Solution Manual for Business Math Using Excel,

2nd Edition download

http://testbankbell.com/product/solution-manual-for-business-
math-using-excel-2nd-edition/

Explore and download more test bank or solution manual

at testbankbell.com
 We believe these products will be a great fit for you. Click
the link to download now, or visit testbankbell.com
to discover even more!

Solution Manual for Statistics for Managers Using

Microsoft Excel 8th Edition

http://testbankbell.com/product/solution-manual-for-statistics-for-
managers-using-microsoft-excel-8th-edition/

Solution Manual for MIS Cases Solving Small Business

Scenarios Using Application Software 2nd by Gardner

http://testbankbell.com/product/solution-manual-for-mis-cases-solving-
small-business-scenarios-using-application-software-2nd-by-gardner/

Solutions Manual to accompany Elementary Statistics Using

Excel 4th edition 0321564960

http://testbankbell.com/product/solutions-manual-to-accompany-
elementary-statistics-using-excel-4th-edition-0321564960/

Test Bank for Using Sage 50 Accounting 2019 1st Edition

Mary Purbhoo

http://testbankbell.com/product/test-bank-for-using-
sage-50-accounting-2019-1st-edition-mary-purbhoo/
Test Bank for Connections: A World History, Combined
Edition, 2/E 2nd Edition Edward H. Judge, John W. Langdon

http://testbankbell.com/product/test-bank-for-connections-a-world-
history-combined-edition-2-e-2nd-edition-edward-h-judge-john-w-
langdon/

Crime Prevention Theory and Practice 2nd Schneider

Solution Manual

http://testbankbell.com/product/crime-prevention-theory-and-
practice-2nd-schneider-solution-manual/

Test Bank for Introduction to Sports Medicine and Athletic

Training 3rd Edition by France

http://testbankbell.com/product/test-bank-for-introduction-to-sports-
medicine-and-athletic-training-3rd-edition-by-france/

Test Bank for Community Policing Partnerships for Problem

Solving, 7th Edition : Miller

http://testbankbell.com/product/test-bank-for-community-policing-
partnerships-for-problem-solving-7th-edition-miller/

Test Bank For Clinical Nursing Skills: A Concept-Based

Approach, Volume Iii 3rd Edition By Barbara Callahan

http://testbankbell.com/product/test-bank-for-clinical-nursing-skills-
a-concept-based-approach-volume-iii-3rd-edition-by-barbara-callahan/
Test Bank for Interactive Psychology People in Perspective
1st Edition by James J Gross, Toni Schmader, Bridgette
Martin Hard Adam K Anderson
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-interactive-psychology-
people-in-perspective-1st-edition-by-james-j-gross-toni-schmader-
bridgette-martin-hard-adam-k-anderson/
Solution Manual for Business Math Using
Excel, 2nd Edition
Full link download at: https://testbankbell.com/product/solution-manual-for-
business-math-using-excel-2nd-edition/

Description:
Now readers can master the mathematical and spreadsheet skills most important
to meet the demands of today's business world with the proven, practical dual
approach in Burton/Shelton's BUSINESS MATH USING EXCEL, 2nd Edition. This
book's unique presentation first teaches the traditional method of calculating and
then presents the same math concepts using the functions of Microsoft Excel. The
book's manageable sections, practical profiles and features and full-color design
help readers build their math confidence and clearly see the practicality of what
they're learning. Readers learn to create formulas and master the functions of the
latest Excel 2010 while refining their high level math abilities and other skills that
will help them succeed in the contemporary workplace.
About the Author
Sharon Burton is a professor in the Business Studies Division at Brookhaven
College. In addition, she works in the Office of New Program Development, Dallas
Community College District (DCCCD) in Farmer's Branch, Texas. Ms. Burton has
more than 25 years of successful instructional experience in the community
college environment. Most recently Ms. Burton has specialized in designing and
teaching effective Internet courses, including business math, MS Office, and
business writing. Ms. Burton earned her B.B.A. from Lamar University and her
M.B.E. from University of North Texas.

Nelda Shelton received her B.S. and M.B.E. degrees from the University of North
Texas, Denton, Texas. She has taught full-time in the Business and Office
Administration Departments of Tarrant County College, South Campus in Fort
Worth, Texas. Ms. Shelton's teaching experience encompasses business math,
business communications, office procedures, and introduction to accounting both
in the classroom and distance learning via the Internet. She has worked part time
for the U. S. Office of Personnel Management as a trainer and as an independent
contractor. She has also served as a part-time instructor the Dallas County
Community College District. Ms. Shelton has co-authored several successful texts
in areas of business and office administration.
• ISBN-10 : 0538731192
• ISBN-13 : 978-0538731195
Table contents:
Ch 1: Basic Math Functions
Math@Work: Health Sciences
1.1: Numbers
1.2: Addition
1.3: Subtraction
1.4: Multiplication
1.5: Division
1.6: Basic Math Operations and Excel
Chapter Review and Assessment
Chapter 1: Review Exercises
Apply Math@Work: Health Sciences
Write about Math
Personal Finance: Will you Have to Take a Math-Related Employment Test When
Seeking Employment?
Quiz
Ch 2: Fractions
Math@Work: Chef
2.1: Fractions and Mixed Numbers
2.2: Add and Subtract Fractions and Mixed Numbers
2.3: Multiply and Divide Fractions and Mixed Numbers
Chapter Review and Assessment
Chapter 2: Review Exercises
Apply Math@Work: Chef
Write about Math
Personal Finance: Do You Use Your Budget to Manage Your Money?
Quiz
Ch 3: Percent
Math@Work: Real Estate Agent
3.1: Introduction to Percents
3.2: Part, Rate, and Base
3.3: Percent of Increase and Decrease
Chapter Review and Assessment
Chapter 3: Review Exercises
Apply Math@Work: Real Estate Agent
Write about Math
Personal Finance: How Much are Higher Prices Costing You?
Quiz
Ch 4: Bank Services
Math@Work: Bank Services
4.1: The Checking Account
4.2: Bank Statement Reconciliation
Chapter Review and Assessment
Chapter 4: Review Exercises
Apply Math@Work: Bank Services
Write about Math
Personal Finance: How Much Do You Really Know About Your Bank Account?
Quiz
Ch 5: Payroll
Math@Work: Employment Agency Site Manager
5.1: Gross Earnings
5.2: Gross Pay for Various Compensation Methods
5.3: Payroll Deductions
5.4: Employee’s Earnings Record and Payroll Register
Chapter Review and Assessment
Chapter 5: Review Exercises
Apply Math@Work: Payroll Clerk
Write about Math
Personal Finance: Do You Have Savings Goals?
Quiz
Ch 6: Taxes
Math@Work: Tax Associate
6.1: Property Tax and Property Tax Rate
6.2: State and Federal Unemployment Tax
6.3: Federal Income Tax
Chapter Review and Assessment
Chapter 6: Review Exercises
Apply Math@Work: Tax Associate
Write about Math
Personal Finance: How Much Do You Know About Your Property Taxes and How
They are Assessed?
Quiz
Ch 7: Insurance
Math@Work: Insurance Agent
7.1: Health and Life Insurance
7.2: Motor Vehicle and Property Insurance
Chapter Review and Assessment
Chapter 7: Review Exercises
Apply Math@Work: Insurance Agent
Write about Math
Personal Finance: Are You Knowledgeable Enough to Make Decisions About
Buying Insurance?
Quiz
Ch 8: Invoices and Discounts
Math@Work: Commercial Business Analyst
8.1: The Purchasing Cycle
8.2: Cash Discounts
8.3: Trade Discounts
8.4: Series Discounts
8.5: Sales Tax
Chapter Review and Assessment
Chapter 8: Review Exercises
Apply Math@Work: Business Analyst
Write about Math
Personal Finance: What’s One Way to Get Reluctant Shoppers Back into the
Stores?
Quiz
Ch 9: Markup and Markdown
Math@Work: Accounting Associate
9.1: Concepts Used in Pricing Merchandise
9.2: Markup on Cost
9.3: Markup on Selling Price
9.4: Markdown
Chapter Review and Assessment
Chapter 9: Review Exercises
Apply Math@Work: Accounting Associate
Write about Math
Personal Finance: How are Everyday Markups Eating Away Your Paycheck?
Quiz
Ch 10: Interest
Math@Work: Small Business Owner
10.1: Simple Interest
10.2: Promissory Notes and Discounting
10.3: Compound Interest
Chapter Review and Assessment
Chapter 10: Review Exercises
Apply Math@Work: Small Business Owner
Write about Math
Personal Finance: What Interest are You Earning?
Quiz
Ch 11: Consumer Credit and Mortgages
Math@Work: Mortgage Loan Officer
11.1: Open-End Credit
11.2: Closed-End Credit
11.3: Mortgage Loans
Chapter Review and Assessment
Chapter 11: Review Exercises
Apply Math@Work: Mortgage Loan Officer
Write about Math
Personal Finance: Do You Use Credit Cards Wisely?
Quiz
Ch 12: Annuities, Stocks, and Bonds
Math@Work: Financial Advisor
12.1: Annuities
12.2: Stocks
12.3: Bonds
Chapter Review and Assessment
Chapter 12: Review Exercises
Apply Math@Work: Business Owner
Write about Math
Personal Finance: Which would be a better investment?
Quiz
Ch 13: Depreciation
Math@Work: Purchasing Manager
13.1: Straight-Line Depreciation
13.2: Double-Declining-Balance Method
13.3: Sum-of-the-Year’s Digits Method
13.4: Modified Accelerated Cost Recovery System (MACRS)
Chapter Review and Assessment
Chapter 13: Review Exercises
Apply Math@Work: Accounting Assistant
Write about Math
Personal Finance: Have You Thought About Owning Your Own Business and
Becoming an Entrepreneur
Quiz
Ch 14: Financial Statements
Math@Work: Financial Accountant
14.1: Income Statement
14.2: Balance Sheet
14.3: Financial Ratios
Chapter Review and Assessment
Chapter 14: Review Exercises
Apply Math@Work: Financial Accountant
Write about Math
Personal Finance: How Important is Your Credit Score?
Quiz
Ch 15: Business Statistics
Math@Work: Actuarial Analyst
15.1: Measures of Central Tendency: Mean, Median, and Mode
15.2: Frequency Distributions and Graphs
15.3: Measures of Dispersion
Chapter Review and Assessment
Chapter 15: Review Exercises
Apply Math@Work: Business Statistics
Write about Math
Personal Finance: How Much Money Do You Spend on Average Per Week for
Groceries?
Quiz
Answers to Selected Exercises
Glossary
Index
Exploring the Variety of Random
Documents with Different Content
The Project Gutenberg eBook of A könyv
története (1. rész)
This ebook is for the use of anyone anywhere in the United States and
most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions
whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms of
the Project Gutenberg License included with this ebook or online at
www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you will
have to check the laws of the country where you are located before
using this eBook.

Title: A könyv története (1. rész)

Author: Károly Steinhofer

Release date: August 13, 2012 [eBook #40494]

Most recently updated: October 23, 2024

Language: Hungarian

Credits: Produced by Albert László (This file was produced from

images generously made available by The Internet
Archive/Canadian Libraries)

*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A KÖNYV TÖRTÉNETE

(1. RÉSZ) ***
Megjegyzés: Az eredeti képek elérhetők innen:
http://archive.org/details/knyvtrtnet00steiuoft
Facebook oldalunk:
http://www.facebook.com/PGHungarianTeam

XXI. évfolyam 1915. 1–3. szám.

IPAROSOK OLVASÓTÁRA.
Szerkeszti: MÁRTONFFY MÁRTON nyug.
iparoktatási főigazgató.

A KÖNYV TÖRTÉNETE

I. RÉSZ
A MAGYAR KÖNYVNYOMTATÁS ÉS
KÖNYVKERESKEDELEM RÖVID
TÖRTÉNETE A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL
NAPJAINKIG

IRTA
STEINHOFER KÁROLY

BUDAPEST
LAMPEL R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) r.
t.
könyvkiadóvállalata
1915

Franklin-Társulat nyomdája.
 ELŐSZÓ.
A könyv történetének feldolgozását a következőleg terveztem: rövid
összefoglalást adni a könyv történeti fejlődéséről és ennek
bevezetéseként a magyar könyvnyomtatásról és könyvkereskedelemről
rövid vázlatot, befejezésül pedig a könyv mai előállításának ismertetését.
Azonban az anyag elrendezésénél azt tapasztaltam, hogy mindezt a
kiszabott kis terjedelemben nem lehet úgy feldolgozni, hogy ne veszítsen
érdekességéből. Ezt elkerülendő, az anyagot két részre osztottam. Az
első rész a magyar könyvnyomtatás és könyvkereskedelem rövid
történetét foglalja magában, melyet a jelen füzetben adok, a második
rész pedig a könyv történeti fejlődése és mai előállításának ismertetése
leend, melyet a jövő évfolyamban fogok közreadni.
Még így is az I. rész anyagát: a magyar könyvnyomtatás és
könyvkereskedelem történetét a lehető legrövidebbre kellett szabnom.
Már pedig a magyar kulturtörténetnek ezen mindeddig elhanyagolt
ágának, minden részletre kiterjedő formában való megirása nem volna
meddő munka. Hiszen a könyvnyomtatás és könyvkereskedelem
történetében tükröződik vissza a legjobban a műveltség mindenkori
állása, mely a nemzetek boldogulásának alapfeltétele. Nem egyszer
győződhettünk meg, hogy amely nemzetnek kiterjedt műveltsége volt és
van: azé a szellemi erők felett a hatalom és a tekintély.
Remélem, hogy ez a kis mű mostani terjedelmében is hasznos
szolgálatot fog tenni s megerősíti az olvasókban azt a tudatot, hogy a
könyvnyomtatás és könyvkereskedelem minden időben fontos és
hatalmas eszköz volt a műveltség terjesztéséhez.
A mű megirásához közel 800 kötetből álló szakkönyvtáram szolgált
forrásul.
Budapest, 1914 március havában.
Steinhofer Károly.
 ELSŐ FEJEZET.
A magyar könyvnyomtatás rövid
története.
Nyomtatási kisérletek a Gutenberg előtti
időkben.
A történelem tudós művelői, kik bámulatraméltó igyekezettel kutatnak
a mult eseményei után, már rég felderítették, hogy az emberi ész
szüleményeinek sokszorosítás útján való elterjesztésére és megőrzésére
irányuló törekvés első nyomai a legrégibb ókorba vezethetők vissza. Már
akkor ismerték a kimetszett lemezekkel és a bélyegzőkkel való
nyomtatást. A kimetszett lemezeket az egyiptomiak használták először a
templomok és síremlékek díszítésénél. A bélyegzőket ellenben a
babiloniaiak, jegyeknek és feliratoknak téglákba való benyomására.
Hasonló bélyegzőket, melyekbe a szavak fordítva voltak vésve, a rómaiak
és görögök is használtak, rabszolgák, állatok és edények megjelölésére.
Fölötte csodálatos tehát, hogy mindazonáltal egy lépéssel sem jutottak
közelebb a nyomtatáshoz, holott a megfordított írással való lenyomatást
Ageszilaosz spártai király is alkalmazta és ez az eljárás már mindenütt
ismertté lett. Plutarchosz jegyezte fel, hogy az említett király egy
ütközetet megelőzőleg, hogy harcosaiba bátorságot öntsön, a következő
cselhez fordult: mielőtt az isteneknek hozandó áldozathoz indult volna,
tenyerére a «győzelem» szót festette megfordítva s azután a feláldozott
állatnak máját egy ideig, mintegy mély gondolatokba merülve kezében
tartotta, de hirtelen nagy lelkesedéssel ébredést szinlelt és felmutatta
katonáinak a májra lenyomódott «győzelem» szót, mint az istenek
kinyilatkoztatását.
A rómaiak azonkívül elefántcsontból faragtak betűket és azokat adták
gyermekeiknek játékszerül, hogy megtanuljanak olvasni. Ezt a módszert
különben a IV. század végén már szent Jeromos is megpendítette, mikor
egy római hölgyhöz, Letahoz intézett levelében, ennek leánya tanítására
vonatkozólag ezeket írta: «Adjunk a gyermek kezébe puszpángfából vagy
elefántcsontból faragott betűket játékszerül, hogy maga a játék is
tanítássá váljék. Nagyon célszerű a betűket gyakrabban összekeverni, így
a helyzetcsere folytán a gyermek azokat nemcsak nevök, de alakjuk után
is tanulja megismerni.» Hasonló eszmét pendített meg a hires szónok,
Cicero is, ki «De natura deorum» (Az istenek természete) című művében
Balbusz sztoikussal a következőket mondatta el Vellejusz epikureusnak:
«Fel nem foghatom, hogy az, ki azt véli, hogy szilárd és megoszthatlan
testek bizonyos mennyisége képes volna véletlen együvéjutás által egy
rendszeres szép világgá alakulni, ne higyje, hogy ha a 21 betű
töméntelen mennyiségét, akár aranyból vagy bármely más anyagból
legyenek ezek, összekeverve a föld kerekségén elterjesztenénk, ezekből
Enniusz évkönyvei azonnal olvashatóan összeszedhetők lennének.
Részemről kételkedem abban, hogy a véletlen ezt csak egyetlen versben
előidézni tudná.»
Mindebből az látszik, hogy már a régi rómaiak is tudták, hogy a
mozgatható betűkkel szavakat lehet összerakni, de arra a gondolatra
mégsem jutottak, hogy azokkal könyveket nyomtatni is lehetne.
A történelem tanusága szerint 1041–1048 között a kínaiak próbáltak
először mozgatható betűkkel könyveket nyomtatni, de ennek semmi
gyakorlati következménye nem volt. A feltaláló egy Piching nevű kovács
volt, ki puha agyagból domborúan alkalmazott mozgatható, tetszés
szerint összerakható és szétszedhető szóképeket formált, melyeket tűzön
megkeményített, festékkel bekent és a reá helyezett papirt kefével
lenyomta. Piching halálával a nyomtatásnak ezt az eljárását nem
folytatták.
A XIV. és XV. században a nyugaton általában a bélyegzőkkel és a
lemezekkel való sokszorosítási eljárást alkalmazták. Ezzel leginkább a
levélfestők és kártyakészítők foglalkoztak, kik nemcsak képeket, de
kisebb terjedelmű könyveket is nyomtak. Nyomólemezekül eleinte
fémtáblákat, későbben fatáblákat használtak. A nyomtatás pedig úgy
történt, hogy a megnedvesített papirt a könnyű földfestékkel bekent
fatáblára helyezték, dörzsölővel lesimították, miáltal az alakok és a betűk
körvonalai mélyen a papirba nyomódtak. Ezzel az eljárással
természetesen csak egyoldalú nyomás volt eszközölhető, a papir másik
fele rendszerint üresen maradt. A fatábla-nyomatok három csoportba
oszthatók: a) tisztán képek, b) képek magyarázó szöveggel és c)
kizárólag szöveg. Minden ilyen egyes lapra nyomtatott kép vagy szöveg
«breve»-nek neveztetett. A legismertebb könyv, mely abban az időben
ilyen eljárással készült, az úgynevezett «Kis Donatusz», Eliusz Donatusz
régi római nyelvtudós nagyobb latin nyelvtanának kivonata.
A táblákba való metszésnek vesződséges volta és a nyomtatáshoz
használt eszközök kezdetlegessége ugyan nem volt alkalmas nagyobb
terjedelmű könyvek előállítására, de azért a kolostorokban űzött
kéziratmásolással szemben mégis nagy lépés volt a haladás útján és
mindenesetre előkészítője az önálló, szétszedhető és ismét összerakható
betűk alkalmazására irányuló törekvésnek.

A könyvnyomtatás feltalálása és elterjedése a XV.

században.
A könyvnyomtatást a művelődéstörténet egyik nevezetes korszakában
találták fel. A középkor átalakulásának korszaka volt ez. Az emberekben
ekkor alakult ki a szabadabb gondolkozás és világnézet, új társadalmi
rend keletkezett, mely megtörte a nemesség és a papság hatalmát és
kiszorította tekintélyét és befolyását. A vallásos buzgóság és
hiszékenység tünedezett és felébredt az egyéniség tudata. Reformátorok
léptek fel, kik új és merész tanokat hirdettek, humanista mozgalmak
támadtak, melyek felelevenítették az ókor klasszikus irodalmát,
forrongásba ejtvén a szellemeket.
Ilyen mozgalmas volt az a korszak, melyben a könyvnyomtatást
feltalálták. A feltaláló személyét azonban hosszú ideig homály fedte és a
kutatóknak nagy fáradságába került, míg kiderítették, hogy a feltaláló
Gutenberg János volt. Eleinte nem kevesebb, mint 17 német, francia és
olasz város versenyzett a könyvnyomtatás feltalálásának dicsőségéért,
későbben azonban már csak Bamberg, Harlem, Strasszburg és Mainz
városok között folyt a küzdelem. Bamberg Pfiszter Albertért, Harlem
Janszoon Lörincért, Strasszburg Mentelin Jánosért és Mainz Gutenberg
Jánosért szállt sikra. A győzelem pálmáját végre Mainz város vitte el s így
ma már általánosan el van ismerve, hogy a könyvnyomtatást Gutenberg
János találta fel.
 Gutenberg János, a mainzi Genszfleisch patriciusi család sarja, 1390–
1400 között született Mainzban. A Genszfleisch család nevét a Mainzban
tulajdonát képezett «Hof zum Genszfleisch» nevű háztól vette.
Gutenberg János atyja, Genszfleisch Friele, Mainzban tiszteletbeli
számvevő volt, de 1420 körül, a patriciusok és céhbeliek között kitört
torzsalkodások miatt kénytelen volt 112 patriciusi családdal együtt
kivándorolni. 1430-ban ugyan kibékültek a polgárok s a száműzött
családok nagyrésze ismét visszajött Mainzba, de Gutenberg János atyja
nem; valószinűleg időközben meghalt Strasszburgban, ahol a család
száműzetése alatt tartózkodott.
Gutenberg János az ő nevét anyja, született Wyrich Elza zum
Gutenberg után vette fel és kezdetben csak predikátum gyanánt
használta. Hogy atyja halála után továbbra is Strasszburgban maradt,
amellett szólnak ama nagyfontosságú pör aktái, melybe Gutenberg
Jánost 1439-ben Dritzehn örökösei keverték. A pör aktáiból ugyanis
kitünik, hogy Gutenberg János Strasszburgban a mechanika különféle
ágával foglalkozott. Jövedelmének főforrását akkor az ötvösség képezte s
így megtanította Heilmann Andrást a kövek csiszolására. Ezenkivül
szövetkezett 1437 végén vagy 1438 elején Riffe János lichtenaui biróval
tükrök készítésére, melyeket az aacheni búcsún kellett volna értékesíteni.
Midőn azonban Heilmann András és egy másik strasszburgi polgár,
Dritzehn András, aki már korábban is összeköttetésben állott vele, ezt
megtudták, ők is be akartak lépni a szövetkezetbe, mely kivánságuknak
Gutenberg János eleget is tett, de fejenként 80 forint betétet kért tőlük.
A várt nyereség azonban soká késett, mert az aacheni búcsú 1440-re
halasztatott el. Emiatt azután, de különösen mivel a társak egy
látogatásuk alkalmával észrevették, hogy Gutenberg János lakásán még
egyéb művészetekkel foglalkozik, ők is meg akarták azokat tanulni és új
szerződést kötöttek, mely szerint egyenként még 125 forintot fizettek be
azzal a kikötéssel, hogy ezért öt éven át részük van a nyereségből.
Azonkivül kikötötték azt is, hogy ha a szerződés tartama alatt valamelyik
fél meg találna halni, annak örökösei 100 forint kártérítésben
részesülnek, de az időközben előállított munkák és eszközök a
szövetkezet tulajdonában maradnak.
A szerződés megkötése után, rövidre reá, 1438 végén, meghalt a
szövetkezet egyik tagja: Dritzehn András, mielőtt még a reá eső betétet
teljesen befizette volna; tartozott ugyanis még egy 75 forintos részlettel
és korábbi időből 10 forinttal. Dritzehn testvérei, György és Miklós,
hivatkozva arra, hogy meghalt bátyjuk szerény kis vagyonát egészen
befektette a közös vállalatba, be akartak lépni a szövetkezetbe, de
Gutenberg János ezt nem engedte meg és emiatt pörre került a dolog.
A pör aktái szerint Gutenberg János és társainak első szerződése,
mint azt már fennebb is érintettük, tükrök készítésére vonatkozott, a
másikat pedig különféle titkos művészetek értékesítésére kötötték. A
tükörgyártás akkor már nem volt titok, arra nézve pedig, hogy mit
értettek a szerződő felek a «titkos művészetek» alatt, Gutenberg János
nem adott felvilágosítást. De a tárgyalások folyamán előfordult különböző
technikai kifejezésekből, továbbá a már említett eszközökből és
anyagokból arra lehet következtetni, hogy Gutenberg János már
Strasszburgban foglalkozott a könyvnyomtatás eszméjével és hogy a
«titkos művészetek» alatt ezt értette. Emellett szól az a körülmény is,
hogy a pör aktáiban többször előfordul egy sajtó, mely Dritzehn András
lakásán volt elhelyezve s melyet Gutenberg János, amannak halála után,
azonnal szétszedetett és onnan elvitetett, nehogy beavatatlanok kezébe
kerüljön és titka idő előtt felfedeztessék.
Dritzehn András örököseit 1439 december 12-én elutasították
keresetükkel és Gutenberg Jánost 15 forint megfizetésére kötelezték, bár
a szerződés szerint 100 forint volt az örökösök részére kikötve, csakhogy
Dritzehn András 85 forint tartozását levonásba hozták.
Gutenberg János időközben zavartalanul folytatta működését másik
két társával, de úgy látszik, nem sok anyagi haszonnal, mert folytonosan
gondokkal küzdött.
Gutenberg János Strasszburgban való tartózkodását igazolni lehet
egészen 1444 március 12-ig, mikor a városi adókönyvek szerint illeték
fejében 1 forintot fizetett le. Ezután nyoma veszett és csak 1448 október
16-án tünt fel újra, de már szülővárosában, Mainzban, amikor 150 forint
kölcsönt vett fel. Gutenberg János ezt a kölcsönt kétségkivül
találmányának fejlesztésére fordította, de úgy látszik, nem volt elég,
mert a következő évben új kölcsön után nézett. Ekkor szövetkezett Fuszt
Jánossal, aki később oly végzetes befolyást gyakorolt sorsára. Fuszt
Jánostól ugyanis 6% kamatra 800 arany forintot vett kölcsön, hogy ezzel
az összeggel egy nyomdát rendezzen be s az összeg biztosítására
lekötötte neki az egész berendezést. Ez az akkori viszonyokhoz képest
nagy összeg elég volt a nyomda felszerelésére; minthogy azonban Fuszt
János meggyőződött a találmány jövedelmező voltáról, szeretett volna a
nyereségen is osztozkodni s késznek nyilatkozott erre az esetre évenkint
újabb 500 forintot a vállalatba fektetni, továbbá a házbér és személyzet,
valamint a papir és festék vásárlására is előleget adni. Ámbár e
megállapodás alkalmával Fuszt János kijelentette, hogy ezen összegek
után kamatra nem tart igényt, Gutenberg János, aki valószínűleg
türelmetlenül várta már céljának elérését, mégis írásbelileg kötelezte
magát kamatok fizetésére.
Így működtek azután együtt. Fuszt János időközben megismerkedett
Schöffer Péterrel, későbbi vejével, akit egészen alkalmasnak tartott arra,
hogy a nyomdában Gutenberg Jánost helyettesítse. S mikor Fuszt János
a találmánnyal már eléggé tisztában volt, elvált Gutenberg Jánostól és
1454-ben beperelte őt követelése erejéig, mely kamatokkal együtt 2026
forintra rúgott. A pört 1455 november 6-án meg is nyerte és a nyomda
az itélet folytán egyedüli birtokába jutott.
Gutenberg János tehát itt állott csalódottan, reménytelenül. Tény
azonban az, hogy az első sajtótermékek előállítása az ő műve volt. Mert
azok a kisebb iratok és legelső nagy műve, a 42 soros biblia, melyekről
tudomásunk van, 1453–1455 között készültek.
Fuszt János különben már 1454-ben, Gutenberg János legértékesebb
anyagából, berendezett Schöffer Péter közreműködésével egy másik
nyomdát s innen került ki 1457-ben az ismert latin Pszalterium, ezzel a
végszóval: «Ez a könyv a nyomtatás művészi találmánya és a betű
alkotása segítségével készült, minden tollvonás nélkül, Isten tiszteletére
Fuszt és Schöffer szorgalma által, az Úr 1457-ik esztendejében Mária
mennybemenetele napján.»
Nemsokára azonban Gutenberg János, Humery Konrád dr. mainzi
szindikus anyagi támogatása mellett, egy újabb nyomdát rendezett be és
ezen nyomta 1460-ban legutolsó ismert művét, a Katholikon-t.
Az 1462-iki mainzi nagy tűzvész alkalmával újra tetemes károkat
szenvedett, úgy hogy 1465-ben örömmel fogadta Adolf nasszaui érsek
meghivását, a ki őt hivatalnokává nevezte ki. Ennek a vendégszerető
egyházfőnek az udvarában fejezte be áldásos, de gondokkal és
küzdelmekkel teljes életét 1468 február végén. Szülővárosában hatalmas
ércszobor őrzi emlékét, mig halhatatlanságát találmánya hirdeti, mellyel
az emberiséget megajándékozta.

Gutenberg János mainzi szobra.

A könyvnyomtatás kezdetben természetesen őshazájában,

Németországban terjedt el a legjobban. Mainz után Strasszburgban tünt
fel az első könyvnyomtató Mentel János személyében, ki 1460 körül
állított fel nyomdát. Az első, évszámmal ellátott terméke azonban csak
1473-ból való. Bambergben 1465-ben Pfiszter Albert foglalkozott elsőnek
a könyvnyomtatással. Kölnbe 1466-ban Zell Ulrik hozta be a
könyvnyomtatást, Augszburgba 1468-ban Zainer Günther és Nürnbergbe
1470-ben Szenszenschmied János. Hires könyvnyomtató volt Nürnbergen
a későbbi években Koburger Antal, kinek egyébként nagy kiterjedésű
könyvkiadó üzlete is volt. 1473-tól 1513-ig működött. Mindenesetre nem
lesz érdektelen felemlíteni azt is, hogy Koburger Antal nyomdájában
látott napvilágot az első magyar nyelvű nyomtatvány, az István király
szent jobbjáról szóló ének, melyből azonban nem birunk egyetlen
példányt sem. Lipcsében, a német könyvkereskedelem mindenkori
gócpontjában, Friszner András állította fel az első nyomdát 1481-ben.
Mindezeknél a nyomdáknál a mainzi könyvnyomtatás sajátságos jellege
jutott érvényre.
Olaszországba két német vándorkönyvnyomtató, Pannartz Arnold és
Schweinheim Konrád vitték be a könyvnyomtatást, kik 1464-ben
Szubiakoban, 1467-ben pedig Rómában állítottak fel nyomdát.
Velencében 1469-ben Speyer János, Milanóban ugyanezen évben
Lavagna Fülöp, Nápolyban 1471-ben Rieszinger Sixtusz vetették meg az
első nyomda alapját. Olaszország az új művészetet nagy előszeretettel
karolta fel és itt vették eredetüket az első latin, görög, héber és arab
betűk, valamint a dült betűk is.
Franciaországba 1470-ben Strasszburgból hivtak be több német
könyvnyomtatót, névszerint Gering Ulrik, Kranz Márton és Friberger
Mihályt, kik Párisban telepedtek le. Csakhogy akkoriban folytonos
zavargások voltak Franciaországban és emiatt művészetükkel kezdetben
nem igen tudtak sikert elérni.
 Könyvnyomtató prés a könyvnyomtatás
bölcsőkorából.

Egy XV. századbeli nyomda

belseje.

Hollandiában Aalszt városában Martensz Dierik állitotta fel az első

nyomdát 1473-ban.
Spanyolországot egy Palomar nevű német könyvnyomtató ismertette
meg az új művészettel. Első művét 1474-ben nyomta Valenciában.
 Angolországban Caxton Vilmos volt az első könyvnyomtató, ki 1471-
ben Londonban állította fel nyomdáját és csakhamar a hiresebb
könyvnyomtatók sorába emelkedett.
Ausztriában legelőször 1482-ben Bécsben egy vándorkönyvnyomtató
működött, ki néhány kisebb művet állított elő. Az első állandó nyomdát
ugyanitt 10 évvel későbben Winterburger János állította fel, ki
misekönyveket és egyéb nagyobb műveket nyomtatott.
Lengyelországban is még e század végén, 1491-ben, állíttatott fel az
első nyomda Krakóban, Szaybold Frank által.
Mindezekből láthatjuk, hogy a könyvnyomtatás mindenütt, ahol a
felvilágosodás és haladás elől el nem zárkoztak, kedvező talajra talált.

A könyvnyomtatás meghonosítása
Magyarországon. Hessz András, az első magyar
könyvnyomtató. Magyar könyvnyomtatók
külföldön. (1472–1534.)
Hazánkban a reneszánszműveltség Mátyás király alatt érte el
tetőpontját. Tudjuk, hogy Mátyás király nemcsak bölcs és igazságos
uralkodó volt, hanem tudós és felvilágosodott férfiú s mint ilyen hő
pártfogója volt a tudománynak és a művészeteknek. Udvarában
állandóan olasz tudósok és művészek tartózkodtak, kik nagy befolyást
gyakoroltak az ízlés finomulására és a műveltség elterjedésére.
Ilyen körülmények között csak természetesnek kell találnunk, hogy
hazánkba a könyvnyomtatást is hamarosan behozták. Meghonosítója
Karai László budai prépost, alkancellár volt. Hogy és miképen jutott
ehhez az emlékezetes szerephez, az az alábbiakból tűnik ki. Karai Lászlót
1470-ben a király mint rendkívüli követet küldte a pápához Rómába s az
örök városban időzvén, megtekintette a Masszimo-palotában működő
nyomdát, melyet 1467-ben két német könyvnyomtató állított fel. E
nyomda híre kiválóan díszes kiállítású könyvei révén akkor már igen el
volt terjedve. Nagyon hihető tehát, hogy tudós Karai Lászlóban felébredt
az óhajtás, hogy hazánk se nélkülözze tovább a könyvnyomtatást,
melynek segítségével a tudomány és a műveltség szélesebb körben
terjeszthető.
Amilyen gyorsan felismerte a könyvnyomtatás nagy jelentőségét,
olyan gyorsan meg is valósította óhajtását. Rögtön tárgyalásba
bocsátkozott a nyomda egyik német munkásával, Hessz Andrással,
avégből, hogy Magyarországon állítson fel nyomdát. A nyomda
berendezésének költségeit Karai László magára vállalta. Igy
megegyezvén, Hessz András azonnal útra kelt és 1472-ben Budán, a
prépostság egyik épületében felállította a nyomdát. A nyomda felállítása
azonban nem volt könnyű dolog. S ezen nem is lehet csodálkozni, mert
hiszen nálunk akkor még nem ismerték a könyvnyomtatást. Hessz
András csak nagy küzködések árán tudta a legszükségesebb eszközöket
beszerezni, a betük vésésére pedig egyáltalában nem talált megfelelő
embert. Próbálkozott ugyan egy budai ötvössel, kinek római
nyomtatványokat adott mintának, hogy ezeknek gömbölyű, olasz betűit
utánozza, de az nem igen sikerült. A rajz finomságát, a vésés éles
szabatosságát nem volt képes utólérni.
Hessz Andrást egyébiránt is csalódás érte. A király és a főurak, kiknek
pártfogására a legjobban számított, nem igen törődtek a nyomdával.
Mátyás király meg épenséggel távol tartotta magát. Persze, a király
inkább gyönyörű és nagy művészettel kidolgozott kódexeiben lelte
örömét, az egyszerű betűvel nyomtatott könyv nem igen volt kedvére.
Nem tudta finoman kifejlett szépérzékét kielégíteni.
Igy tehát egyedüli pártfogója Karai László volt, ki őt meghívta.
Csakhogy ő nem volt képes a nyomdát munkával ellátni. Hessz András
mindezt látván, saját kockázatával maga vállalt munkát. Még pedig olyan
könyvnek a kinyomatására gondolt, mely általánosabb érdeklődésre
tarthat számot. Erre csakhamar rájött. Felismerte a magyarnak kiváló
kegyeletét nemzete multja iránt s így elhatározta, hogy elsőnek a
magyar nemzet történetét bocsátja közre. Ez a könyv «Chronica
Hungarorum» cím alatt 1473 junius 5-én, nagy 8-rét alakban 67 levél
terjedelemben és pergamen vastagságú papiron nyomva, meg is jelent.
Általában azonban «Chronicon Budense» cím alatt ismeretes. A könyv
záradéka így hangzik: «Finita Bude Anno dni M. CCCC. LXXIII. in uigilia
panthecostes: per Andreā Hess.» Hogy ki volt az írója, azt még
mostanáig sem derítették fel. A könyv ugyan Karai Lászlónak van ajánlva,
de ez még korántsem bizonyítja, hogy ő írta volt. Ezt az ajánlást Hessz
András egyedüli pártfogójához, a vele tanusított jóindulatért, inkább
hálából intézhette. E könyvészeti tekintetből ritka kincsből mindössze 9
példány ismeretes s ezekből 3-at Magyarországon őriznek.
Hessz András ezenkívül még egy-két nagyobb műnek a
közrebocsátását tervezte, de azt már nem valósította meg. Lehetséges,
hogy első könyvével, mely egyúttal az utolsó is volt, nem érte el a várt
eredményt, mert rövid időre reá a nyomda működése megszűnt, ő pedig
nyomtalanul eltűnt.
Az első magyar nyomda megszüntével hazánk ismét évtizedeken
keresztül nyomda nélkül maradt. Azonban 1472-től 1494-ig külföldön
működött számos magyar könyvnyomtató, kik közül legtöbbnek saját
nyomdája volt. A különös azonban az, hogy ezek a külföldön működő
magyar könyvnyomtatók a hazájukat csak némileg is érdeklő műveket
egyáltalában nem adtak ki. Panzer György «Annales Typographici ab artis
inventae origine ad unum MD. – Norimbergae 1794–1796» cimű műve
szerint a következő magyar könyvnyomtatók működtek külföldön:
Sziebenbürger Tamás (1472–1481), Raab András (1476–1486),
Bernardus de Dacia (1478), Petrus Ungarus (1482), Garai Simon (1491)
és Basay C. (1494).
A budai nyomda után a magyar szent korona országainak területén
újabb nyomda 1507-ben Horvát- és Szlavonországban, Zenggben
állíttatott fel, Szenjánin Gergely által. Itteni működéséről csak egy horvát
nyelvű mű ismeretes. Sziléziában nemrég felfedeztek egy ismeretlen
művet, melyet 1494-ben Zenggben nyomtattak, de hogy ki által, azt
mindeddig nem állapították meg. Eszerint tehát Zenggben már 1494-ben
volt nyomda. De az is lehetséges, hogy a nyomdahely költött. Utána
Zágrábban működött egy Oderburgi Kraft Hermayor nevű vándor-
könyvnyomtató, kitől szintén csak egy mű maradt reánk.

A magyar könyvnyomtatás Honter Jánostól a

szatmári békéig. (1534–1711.)
A magyar könyvnyomtatás második korszaka 1534-től 1711-ig terjed.
Ezen utóbbi évet azért vettük határ gyanánt, mert ebben az évben
kötötték meg a szatmári békét, mely után a vallási és függetlenségi
harcok korszakát a békés fejlődés és a modern állam kialakulásának
korszaka váltotta fel.
A XVI. és XVII. században a magyar könyvnyomtatás már nagyobb
arányokat öltött. Ezt a körülményt mindenesetre a reformációval kell
kapcsolatba hoznunk. Az új hit terjesztésére főleg a vitairatok szolgáltak,
melyeket nyomda nélkül nem igen lehetett terjeszteni. A reformátorok
ezt jól tudták, azért, aki csak tehette, elsajátította a könyvnyomtatás
mesterségét és ahol az új hit szilárd talajra számíthatott, ott ügyük
érdekében azonnal nyomdát állítottak. Innen van, hogy a XVI. és XVII.
században a magyar nyomdák majdnem mind a protestánsok kezében
voltak. De tény az is, hogy a reformátorok lendítették fel nálunk a
könyvnyomtatást. A katolikusok csak későbben ismerték fel a
könyvnyomtatás jelentőségét. Mikor a visszahatás szelleme mindinkább
érezhetővé vált, akkor gondoltak csak arra, hogy nyilatkozataikat a
nyilvánosság elé viszik, de minthogy nyomdájuk nem volt, azokat
Bécsben nyomatták. Szegedy Gergely, Draskovics György, Oláh Miklós,
Telegdy Miklós és a katolicizmus többi védőinek művei mind itt
nyomattak. Feltünő és egyetlen kivétel a XVI. század vége felé Szilvási
János volt, ki katolikus szellemű vitaíratát a Heltai-örökösök
nyomdájában nyomatta.
A XVI. század könyvnyomtatását a napi szükséglet korának is
nevezhetjük, mivel a könyvnyomtatás célja inkább a szellemi
fellendülésre irányult s a technikát elhanyagolta. Jellemző erre nézve a
tudós pap és csínra törekvő könyvnyomtatónk, Abádi Benedeknek
nyilatkozata: «Jobban tetszék, hogy a könyv hamar kikelhetne, noha
nem igen szip betűvel volna, – hogy nem mint szip betűre erőlkednénk,
nagy késedelemmel, – mely dolog a keresztyéneknek igen káros volna.»
A XVII. században azonban már a könyvnyomtatás technikai
kifejlődése is fellendült.
A magyar könyvnyomtatás második korszakának első
könyvnyomtatója Honter János protestáns pap volt, ki 1534-ben
Brassóban állította fel nyomdáját. A nyomda felszerelését Bázelben
szerezte be. Honter János állította fel az első papirmalmot is s ő
alapította a híres brassói könyvtárt, mely 1698-ban leégett. Nyomdájából
latin, görög és német nyelvű művek kerültek ki, melyek csinos
kiállításukkal nagy feltünést keltettek. Honter János különben kiváló
fametsző-művész is volt. Halála után Wagner Bálint brassói lelkész
kezelte a nyomdát 1557-ig. Utóda Szebeni Nyirő János volt, ki 1580-ig
működött. Brassóban ő nyomtatta az első magyar nyelvű könyvet «Az
életnek kútfeje» címen. Ebben az időben, 1577-től 1628-ig működött
még Brassóban Greusz György.
E korszak második nyomdáját 1537-ben Nádasdy Tamás gróf állította
fel Ujsziget nevű birtokán, Sárvár mellett. E nyomdában 1540-ig egy
bécsi könyvnyomtató működött. Erdősi Szilveszter János felügyelete
alatt, de nem igen boldogult. Közben megérkezett Sárvárra Abádi
Benedek, ki Krakóban hallgatta az egyetemet és ott a könyvnyomtatás
mesterségét is elsajátította. Nádasdy Tamás gróf meghivására ő vette át
azután a nyomda vezetését és igyekezett a megkezdett műveket
befejezni. Három mű jelent meg: Dévai Biró Mátyás «Orthographia
Ungarica» és Erdősi Szilveszter János «Grammatica» és «Uj
Testamentum magyar nyelven» című műve. Ezek voltak az első magyar
nyelvű könyvek, melyeket hazánkban nyomtattak. Az utolsónak említett
könyv minden tekintetben elárulja, hogy Abádi Benedek nemcsak kitünő
könyvnyomtató volt, de jeles betüöntő és fametsző is, mert a bibliában
előforduló fametszetek állítólag tőle származnak. 1542-ben a nyomda
megszünvén, Abádi Benedek kiment Wittembergbe, ahol 1543-ban
pappá szentelték. 1543-ban visszatért hazánkba és előbb Eperjesen,
majd utóbb Szegeden lelkészkedett. Halálának éve ismeretlen. Bod Péter
«Magyar Athenász» című művében így szól róla: «Keveset lehet erről az
emberről tudni; eredetét kiktől és hol vette, hivatalát hol és micsoda
viszontagságok közt folytatta? Mindazonáltal illendő, hogy neve
maradjon jó emlékezetben, kiváltképen ez okon, mert ez volt, aki
legelsőben Magyar Országban az Istennek új testamentomi Szent
Beszédét Magyar nyelven kinyomtatta.»
 Erdősi Szilveszter János «Új Testamentum»-ának bevezetése
kicsinyített hasonmásban.

Nyolc évvel az újszigeti nyomda megszünte után, 1550-ben,

Kolozsvárott Heltai Gáspár állított fel nyomdát. Heltai Gáspár protestáns
lelkész és író származására nézve szász volt s tanulmányait a
wittembergi egyetemen végezte. 1545-ben elnyerte a kolozsvári lelkészi
állást s 1550-ben, egy külföldről jött szakképzett könyvnyomtatóval,
Hoffgref Györggyel felállította igen szép betűkkel, csinos díszítményekkel
és hangjegyekkel felszerelt nyomdáját. Legelső ismert könyve «Kisded
magyar káté»-ja, mely még a nyomda felállításának évében, 1550-ben
készült. Ez évben még egy könyvet bocsátottak közre, a «XIII. század
elején hozott itéletek jegyzőkönyvé»-t, latin nyelven. A következő évben
pedig megjelent 4 kötetre tervezett biblia-fordításának I. kötete.
Ugyancsak 1551-ben kezdték és 1552-ben fejezték be «Jesus Sirah és
Bölcs Salamon könyvei»-t, valamint a «Részegségről és tobzódásról»
című művet és a bibliai-fordítás IV. kötetét. Ezeken a könyveken mint a
nyomda tulajdonosa Heltai Gáspár és Hoffgref György van feltüntetve.
1553-tól 1557-ig azonban csak az utóbbinak a neve szerepelt a
nyomdából kikerült könyveken. Úgy látszik, a két társ nem tudott
egymással összeférni, minek folytán Heltai Gáspár kilépett.
Heltai Gáspár 6 éven keresztül nem foglalkozott könyvnyomtatással.
De már 1559-ben ismét átvette a nyomdát s ez időtől kezdve egymaga
volt a tulajdonos. Újabb könyvnyomtatói munkásságát «Magyar
Agendájá»-nak a kiadásával kezdte meg, melynek latin előszavában ezt
írja: «Ime legkedvesebb atyámfiai! a ti magatok és az egyházak
használatára újra kiadtam az Agendát, az az: az egyházi cselekedetek
formáit magában foglaló könyvet, első szüleményét újra megindított
munkásságomnak, melyet előbbi társammal való kijöhetetlenségem
miatt, bizony nagy fájdalmamra, kénytelen voltam félbeszakítani. Nem is
gondolhatok különös megindulás nélkül ezen 6 esztendő lefolyására,
mely az egyház valami kitünő haszna nélkül enyészett el.» E sorokból azt
vesszük ki, hogy a nyomda az alatt a 6 év alatt nem mutatott fel valami
fényes eredményt. De a mulasztást Heltai Gáspár fényesen pótolta.
Egészen haláláig szakadatlanul folytatta könyvnyomtatói munkásságát.
Utolsó műve a «Krónika a magyarok viselt dolgairól», mely hosszú ideig
nemzetünk egyik legkedveltebb olvasmánya volt. Ennek a műnek a
nyomtatását azonban már özvegye fejezte be 1557-ben. Az öreg Heltai
Gáspár közben meghalt. Joggal mondhatjuk, hogy működésével
halhatatlan érdemeket szerzett a magyar könyvnyomtatás és irodalom
terén. De mondhatjuk azt is, hogy az erdélyi zománc-technikát, mely a
híres kolozsvári Rákóczi-kehelyben maradt meg legnagyszerűbb
formájában, ő vitte be a könyvdíszítésbe.
 Heltai Gáspár nyomdajegyes homlokléce.

Halála után 7 évig özvegye bírta a nyomdát, kitől azután fia, ifj. Heltai
Gáspár vette át, ki apjának méltó utódja volt s ugyancsak számos művel
gazdagította irodalmunkat. Többek között nyomtatta Werbőczy
«Hármaskönyvé»-t és Tinódi «Króniká»-ját, az első históriás
énekeskönyvet és a «Kopaszság dicséreti»-t.
Ifj. Heltai elhunytával a nyomda leányára, Heltai Annára szállott,
kinek révén Láng Tamás lett a tulajdonos. Ezután 1630-ban az utóbbi
egyik rokonának, Raviusz Mátyás kezébe került a nyomda. Mint
művezetők működtek ifj. Heltai Gáspár elhalálozása után ezen
nyomdában: Makai Nyirő János (1619–1621), Válaszuti András (1624),
Szilvási András (1625–1630), Abrugi (Abrugyi) György (1630–1660). Ez
volt a Heltai-nyomda utolsó művezetője.
A XVI. századbeli magyar könyvnyomtatásnak egyik legérdekesebb
alakja kétségkívül Huszár Gál, a tudós pap és reformátor volt, ki először
1554 végén tűnt fel, mikor Oláh Miklós érsek üldözése elől Magyaróvárra
menekült. Az érsek valószínűleg az új hit terjesztése miatt vette
üldözőbe. Huszár Gál Magyaróváron 1557-ig időzött. Még ez évben
Bécsbe ment, ahol barátságot kötött Hoffhalter Ráfáellel, az akkor
általánosan ismert könyvnyomtatóval. Tőle megtanulta a
könyvnyomtatás mesterségét s mielőtt Bécsből eltávozott, nyomdát is
vásárolt, melyet 1558-ban Magyaróváron állított föl.
Huszár Gál könyvnyomtatói működése azonban a környékbeli
katolikus papságnak nem tetszett. A káptalan Ferdinánd király előtt be is
panaszolta «eretnek könyvek» nyomtatása miatt. Emiatt Magyaróvárról
menekülnie kellett, különben börtönbe került volna. Épen ekkor kapott
Kassa városától meghívást, az ott megüresedett hitszónoki állásra. Így
lett 1560-ban kassai hitszónok. Kassai rövid tartózkodása azonban
folytonos zaklatások, idézések közben telt le. Alig hogy Kassára ért, ott is
megkezdődött a protestánsok üldöztetése s így többekkel együtt ő is
börtönbe került. Híveinek azonban sikerült őt a börtönből kiszöktetni és
álruhában kijuttatni a város falain kívül. Szabad volt tehát az út és
gyorsan menekülnie kellett. Útja Debreczenbe vitte. Itt sem pihent
tétlenül. Nyomdáját, melyet sikerült Kassáról magával hoznia, azonnal
felállította s megkezdte működését, nem mint pap, hanem mint
Debreczen első könyvnyomtatója. Itt 1561-ben már kiadta a «Szent Pál
apostol levelei» című művet. Ezenkívül még néhány könyvet nyomtatott.
Csakhogy a könyvnyomtatás nem biztosított neki megélhetést s így
Debreczent is hamarosan otthagyta. Innen 1562-ben Révkomáromba
ment, majd 1565-ben Nagyszombatba, de egyik helyen sem volt
maradása az új hit terjesztése miatt. 1570-ben Komjátiban állapodott
meg s itt 1573-ig könyvnyomtatói munkásságot fejtett ki. 1574-ben a
pápai egyház meghívta lelkésznek és itt fejezte be 1575-ben
viszontagságos életét.
Huszár Gál után Török Mihály volt Debreczen könyvnyomtatója, ki
1563-tól 1567-ig működött. Egyidőben telepedett meg Debreczenben
vándornyomdájával Hoffhalter Ráfáel bécsi könyvnyomtató, ki Bécsből az
új hit terjesztése miatt volt kénytelen Magyarországba menekülni. Itt
1565-ben, későbben pedig Nagy-Váradon nyomtatta Meliusz Péter
szuperintendens műveit. Utánuk következett Komlós András, ki 1569–
1575-ig működött. Komlós Andrást Hoffhalter Rudolf váltotta fel,
Hoffhalter Ráfáel fia. Debreczenben 1576-tól 1587-ig működött, de
közben Nagy-Váradon is megfordult nyomdájával. 1590-től 1593-ig
Csáktornyai János volt Debreczen könyvnyomtatója.
 Hoffhalter Ráfáel
nyomdajegye.

Gyulafehérvárott János Zsigmond meghivására Hoffhalter Ráfáel

állított fel nyomdát 1567-ben, ki Debreczenből jött ide. Minthogy
pártfogója a választott magyar király címet viselte, magát királyi
könyvnyomtatónak nevezte. A nyomda 4 évig működött s ezen idő alatt
kizárólag az unitárius hitfelekezet érdekét szolgálta. János Zsigmond
halála után a katolikus Báthori István fejedelem rendeletet adott ki a
nyomtatás korlátozására vonatkozólag s ennek következtében a nyomda
megszűnt.
Számottevő nyomdák voltak a XVI. században Nagyszebenben is. Itt
1575-ben Heuszler Márton és Wintzler Márton állították fel az első
nyomdát. Utóbbit későbben Frautlinger Gergely váltotta fel. Mint
nagyszebeni könyvnyomtatók szerepeltek még: Greusz György (1588),
Krato János Henrik (1590–1594), Fabriciusz János (1596–1598), Thilen
Jakab (1618), Pisztoriusz Márk (1629–1657), Hermeliusz János (1659),
Hildebrand Kristóf (1659).
Felsőmagyarország egyik nagyfontosságú kereskedelmi és politikai
városában, Bártfán, 1578-ban Gutgeszell Dávid állított fel nyomdát,
melyből 1599-ig számos latin és német nyelvű könyv került ki. Bártfa
akkori könyvnyomtatásáról a «Vasárnapi Ujság» 1870. évi 22. számában
Eötvös Lajos tollából a következő érdekes sorokat olvassuk: «Gutgeszell
Dávid bizonyosan német ember volt, a város és az egész környezet
szász, a katonai főparancsnokság idegen s a felső vidék irodalmi nyelve
latin, német s némi részben szláv volt, csak magyar nem. Egészen más
helyzete volt Debreczennek, Kolozsvárnak, Váradnak és Nagyszombatnak
– mely utóbbi akkor még tiszta magyar város volt – s épen ezért lehetett
az itteni nyomdák működése csaknem kizárólag magyar, míg ellenkezőleg
Bártfáé idegen.» Gutgeszell Dávidot 1598-ban a nem kevésbé termékeny
Klösz Jakab váltotta fel és működött 1667-ig. Nyomdája meglehetős
berendezéssel bírt, minek bizonyítéka az a könyv, melyet I. Rákóczi
György költségén 1628-ban nyomtatott. Ez a könyv, Gvedvara Antal
«Fejedelmeknek serkentő órája» című műve volt, Prágai András
szerencsi udvari predikátor fordításában. A több 100 ívre terjedő ívrétű
mű különösen ízléses címbetűivel tűnt ki és az akkori kor egyik
legolvasottabb könyve volt. Ebből a műből Péchy Jenő gyűjteményében
fennmaradt egy példány, melynek belső lapján I. Rákóczi Györgynek
ezen, saját kezeivel bejegyzett parancsa olvasható: «Ez könyvet adtam
mostam szerencsi tiszttartóm Tállyai István kezében, hogy gondját
viselje és a várhoz megtartsa, jövendőben ha ő róla leszállana is, ezt
akármi módon inventáriumban tartozzék beiratni és az vártól nem
idegeníteni, becsületi oltalmazás alatt, ő utána az többi is ezen pena
alatt. Datum Szerencs 28 die Anno 1629. Rakoczy Georg.»
Míg az eddigi nyomdák a protestántizmus érdekében működtek,
addig a Telegdy Miklós nagyprépost által 1577-ben felállított
nagyszombati nyomda kizárólag a katolicizmus szolgálatában állott.
Telegdy Miklós ugyanis időszerűnek látta, hogy végre energikus
eszközökhöz forduljon s ezért megvásárolta a bécsi jezsuiták évek óta
heverő nyomdáját és saját házában felállította. Ebből a nyomdából
kerültek ki azután az ébresztő katolikus irodalom első termékei. A
nyomda legelső ilyirányú terméke Telegdy Miklós «Evangelium»-a volt,
melynek címlapja végső sorai így szólnak: «Nyomtattatott Nagy-
Szombatban, Az Felséges Romai Chaszarnac Kegyelmes engedelmeboel,
ugyan azon Telegdy Miklós házánál M. D. LXXVII. Esztendoeben.»
A «kegyelmes engedelem» alatt a cenzura lappangott. Ballagi Aladár
dr. «A magyar nyomdászat történelmi fejlődése 1472–1877» című
művében a cenzura történetét a következőkben adja elő: «A cenzurát
Magyarországon nem lehetett elismerni. Egy ügyben nem a hivatott
forum, a magyar országgyűlés, hanem I. Ferdinánd császár önhatalmilag
intézkedett, midőn az 1529-iki birodalmi gyűlés elnapolása után
elrendelte, hogy minden nyomtatvány, kinevezett értelmes férfiak által
megvizsgáltassék s azokból a hiányos tételek kitörültessenek. A
visszaélés megvolt s az alattvalók elösmervén azzal, hogy meghajoltak
előtte; a bitorolt hatalom odáig ment nálunk, hogy alkotmányos
országban is törvénnyé akarta emelni az önkényt.» Majd így folytatja:
«1570-ben II. Miksa ismét római császár rendelkezett Magyarország
jogai felől is, midőn nálunk csakúgy megparancsolta, mint a szent
birodalomban, hogy minden könyv, röpirat, füzet, vagy bármely
nyomtatvány a szerző és könyvnyomtató nevével, valamint a nyomtatási
évszámmal legyen ellátva s egyúttal elrendelte, hogy felsőbb engedelem
nélkül, minden nyomda felszerelése és működése szigorúan tilos.»
Kétségtelen, hogy a protestánsok sokat szenvedtek a cenzura részéről,
mert már 1665-ben mint sérelmet terjesztették az országgyűlés elé:
libros protestantium per censuram Viennensem impediri.
Welcome to our website – the perfect destination for book lovers and
knowledge seekers. We believe that every book holds a new world,
offering opportunities for learning, discovery, and personal growth.
That’s why we are dedicated to bringing you a diverse collection of
books, ranging from classic literature and specialized publications to
self-development guides and children's books.

More than just a book-buying platform, we strive to be a bridge

connecting you with timeless cultural and intellectual values. With an
elegant, user-friendly interface and a smart search system, you can
quickly find the books that best suit your interests. Additionally,
our special promotions and home delivery services help you save time
and fully enjoy the joy of reading.

Join us on a journey of knowledge exploration, passion nurturing, and

personal growth every day!

testbankbell.com