
from its lattice site to a place on the surface of the crystal. Experimental values
crystal.
fall in the range B13 eV, i.e. 0.160.48 aJ. They scale with the melting tem-
perature, Tm, and an approximate rule is Evf C8kTm . Thus for copper, for which
Tm 5 1356 K and Evf 5 1:3eV, the fraction of atom sites vacant at 1300 K is
B1025 and at 300 K is B10222. The formation energy of the self-interstitial is
the energy required to remove one atom from the surface and insert it into an
interstitial site, and Eif is typically two to four times Evf . Consequently, the con-
centration given by equation (1.3) is many orders of magnitude smaller for
interstitials, and so in metals in thermal equilibrium the concentration of inter-
stitials may be neglected in comparison with that of vacancies. In non-metals,
ionic charge and valence effects may modify this conclusion.
The rate at which a point defect moves from site to site in the crystal is pro-
portional to exp(2Em/kT), where Em is the defect migration energy and is typi-
cally B0.11.0 eV. The rate decreases exponentially with decreasing
temperature and consequently in many metals it is possible to retain a high
vacancy concentration at room temperature by rapidly quenching from a
high equilibrating temperature.
Impurity atoms in a crystal can be considered as extrinsic point defects and they
play an important role in the physical and mechanical properties of all materi-
als. Impurity atoms can take up two different types of site, as illustrated in
Fig. 1.11: (a) substitutional, in which an atom of the parent lattice is replaced by
the impurity atom, and (b) interstitial, in which the impurity atom is at a non-
lattice site similar to the self-interstitial atoms referred to above.
All the point defects mentioned produce a local distortion in the otherwise
perfect crystal. The amount of distortion and hence the amount of additional
10 CHAPTER 1: Defects in Crystals

energy in the crystal due to the defects depends

on the amount of ‘space’ between the atoms
and the ‘size’ of the atoms introduced.
The interstice sites between atoms generally
have volumes of less than one atomic volume,
and the interstitial atoms therefore tend to pro-
duce large distortions among the surrounding
atoms. This accounts for the relatively large
values of Eif referred to above for the self-
interstitial, and can result in crystal volume
(a) (b) increases as large as several atomic volumes per
interstitial atom.
FIGURE 1.11
(a) Substitutional impurity atom, (b) interstitial impurity atom.Additional effects are important when the
removal or addition of atoms changes the local
electric charge in the crystal. This is relatively
unimportant in crystals with metallic binding,
but can be demonstrated particularly well in
crystals in which the binding is ionic. The
structure of sodium chloride is shown in
Fig. 1.12. Each negatively charged chlorine ion
Sodium ion
is surrounded by six nearest neighbors of posi-
tively charged sodium ions and vice versa. The
Chlorine ion
removal of a sodium or a chlorine ion pro-
duces a local negative or positive charge as well
as a vacant lattice site. These are called cation
and anion vacancies respectively. To conserve
FIGURE 1.12
Sodium chloride structure
an overall neutral charge the vacancies must occur either (a) in pairs of
which consists of two opposite sign, forming divacancies known as Schottky defects, or (b) in associ-
interpenetrating face- ation with interstitials of the same ion, Frenkel defects.
centered cubic lattices of
the two types of atom, with
the corner of one located Stacking Faults
at the point 12, 0, 0 of the In section 1.2 it was emphasized that perfect crystals can be described as a
other. stack of atom layers arranged in a regular sequence. For the simple metallic
structures discussed in section 1.2, the atomic layers are identical. A stacking
fault is a planar defect and, as its name implies, it is a local region in the crys-
tal where the regular stacking sequence is interrupted. Stacking faults are
not expected in planes with ABABAB. . . sequences in body-centered or face-
centered cubic metals because there is no alternative site for an A layer rest-
ing on a B layer. However, for ABCABC. . . or ABABAB. . . stacking of the
close-packed planes in close-packed structures there are two possible posi-
tions of one layer resting on another (Fig. 1.7). According to the hard sphere
Exploring the Variety of Random
Documents with Different Content
előljárója a dekadenciának. Úgy látszik, hogy minden népnél
végzetszerűen előfordulnak ugyanazok a tünetek, mert látjuk, hogy a
történelem milyen gyakran megismétlődik.
Nem lesz nehéz ezeket az alakulatokat a művelődés egész
folyamatában összefoglalnunk, s ezzel az összegezéssel fejezzük
be munkánkat.

Mit látunk, ha nagy vonásokban tekintjük a mienket megelőző

kulturák nagyságának és sülyedésének lényegét?
A művelődés kezdetén a vándorlás, invázió és hódítás véletlenül
összehozott egy különböző eredetű emberből álló csoportot. Ezek
közt az emberek közt, kiknek más-más volt a vérük, nyelvük, hitük,
egy főnöknek félig-meddig elismert törvénye volt a közös kapocs.
Ezekben a zavaros tömkelegekben a legmagasabb fokon találjuk
meg a tömegek lélektani jellemvonásait. Meg vannak bennük a
pillanatnyi összetartás, hősiesség, gyöngeségek, vad ösztön és
erőszak. Semmi sem állandó náluk. Ezek még barbárok.
Az idő végzi munkáját. Lassanként hatással lesznek rájuk a
környezet azonossága, az ismételt kereszteződések, az együttes
élet szükségei. A különböző elemekből álló csapat össze kezd
vegyülni, fajt alkot vagyis közös tulajdonságokkal és érzelmekkel
bíró embercsoportot, amit aztán az öröklődés mindjobban állandósít.
A tömeg néppé lett és az a nép ki fog tudni jutni a barbárság
állapotából.
De csak akkor tud ebből az állapotból kikevergődni, ha hosszú
erőfeszítések, szakadatlan ismétlődő küzdelmek, töméntelen újra
hozzákezdés után, valami eszményre tesz szert. Hogy mi ez az
eszmény, Róma kultusza, Athén hatalma, Allah győzelme, ez nem
határoz, elég, hogy a képződő faj egyéneinek megadja az érzelmek
és gondolatok teljes egységét.
Így most már létrejöhet egy új művelődés intézményeivel,
hiedelmeivel és művészetével együtt, A faj, álmaitól ragadtatva,
lassacskán eléri mindazt, amit neki a fény, az erő, a nagyság
kölcsönöz. Kétségtelen, hogy bizonyos órákban még tömeg marad,
de ilyenkor a tömegek ingadozó, változékony jellemvonásai mögött
ott van az állandó szubsztrátum, a faji lélek, amely szigorú határok
közé szorítja az illető nép szertelenségeit és szabályozza a véletlent.
De miután teremtő munkáját elvégezte, az idő megkezdi romló
művét, amit sem istenek, sem emberek nem háríthatnak el. A
művelődés, eljutva az erőnek és belső összetételnek bizonyos
színvonalára, megakad a fejlődésben, most már nem növekszik
tovább, hanem gyors sülyedésre van kárhoztatva. Ütött neki vénülés
órája.
Ezt az elkerülhetetlen órát mindig a faji lelket ébren tartó
eszmény gyöngülése jelzi. Amint ez az eszmény halványul, omlani
kezdenek mindazok a vallásos, politikai és társadalmi épületek,
melyek lelkesítőül szolgáltak. A faj eszményének fokozatos
eltünésével veszti összetartását, egységét és erejét. Az egyén
személyisége és értelme növekedhetik, de ugyanakkor a kollektiv
egoizmus helyére az egyéni önzés túltengése lép, ezt követi a
jellembeli gyöngeség és a tetterő elsekélyesedése. A nép először
egység, együttesség volt, végtére összetartás nélküli egyének
tömeglege lett, kiket a hagyományok és intézmények
mesterségesen tartanak össze még egy ideig. Ilyenkor aztán
bekövetkezik, hogy az emberek érdekektől és törekvésektől
megosztva, nem tudják önmagukat kormányozni, követelik, hogy a
legcsekélyebb dolgaikban is irányítsák őket, s az állam érezteti
mindent elnyelő hatalmát.
A faj elvesztve régi biztos eszményét, végkép elveszti lelkét is;
most már csak izolált egyének csoportja, tömeggé lett, ami
kezdetben volt. Megvannak benne az összes átmeneti állandóság-
és jövőnélküli tulajdonságok. A művelődésnek nincs többé szilárd
alapja és ki van téve minden véletlennek. A plebs-é az uralom és
jönnek a barbárok. A műveltség még látszólag ragyog, mert megvan
a külső homlokzat, mit a hosszú múlt alkotott, de valóban már
roncsolt épület, misem tartja össze, s az első vihar ledönti.
 Kijutni a barbárságból a civilizációba, nyomon követve egy álmot,
aztán hanyatlani és meghalni, mikor az álom elvesztette erejét, ez a
körforgása egy nép életének.
 Lábjegyzetek.
1) Ez a nagyhirtelen klasszikussá lett munka különböző
országokban számos közleménynek lett forrása. Midőn az első
kiadás 1895-ben megjelent, nem volt egyetlen összefoglaló mű
sem, mely a tömegek lélektanával foglalkozik.
2) Les lois psychol. de l’évolution des peuples, (A népek
fejlődésének lélektani törvényei), 1894.
3) Ehhez különben legügyesebb tanácsadói sem igen értettek
többet. Talleyrand azt írta neki, hogy «Spanyolország
szabadítóként fogadja katonáit». Úgy fogadta őket, mint
fenevadakat. Egy pszichológus, ismerve a fajnak öröklött
ösztöneit, előre láthatta volna ezt a fogadtatást.
4) Néhány író foglalkozott eddig a tömeglélektan
tanulmányozásával, de azok, mint föntebb mondottam,
büntetőjogi szempontból vizsgálták. Mivel ennek a munkának
csak egy rövid fejzetét szenteltük ennek a tárgynak, ezt a
speciális részt illetőleg utalom az olvasót Tarde munkáira és
Sighele Les foules criminelles című művére. Ez az utóbbi munka
nem a szerzőnek saját felfogását tartalmazza, hanem adatok
gyűjteménye, melyeket a pszichológusok használhatnak. A
tömegek bűnösségét vagy erkölcsösségét illető következtetéseim
azonban merőben ellenkeznek az említett két író
következtetéseivel.
A «Szociálizmus lélektana» című munkámban találhatni a
tömeglélektan törvényeiből levont néhány következtetést.
Ezeknek a törvényeknek különben már a legkülönbözőbb
tárgyakban van alkalmazása. A Gevaert, a brüsszeli
zeneakadémia igazgatója igen találóan alkalmazta azokat a
törvényeket, amelyeket a zenéről szóló egyik munkámban
kifejtettem. «Az Ön két műve – írja nekem a kiváló tan férfiú
elküldve munkáját – megoldott nekem egy kérdést, melyet azelőtt
megoldhatatlannak tartottam, azt t. i., hogy milyen csodálatos
érzéke van a tömegnek bármely zenedarab iránt, legyen az új
vagy régi, hazai vagy idegen, egyszerű vagy komplikált, föltéve
természetesen, hogy szépen játszák és az előadóknak lelkes
karmesterük van. Gevaert ügyesen kimutatja, hogy mi az oka,
hogy «egy zeneművet, amelyet egy kiváló zenész otthoni
magányában a partitura áttekintése alkalmával nem tudott
megérteni, gyakran rögtön megértett egy olyan hallgatóság,
amelynek semmiféle technikai képzettsége nincs.» Azt is nagyon
szépen kimutatja, hogy az esztétikai benyomások miért nem
hagynak semmi nyomot.
5) Azok, kik ott voltak Páris körülzárásánál, nagyon sok példát
láttak arra nézve, hogy a tömegek mennyire hisznek
leghihetetlenebb dolgokban. Egy magasabb emeleten kigyujtott
gyertyafényről azt hitték, hogy az ostromlóknak adott jel és csak
néhány másodpercnyi gondolkodás után jöttek rá, hogy mégis
lehetetlenség ennek a gyertyának a fényét több mérföldnyi
távolságról észrevenni.
6) Éclair, 1895. április 21.
7) Vajjon egyetlen csatáról is tudjuk pontosan, hogy mi módon
ment végbe? Nagyon kételkedem. Tudjuk, hogy kik voltak a
győzők és a vesztesek, de többet nem. Amit d’Harcourt, mint
szemtanú és résztvevő a solferinói csatáról mond, mindegyikre
alkalmazható: «A tábornokok (természetesen úgy mint a tanúk
százával előadják nekik) megteszik a hivatalos jelentést. A
parancs végrehajtásával megbízott tisztek módosítják ezeket a
dokumentumokat és megszerkesztik a végleges tervet. A
vezérkari főnök vitát kezd és új lére ereszti. Viszik a fővezérhez
és az így kiált föl: «Teljesen elhibázták!» és újra megszerkeszteti.
Az eredeti jelentésből semmisem marad. D’Harcourt ezt annak
bizonyságaképen beszéli el, hogy mennyire lehetetlen a
legvilágosabb és legjobban megfigyelt eseményből is
megállapítani az igazságot.
8) Ez érteti meg velünk, hogy mi módon eshetik meg néha, hogy
az összes szinházigazgatóktól visszautasított darabok csodálatos
sikert értek el, ha véletlenül eljátszották őket. Ismerjük Coppée
Pour la couronne darabjának sikerét, melyet az elsőrendű
szinházak igazgatói a szerző neve ellenére tíz éven át
visszautasítottak. A La marraine de Charley című darabot, melyet
minden színház visszautasított, s végre egy börzeügynök
költségén került színre, Franciaországban kétszázszor, Angliában
több mint ezerszer adták. A föntebb adott magyarázat nélkül, t. i.
hogy a színházigazgatóknak lehetetlen a tömeget lelkileg
helyettesíteni, érthetetlen a hivatottak tévedése, kiknek érdeke az
ilyen otromba baklövések elkerülése. Ezt a tárgyat ezúttal nem
folytatom, pedig nagyobb tanulmányt érdemelne.
9) Ezt a még teljesen új tant több fejezeten keresztül tárgyaltam
«a népek fejlődésének lélektani törvényei»-ről szóló munkámban.
Az olvasó itt látni fogja, hogy ámbár vannak megtévesztő
látszatok, sem a nyelv, sem a vallás, sem a művészet, szóval a
művelődésnek egyetlen eleme sem juthat át más néphez anélkül,
hogy át ne alakuljon.
10) E tekintetben nagyon világos Fourcroy-nak, egy volt
konventistának nyilatkozata, melyet Taine idéz: «Mindaz, amit
vasárnapokon és egyházi ünnepségek alkalmával látunk azt
bizonyítja, hogy a franciák többsége vissza akar térni a régi
szokásokhoz és nem időszerű többé ennek a nemzeti hajlamnak
ellenállni… Az emberek nagy többségének szüksége van a
vallásra, kultuszra és papokra. Néhány modern filozófus
tévedése, melybe magam is beleestem, olyan műveltség
lehetőségében hinni, mely elég elterjedt arra, hogy a vallásos
előitéleteket megtörje. Vigasztalás forrásai ezek sok
szerencsétlen számára… A néptömegnek tehát meg kell hagyni
az ő papjait, oltárait és kultuszát.»
11) Ezt még a leghatározottabb republikánusok is elismerik épen
az Egyesült Államokban. Ezt a véleményt fejezte ki újabban a
Forum című amerikai lap, melyet a Review of Reviews 1894.
decemberi száma után idézek: «Ép az arisztokrácia leghevesebb
ellenségeinek nem szabad sohasem feledniök, hogy Anglia ma a
világ legdemokratikusabb országa, hol az egyén jogait legjobban
tisztelik és ahol az egyénnek legtöbb szabadsága van.»
12) Ha egybevetjük azokat a mélyen gyökerező vallási és politikai
viszályokat, melyek Franciaország különböző területeit elkülönítik,
s amelyek főkép a fajkérdéshez tartoznak, és a még a forradalom
korában föllépő szeparatisztikus törekvéseket, melyek a francia-
német háború vége felé újolag mutatkoztak, azt látjuk, hogy az
országunkban elő különböző fajok távol vannak még attól, hogy
egyesüljenek. A forradalom erélyes központosítása és a
mesterséges département-ok létesítése a régi tartományok
egyesítése céljából bizonyára nagyon üdvös munka volt. De ha
megvalósulna a decentralizáció, melyről az előre nem látó elmék
ma annyit beszélnek, a legvéresebb viszályokra vezetne. Aki ezt
be nem látja, elfelejtette egész történetünket.
13) Lásd: Psychologie de l’éducation, 3. kiad. Psychologie du
socialisme, 5. kiad.
14) Ez különben nemcsak a latin népekre jellemző tünet. Megvan
Kínában, ahol szintén egy állandó mandarin hierarchia
kormányozza az országot és ott, hol a mandarinságot, mint
nálunk vizsgák által érik el, melyeknek egyetlen követelménye
vaskos tankönyvek hibátlan felmondása. A foglalkozásnélküli
tanultak csapata a mai Kinában már valóságos nemzeti
veszedelem. Ugyanigy van Indiában, hol mióta az angolok
megnyitották a bennszülöttek számára az iskolákat, melyek
nemcsak nevelnek, mint Angliában, hanem tanítanak is, az
iskolázottaknak egy sajátságos osztálya fejlődött, a Babous-k, kik
ha nem kapnak hivatalt, az angol hatalomnak engesztelhetetlen
ellenségévé válnak. Az összes Babous-knál akár van hivataluk,
akár nincs, a tanításnak első hatása, hogy rendkívül
lesülyesztette erkölcsi színvonalukat. Ezt a tényt részletesen
kifejtettem az «Indiai civilizáció» című munkámban, amit ugyanígy
állapítottak meg az összes szerzők, kik jártak a nagy félszigeten.
15) Taine. Le regime moderne 1894. II. k. Ezek a végső lapok
Taine könyvéből. Csodálatos módon összegezik a nagy
gondolkodó tapasztalatainak eredményét. De sajnos, azt hiszem,
hogy a mi egyetemeink tanárai képtelenek megérteni, mert
sohasem jártak idegenben. A nevelés az egyetlen eszköz, mellyel
hatni lehet valamelyest a nép lelkére és mélyen elszomorító még
gondolni is arra, hogy jóformán senki sincs Franciaországban, aki
megértené, hogy a mi mai oktatásunk a gyors sülyedés borzasztó
előidézője és ahelyett, hogy tökéletesbítené az ifjúságot, sülyeszti
és megrontja.
16) «A Les lois psycholog. de l’évol. d. peuples» című
munkámban kimerítően tárgyaltam a különbséget, mely a latin és
angol-szász demokratikus eszményt elválasztja egymástól.
17) A tömegvélemény ebben az esetben nem hasonló dolgoknak
hebehurgya társításából alakult ki, melynek mechanizmusát már
előbb kimutattam. A mi akkori nemzetőrségünk békés és
kiképzetlen nyárspolgárokból állott, kiket nem lehetett komolyan
venni; tehát minden, aminek ez volt a neve, ilyen képeket idézett
föl, s azt hitték, hogy ugyanilyen ártalmatlan. A tömegek
tévedését a vezérek is magukévá tették, ami annyira gyakori az
ilyen általános nézeteknél. Egy államférfiú, Thiers, ki nagyon
gyakran követte a tömegek véleményét, de soha meg nem előzte,
egy beszédében, melyet 1867. december 31-én mondott a
képviselők kamarájában, mely E. Ollivier újabb munkájában jelent
meg, ismételten kijelentette, hogy Poroszországban a rendes
hadsereg kivételével, mely a mienkkel egyenlő számú, csak a
mienkhez hasonló, következőleg jelentéktelen nemzetőrség van.
Ezek a következtetések ép olyan exaktak, mint ugyanennek az
államférfiúnak a vasút kevés jövőjéről való sejtelmei.
18) Első megfigyeléseim a tömegek befolyásolásának
művészetéről és arról a csekély segélyforrásról, amit a logika
törvényei nyújtanak, Páris körülzárásának idejére esnek, arra a
napra, amikor láttam, hogy V… marsallt a Louvre-be hurcolják, a
kormány akkori székhelyére, kit a dühöngő tömeg épen azon
kapott rajta, hogy az erődítményi terveket elvitte, hogy a
poroszoknak eladja. A kormány egyik tagja, G. P… az ünnepelt
szónok kiment, hogy beszédet intézzen a tömeghez, mely a
fogoly haladéktalan kivégzését követelte. Én azt vártam, hogy a
szónok a büntetés esztelenségét fogja bizonyítani, s azt mondja
majd, hogy a vádlott marsall az erődítmény tervezőinek egyike és
hogy a terv már minden könyvárúsnál kapható. Nagy
meglepetésemre – akkor még nagyon fiatal voltam – a beszéd
egész más lett. «Az igazságnak kérlelhetetlenül eleget teszünk»
kiáltotta a szónok, s közben a vádlott felé közeledett, «engedjék
meg, hogy ügyüket a nemzeti védelem kormánya végezze el. A
vádlottat egyelőre bebörtönözzük». Ez a látszólagos elégtétel
lecsillapította a tömeget, s szétoszlott, a marsall pedig negyed óra
múlva vissza mehetett lakására. Biztosan agyonütötték volna, ha
a szónok azokkal a logikus érvekkel áll a dühöngő tömeg elé,
melyeket akkor még fiatal létemre nagyon meggyőzőknek
találtam.
19) Lásd: Gustave Le Bon. L’homme et les Sociétés, II. köt. 116.
l., 1881.
20) A címeknek, rendszalagoknak és uniformisnak a tömegekre
való hatását megtaláljuk minden országban, még ott is, ahol a
személyes függetlenség érzete legjobban ki van fejlődve. Ennek
megvilágítására idézek egy érdekes részletet egy utazónak újabb
könyvéből, bizonyos személyek presztizséről Angolországban.
«Nem tudtam megjegyezni, hogy mi az a különös zavartság, amit
még a legintelligensebb angolok is elárulnak, ha egy angolországi
pair-t megpillantanak vagy közelébe jutnak. Feltéve, hogy a külső
fény, amit kifejt, megfelel méltóságának, már előre megkedvelik, s
közelébe jutva, mindent elragadtatással vesznek tőle. Látjuk,
hogy pirulnak az örömtől, ha közeledik hozzájuk és ha
megszólítja őket még növekszik a pirosság és a szemek
szokatlan fényben ragyognak. Vannak nekik vérbeli lordjaik, ez
olyan náluk, mint a spanyoloknál a tánc, a németeknél a zene, a
franciáknál a forradalom. A lovak és Shakespeare iránti
szenvedélyük nincs ilyen erős és nincs ilyen nagy az az öröm és
megelégedés, amit ezek nyújtanak nekik. A pair-ek könyvének
igen nagy kelendősége van és bármerre menjünk, minden
kézben megtaláljuk ép úgy, mint a bibliát.
21) Napoleon nagyon tudatában volt presztizsének s ezt még
növelte azáltal, hogy a köréje sereglő nagy urakkal, kik közt több
híres konventtag is volt, kiktől Európa annyira félt, rosszabbul
bánt, mintha béresek lettek volna. Az egykorú híradások tele
vannak erre vonatkozó eseményekkel. Egy napon az
államtanácsban Napoleon gorombán ráförmedt Beugnot-ra, kivel
különben ügyetlen inas módjára bánt: «No maga buta lény,
megtalálta a fejit». Ekkor Beugnot, aki akkora szál volt, mint egy
ezreddobos, földig hajolt és a kis ember a nagyot megragadta
fülénél fogva – «jele a mámorító kegynek és bizalmas, kifejező
mozdulata az emberszeretet nyelvén beszélő nagy úrnak» – írja
B. Az ilyen példák kétségtelenül bizonyítják azt az aljas
hasoncsúszást, mit a presztizs előidéz. Megértetik a nagy
zsarnoknak a köréje sereglők iránti mélységes megvetését, kiket
egyszerűen csak ágyútölteléknek tekintett.
22) Egy idegen újság, a bécsi Neue Freie Presse közölt Lesseps
szerencsétlen sorsa alkalmával igen ügyes lélektani
megjegyzéseket, amit épen ezért idézek: «Lesseps Ferdinánd
elitélése után nincs jogunk csodálkozni Kolumbus Kristóf szomorú
végén. Ha Lesseps Ferdinánd szélhámos, minden nemes illuzió
vétek. Az ó-kor a dicsőség fénykoronájával koronázta volna
Lesseps emlékezetét s a nektárserleget üríttette volna vele az
Olympuson, mert megváltoztatta a földnek képét és véghez vitte
azt a munkát, mely betetőzi a teremtést. A föllebbezési
törvényszék elnöke Lesseps elitélésével hallhatatlanná tette
magát, mert a népek mindig tudakolni fogják annak az embernek
nevét, mert nem félt századát annyira lealacsonyítani, hogy
fegyencruhába öltöztetett egy aggastyánt, kinek neve
kortársainak dicsősége volt.
«Mert nem beszélünk tovább a hajthatatlan
igazságszolgáltatásról ott, hol bürokratikus gyűlölet dühöng
minden merész vállalkozás ellen. A nemzeteknek szükségük van
bátor emberekre, kik bíznak magukban és tekintet nélkül saját
énjükre erőt vesznek minden akadályon. A lángész nem lehet
előrelátó, előrelátással sohasem tudná szélesíteni az emberi
tevékenység körét.
… Lesseps Ferdinánd megismerte a dicsőség mámorát és a
csalódás keserűségét: Szuez és Panama. Itt föllázad a lélek a
siker morálja ellen. Mikor Lessepsnek sikerült összekötni két
tengert, fejedelmek és nemzetek halmozták el ajándékaikkal, és
most, hogy hajótörést szenvedett a Cordillerák szikláin, csak
közönséges szélhámos… Ez most a társadalmi osztályok harca,
a bürokraták és hivatalnokok harca, kik a büntetőtörvénykönyv
segítségével bosszút állnak azokon, kik a többiek fölé akartak
emelkedni… A mai törvényhozókat aggodalomba ejtették az
emberi szellem nagy gondolatai; a közönség pedig még
kevesebbet ért belőle és a főügyész könnyedén megállapítja,
hogy Stanley gyilkos, Lesseps pedig csaló.»
23) Jól megértsük, filozófiailag barbárok, gyakorlatilag azonban
egy merőben új civilizációt teremtettek meg és tizenöt
évszázadon keresztül láttatták az emberrel az álomnak és
reménynek elbűvölő paradicsomát, melyet sohasem fog ismerni
többé.
24) Ami céhbeli tanáraink könyveinek egyes lapjai nagyon
érdekesek ebből a szempontból és bizonyítják, hogy a kritikus
észt mily kevéssé fejlesztette ki ami egyetemi nevelésünk.
Példaképen idézem a Sorbonne egy volt történettanárának, aki
közoktatásügyi miniszter is volt, a «Francia forradalom» című
könyvéből a következő sorokat: «A Bastille bevétele rendkívül
fontos esemény nemcsak Franciaország történetében, hanem az
egész Európa történetében is; ez vezetett be az új korszakba a
világtörténelemben. Ami Robespierret illeti, meglepődve tanuljuk
meg, hogy az ő diktaturája főleg a vélemény, rábeszélés és
erkölcsi tekintély diktaturája volt; a pontifikátus egy módja volt egy
erényes (!) ember kezében.» (91. és 220. l.)
25) Mellesleg jegyezzük meg, hogy az esküdtszéknek
ösztönszerűleg helyes megkülönböztetése a társadalomra
veszélyes és nem veszélyes bűntények között, épenséggel nem
igazságtalan. A büntető törvények világos célja nem a
bosszúállás, hanem a társadalom oltalmazása a veszedelmes
bűntények ellen. Törvénykönyveink és főleg bíráink telítve vannak
még az elavult kezdetleges jog bosszuló szellemével és a
«megtorlás» (vindicta, vengeance) kitétel még mindennapi
használatban van. A bíróságnak ezt a célját az is bizonyítja, hogy
sokan közülük vonakodva alkalmazzák a Bérenger-féle kitünő
törvényt, mely az elitéltnek elengedi a büntetést addig, míg vissza
nem esik. Minden bírónak kell tudnia – a statisztika is bizonyítja –,
hogy az első büntetés kivétel nélkül visszaesést szül. Ha a bírák
szabadon eresztenek egy bűnöst, úgy vélik, hogy a társadalmért
nem álltak bosszút. Hogy ez bosszulatlanul ne maradjon, inkább
egy veszedelmes visszatérő bűnöst teremtenek.
26) A bírói intézmény valóban az egyetlen hatóság, melynek tettei
semmiféle ellenőrzésnek nincsenek alávetve. A demokratikus
Franciaországnak összes forradalmai dacára sincs habeas
corpus törvénye, amire Anglia oly büszke. Száműztük az összes
zsarnokokat, de minden városban szerveztünk hatóságot, mely
kénye-kedve szerint bánik a polgárok becsületével és
szabadságával. Egy kis vizsgálóbírónak, aki alig hagyta el a jogi
iskolát, oly nagy hatalma van, hogy tetszése szerint fogságba
vetheti puszta gyanú alapján a legtiszteletreméltóbb polgárokat
és ezért senkinek sem felelős. Vizsgálati fogságban tarthatja őket
hat hónapig, sőt egy esztendeig és elbocsátja őket anélkül, hogy
szüksége volna mentségre vagy igazolásra. Az elővezetési
parancs teljesen egyenlő értékű a «lettre de Cachet»-val, azzal a
különbséggel, hogy az utóbbi, amit igazságosan vetettek szemére
a régi monarchiának, csak nagy személyiségeknek állott
rendelkezésére, addig most az egész polgári osztály kezében
van, mely távol van attól, hogy legfölvilágosodottabb és
legfüggetlenebb legyen.
27) A bizottságok bármilyen név alatt szerepeljenek: klubok,
szindikátusok stb. talán lehető legveszedelmesebb formái a
tömeghatalomnak. Ezek szolgáltatják valóban a zsarnokságnak
legszemélytelenebb, következőleg legnyomasztóbb alakját. A
bizottságok vezérei, kik látszólag a sokaság nevében beszélnek
és cselekszenek, fel vannak mentve minden felelősség alól és
mindent megengedhetnek maguknak. A legelvetemültebb
zsarnok sem mert volna sohasem álmodni a forradalmi
bizottságok által elrendelt proskripciókról. Ők megtizedelték –
mondja Barras – és szabályosan szétvagdalták a konventet.
Robespierre korlátlan úr volt, míg nevében beszélhetett. A
szörnyű diktátor azon a napon vérzett el, mikor önzésből
elkülönítette magát tőlük. A tömegek uralma a bizottságok
uralma, vagyis a vezetőké. Álmodni sem lehet ennél keményebb
zsarnokságról.
28) Épen az előbbi, választói érdek folytán megszilárdult és
megmásíthatatlan képviselői véleményekre vonatkozik bizonyára
egy idősebb angol képviselőnek az a megjegyzése: «Ötven éve,
hogy a Westminsterben ülök, száz meg száz beszédet hallottam;
egynéhány megváltoztatta a véleményemet, de a szavazatomat
egy sem változtatta meg.»
29) Az Economiste 1895. április 6-iki száma érdekes áttekintést
közöl arról, hogy a tisztán választói érdekekből származó
kiadások, nevezetesen a vasutak, évenként mennyibe kerülnek.
Langayes-t (3000 lakossal bíró város) – hegyen fekszik – Puy-vel
összekötő vasút megszavazása 15 millióba fog kerülni. Beaumont
(3500 lakossal) összekötése Castel-Sarrazin-nal 7 millióba. Oust
falu (523 lakossal) összekapcsolása Seix-vel (1200 lakos) 7
millióba. Prades összekötése Olette (747 lakossal bíró)
falucskával 6 millióba stb. Csak 1895-ben 90 milliót szavaztak
meg vasúti sinekre, anélkül, hogy a közérdek kivánta volna.
Jelentékenyek a többi kiadások is, melyek szintén választói
érdekeket szolgálnak. A munkás nyugdíjról szóló törvény
csakhamar évenként minimum 165 millióba fog kerülni a
pénzügyminiszter szerint, és 800 millióba Leroy-Beaulieu
akadémikus szerint. Világos, hogy az efféle kiadások fokozatos
növekedése szükségképen csődre fog vezetni. Ide jutott már több
európai ország: Portugália, Görögország, Spanyolország,
Törökország; a többiek is minél előbb idejutnak. De ezzel nem
kell sokat törődnünk, mert a közönség lassankint minden
nagyobb ellenmondás nélkül elfogadta, hogy a különböző
országok a coupon-fizetéseket 4/5 részre redukálják. A csődnek
ez az elmés módja így aztán lehetővé teszi, hogy a kárt
szenvedett költségvetés gyorsan helyreálljon. A háborúk, a
szociálizmus, a gazdasági küzdelmek még sok egyéb katasztrófát
készítenek elő számunkra, s az általános sülyedés korában,
melybe jutottunk, meg kell azzal elégednünk, hogy napról-napra
élünk és nem sokat törődünk a holnappal, mely nincs
hatalmunkban.
 TARTALOM.

Előszó 1 l.
Bevezetés. – A tömegek kora 7 l.

A jelenkor fejlődése. – A nagy kultúrváltozások a népek

gondolkodásában végbemenő átalakulások következményei. – A
mai kor hite a tömegek hatalmában. – Ez változtatja meg az államok
hagyományos politikáját. – Hogyan kerülnek felszínre az alsóbb
néposztályok és mi módon gyakorolják hatalmukat. – A tömegek
elhatalmasodásának szükségszerű következményei. – Hatásuk csak
romboló lehet. – Ők semmisítik meg végképen az elavult kultúrát. –
A tömeglélektant általában nem ismerik. – Törvényhozóknak és
államférfiaknak mennyire fontos tanulmányozni a tömegeket.

ELSŐ KÖNYV.

A tömeglélek.

Első fejezet. – A tömegek általános

jellemvonásai. Lelki egységük pszichológiai
törvénye 17 l.

A tömeg meghatározása lélektani szempontból. – Sok egyén

összetömörülése még nem alkot tömeget. – A pszichológiai tömegek
ismertető jelei. – A gondolatok és érzelmek határozott iránya azoknál
az egyéneknél, kikből a tömeg képződik és a személyes tudat
elhalványulása. – A tömegek mindig a tudattalan uralma alatt
vannak. – A nagy agy tevékenysége megszünik és a gerincagy
tevékenysége lesz a túlnyomó. – Az értelem csökken, az érzelmek
teljesen átalakulnak. – A transzformált érzelmek lehetnek jók vagy
rosszak, épúgy mint az egyének érzelmei, kik a tömeget alkotják. –
A tömeg épúgy lehet hős, mint bűntettes.

Második fejezet. – A tömegek érzelmei és

erkölcsisége 28 l.

1. §. A tömegek izgékonysága, változékonysága és

ingerlékenysége. – A tömeg játékszere minden külső ingernek és
visszatükrözteti ennek folytonos változásait. – Az inger, amelynek
engedelmeskedik elég erős arra, hogy mellette minden személyes
érdek megszünjék. – A tömeg semmit sem gondol meg előre. – A faj
hatása. – 2. §. A tömegek szuggerálhatósága és hiszékenysége. –
Fogékonyságuk a szuggesztió iránt. – Elméjükben előhívott képeket
valóságnak veszik. – Miért hasonló neműek ezek a képek az összes
egyénekre nézve, kik tömeget alkotják. – A tudós és ostoba a
tömegben egyenlők lesznek. – Különböző példák az illuziókra,
amelyeknek a tömeg egyénei alá vannak vetve. – Lehetetlenség a
tömegek tanúvallomásának valami hitelt adni. – Sok tanú
megegyezése egyik legrosszabb bizonyíték arra, hogy a tényt
megállapítsuk. – A történelmi munkák csekély értéke. – 3. §. A
tömegérzelmek túlzottsága és egyoldalúsága. – A tömegek nem
ismernek sem kétségest, sem bizonytalant és mindig a szélsőségek
felé hajlanak. – Érzelmeik mindig túlhajtottak. – 4. §. A tömegek
türelmetlensége, zsarnoksága és maradisága. – Ezeknek az
érzelmeknek magyarázata. – A tömegek szolgalelkűsége ez erős
tekintély előtt. – A pillanatnyi forradalmi ösztönök nem akadályozzák
meg a tömegeket abban, hogy a legszélsőbb mértékben
konzervativak legyenek. – Ösztönszerűleg ellenségei a változásnak
és haladásnak. – 5. §. A tömegek erkölcsisége. – A tömegek
erkölcsisége a szuggesztió szerint lehet sokkal alacsonyabb vagy
sokkal magasabb, mint az azt alkotó egyéneké. – Magyarázat és
példák. – A tömegeket néha olyan érdekek irányítják, melyek
kizárólag az izolált egyénnél fordulnak elő. – A tömeg moralizáló
szerepe.
 Harmadik fejezet. – A tömegek eszméi,
gondolkodása és képzelete 52 l.

1. §. A tömegek eszméi. – Az alapeszmék és járulékos eszmék.

– Az ellentétes eszmék hogyan férhetnek meg egymás mellett. –
Vannak átalakulási folyamatok, melyek a magasabb gondolatokat a
tömegek számára hozzáférhetővé teszik. – A gondolatok társadalmi
jelentősége független a bennük foglalt igazságtól. – 2. §. A tömegek
gondolkodása. – A tömegeket érvekkel nem lehet befolyásolni. –
Gondolkodásuk mindig igen alacsonyfokú. – A képzettársításnál
csak nyomai vannak meg az analogiának és szukcessziónak. – 3. §.
Atömegek képzelete. – A képzelet hatalma a tömegeknél. –
Képekben gondolkoznak és a képek kapcsolat nélkül követik
egymást. – A tömegekre nagy hatással van a dolgok csodálatos
oldala. – A csodák és legendák a művelődés igazi támasztékai. – A
tömegek képzelete volt az államférfiak mindenkori hatalmának
alapja. – A tények mi módon vannak befolyással a tömegek
képzeletére.

Negyedik fejezet. – A tömegek

meggyőződésének vallásos formái 63 l.

A vallásos érzés elemei. – A vallás független valamely istenség

imádásától. – Jellemvonásai. – A meggyőződés hatalma, ha vallásos
formát ölt. – Különböző példák. – A nép istenei sohasem vesztek el.
– Visszatérésük új formái. – Az atheizmus vallásos formái. –
Ezeknek a fogalmaknak fontossága történelmi szempontból. – A
reformáció, a Szt. Bertalan-éj, a rémuralom és a többi hasonló
események a tömegek vallásos érzelmeiből származnak és nem
izolált egyének akaratából.

MÁSODIK KÖNYV.
A tömegek nézete és meggyőződése.
 Első fejezet. – A tömegek nézeteinek és
meggyőződéseinek közvetett tényezői 69 l.

A tömegmeggyőződések előkészítő tényezői. – A

tömegmeggyőződések föllépése egy bizonyos belső előkészületnek
következménye. – A meggyőződések különböző tényezői. – 1. §. A
faj. – A faji sajátságok túlnyomó befolyása. – Az ősök szuggesztióit
fejezi ki. – 2. §. A hagyományok. – A hagyomány a faji lélek
összetétele. – A hagyományok társadalmi jelentősége. – Kezdetben
hasznosak, de azután ártalmasokká válnak. – A tömegek
legmakacsabb fenntartói a hagyományoknak. – 3. §. Az idő. – Az idő
készíti elő fokozatosan a nézetek megszilárdulását, azután
lerombolását. – Ez teremt rendet a chaoszból. – 4. §. A politikai és
társadalmi intézmények. – Jelentőségükről hamis fogalmak vannak.
– Befolyásuk rendkívül gyenge. – Csak hatások és nem okok. – A
népek nem tudják a nekik legjobban megfelelő intézményeket
megválasztani. – Az intézmények olyanok, mint az etikett, egy címen
bírálják el a legkülönbözőbb dolgokat. – Hogyan keletkeznek az
alkotmányok. – Egyes népeknek szükségük van bizonyos,
elméletileg rossz intézményekre, mint pl. a centralizáció. – 5. §. A
tanítás és nevelés. – A mai felfogások a nevelésnek a tömegekre
való hatásáról helytelenek. – Statisztikai bizonyítékok. – A latin
nevelés demoralizáló hatása. – A nevelés befolyása. – Különböző
népek köréből vett példák.

Második fejezet. – A tömegek nézeteinek

közvetlen tényezői 91 l.

1. §. A képek, szavak és formák. – A szavak és formák

varázsszerű hatalma. – A szavak hatalma az általuk előhívott
képekhez kapcsolódik és független azoknak valódi értelmétől. –
Ezek a képek változnak korok és fajok szerint. – A szavak elavulása.
– Példák néhány nagyon használatos szó értelmének lényeges
változására. – Hogy a régi dolgokat új nevekre keresztelik, ennek
politikai haszna van, ha a korábbi elnevezések rossz hatást
gyakorolnak a tömegekre. – A szavak értelmének változása fajok
szerint. – A demokrácia szónak más a jelentése Európában és
Amerikában. – 2. §. Az illuziók. – Jelentőségük. – Minden civilizáció
alapjában megtalálhatók. – Az illuziók társadalmi szükségessége. –
A tömeget mindig többre becsülik az igazságnál. – 3. §. A
tapasztalat. – Csak a tapasztalat tudja a szükségessé vált
igazságokat a tömeg lelkébe oltani és a veszedelmes illuziókat
megsemmisíteni. – A tapasztalat csak úgy hat, ha gyakran
ismétlődik. – Mibe kerülnek a tömegek meggyőzésére szükséges
tapasztalatok. – 4. §. Az ész. – A tömegeknél semmi jelentősége
sincs. – Csak a tudattalan érzelmek befolyásolásával hathatunk
rájuk. – A logika szerepe a történetben. – A valószínűtlen
események rejtett okai.

Harmadik fejezet. – A tömegek vezetői és

rábeszélési módszereik 107 l.

1. §. A tömegek vezetői. – Minden tömegnél ösztönszerű

szükséglet, hogy vezetőknek engedelmeskedjék. – Csak ők tudnak
hitet teremteni és tömegeket szervezni. – A vezetők szükségképen
zsarnokok. – A vezetők osztályozása. – Az akarat szerepe, – 2. §. A
hatás eszközei a vezetőknél. – Az állítás, ismétlés, lelki infekció. – E
tényezők szerepe. – Hogyan jut a lelki infekció alsóbb társadalmi
rétegekből magasabb társadalmi rétegekbe. – A népszerű gondolat
minél előbb általános gondolattá lesz. – 3. §. A presztizs. – A
presztizs meghatározása és osztályozása. – A szerzett és
személyes presztizs. – Különböző példák. – Hogyan szűnik meg a
presztizs.

Negyedik fejezet. A tömegnézetek és

tömegmeggyőződések változékonyságának
határai – 131 l.

1. §. A megrögzött vélemények. – Bizonyos általános hiedelmek

változatlansága. – Ezek irányítják a civilizációt. – Gyökeres kiirtásuk
nehézsége. – A türelmetlenség mennyiben erény a népeknél. – Az
általános hiedelemnek bölcseleti abszurdítása nem árthat a
terjedésnek. – 2. §. A tömegek változó nézetei. – Azok a nézetek,
amelyek nem valamely általános hiedelemből származnak, rendkívül
változékonyak. – Az eszmék és hiedelmek feltűnő változásai
legalább egy században. – E változások reális határai. – Az elemek,
melyeken a változás nyugszik. – Az általános meggyőződések
jelenlegi eltünése és a sajtó mindenfelé valóelterjedése okozza,
hogy a nézetek a jelenkorban mindinkább változnak. – Hogyan van,
hogy a tömeg véleményei minden tárgyat tekintve a közönbösség
felé hajolnak. – A kormányok nem tudják a véleményeket irányítani,
mint eddig. – A vélemények mai szétágazódása megakadályozza
zsarnokságukat.

HARMADIK KÖNYV.
A tömegek osztályozása és a különböző

tömegkategóriák leirása.

Első fejezet. – A tömegek osztályozása 145 l.

A tömegek általános felosztása. – Osztályozásuk. – 1. §. A

heterogén tömegek – Differenciálódásuk módja. – A faj befolyása. –
A tömeglélek annál gyöngébb, minél erősebb a faji lélek. – A faji
lélek a civilizáció állapotát, a tömeglélek a barbárság állapotát
reprezentálja. – 2. §. A homogén tömegek. – A homogén tömegek
felosztása. – Szekták, kasztok, osztályok.

Második fejezet. – Az úgynevezett

tömegbűntények 150 l.

Az úgynevezett tömegbűntények. – A tömeg törvény szerint és

nem lélektanilag bűnös. – A tömegek tetteinek teljes tudattalansága.
– Különböző példák. – A septembriseur-ök lélektana. –
Gondolkodásmódjuk, érzékenységük, erkölcsiségük.

Harmadik fejezet. – A törvényszéki esküdtek 156

l.
 A törvényszéki esküdtek. – Az esküdtszékek általános
jellemvonásai. – A statisztika azt mutatja, hogy határozataik
függetlenek összetételüktől. – Hogyan befolyásolhatók az esküdtek.
A gondolkodás csekély jelentősége. – A híres ügyvédek rábeszélési-
módszere. – A bűnök természete, melyek iránt az esküdtszékek
engedékenyek vagy szigorúak. – Az esküdtszékek intézményének
haszna; végzetes veszedelem volna, ha helyüket hivatalnokokkal
töltenék be.

Negyedik fejezet. – A választó tömegek 165 l.

A választó tömegek általános jellemvonásai, – Hogyan történik a

rábeszélés. A túlajdonságok, melyeknek meg kell lenni a jelöltben. –
A presztizs szüksége. – Hogyan van, hogy a parasztok és munkások
ritkán választják meg a közülük való jelölteket. – A szavak és formák
befolyása a választókra. A választási küzdelmek általános képe. –
Hogyan alakul ki a választó véleménye. – A bizottságok hatalma.
– A bizottságok a zsarnokságot a legszélsőbb formákban képviselik.
– A francia forradalom bizottságai. – Az általános választójog
gyönge lélektani értéke dacára sem pótolható. – Hogyan van, hogy a
szavazatok azonosak maradnak, ha a választójogot egy bizonyos
polgári osztályra korlátozzák is. – Mit eredményezett az általános
választójog az összes országokban.

Ötödik fejezet. – A parlamenti gyűlések 176 l.

A parlamenti tömegekben legnagyobbrészt megvannak a

heterogén nem anonim tömegek közös tulajdonságai. – A
vélemények egyoldalúsága. – A szuggerálhatóság és határai. A
szilárd, változhatatlan és változó vélemények. – Miért van a
határozatlanság túlsúlyban. – A vezetők szerepe. – Presztizsük oka.
– Igazi urai az olyan testületnek, ahol csak csekély kisebbség
szavaz. – Korlátlan hatalmuk. – Szónoki művészetük elemei. – A
szavak és képek. – Lélektani szükség, hogy a vezetők általában
meggyőződöttek és korlátoltak legyenek. – Lehetetlenség, hogy a
szónok érveit presztizs nélkül érvényesiteni tudja. – A jó vagy rossz
érzelmek túlzottsága a gyűlésekben. – Bizonyos pillanatokban